késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Májustól kezdhetik Magyarországra önteni az uniós forrásokat
Májustól utalhat nagyobb összeget Magyarországnak az Európai Bizottság, ha április végéig sikerül lezárni a a fennálló vitákat – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, aki cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kormány ne tervezett volna az idei büdzsében a hamarosan megnyíló uniós pénzekkel, több mint 2200 milliárd forint lett előirányozva a bevételi oldalon.
Hangsúlyozta, hogy uniós források folyamatosan jönnek Magyarországra, és a felfüggesztés nem érinti az előző programozási ciklus kifizetéseit, április vége után pedig a zárolt összegekhez is hozzáférhetünk.
Mint ismert, tavaly decemberben írta alá a magyar kormány és az Európai Bizottság a megállapodást a helyreállítási és a kohéziós alap egy részének kiszabadításáról, amit a brüsszeli testület 27, úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséhez kötött, mivel úgy látta, hogy „az uniós források felhasználásával kapcsolatos aggályainak eloszlatására hozott magyar reformok továbbra sem elegendők a források teljes körű felszabadításához”.
A magyar fél elvileg már csak az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos vállalásával tartozik, amelyet az idei év márciusára vállalt teljesíteni, Varga Judit igazságügyi miniszter erről tárgyalt a múlt héten vezető uniós tisztségviselőkkel, s utána kifejezetten pozitívan nyilatkozott. A legfontosabb kérdés továbbra is, hogy ténylegesen mikor oldja fel a zárolást az Európai Bizottság, amellyel azóta újabb vitába keveredett a magyar kormány az Erasmus-ügyben.
Talán ennek is tulajdonítható, hogy meglehetősen borús képet festett az uniós források jövőjéről Font Sándor, a kalocsai térség fideszes országgyűlési képviselője a helyi sajtó tudósítása szerint. Egy közmeghallgatáson azt mondta,
legkorábban augusztus, szeptember hónapban jut forráshoz az ország.
Sőt, szerinte arra kell berendezkednünk, ha bármilyen okból ezek a források nem érkeznek meg, „Magyarországnak akkor is működőképesnek kell maradnia, beleértve a teljes államigazgatást, oktatást, egészségügyet, az állam által működtetett infrastrukturális rendszereket”.
Font Sándor szerint a késedelem oka, hogy az unió a visszatartott pénzek kifizetése előtt azt is vizsgálni kívánja, hogy a már meghozott döntések például az Országos Bírói Hivatal, az Integrációs Hatóság esetében a gyakorlatban hogyan érvényesülnek, az uniós fejlesztési pénzek „tiszta” hasznosulása biztosítva van-e az országban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.