Mindenki vegyen egy nagy levegőt: csak Kínán múlik a 800 forintos üzemanyagár

Az év második felében jókora áremelkedés valószínűsíthető az üzemanyagpiacon – derül ki a Világgazdaságnak adott elemzői prognózisból.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője azt mondta, hogy ha a világpiaci folyamatok a várakozások szerint alakulnak, 

2023 első felében, különösen az első negyedévben azonban alacsonyabb árszintet tart reálisnak.

Mi köze Kínának a magyar benzinárhoz?

A már említett gazdasági prognózisok úgy szólnak, hogy a kínai gazdaság 2023 második felére lábalhat ki az éppen berobbant Covid-járvány okozta gödörből. Nem szimpla kilábalást jósolnak, hanem éles visszapattanást. Ha ez ténylegesen bekövetkezik, azt körülbelül úgy kell elképzelni, mint amikor egy utasszállító repülőgépen felszálláskor a gázkart ütközésig tolja a kapitány.

Kína a világ legnagyobb energiaimportőre, ha kinyit, egyszerűen felszippantja a nyersanyag-kapacitásokat. Csak olajból napi 11-12 millió hordót hoz be, kőszénből pedig évi 300 millió tonnát. Mindez tehát olyan keresletet generál, amely a csillagos égig löki fel az árakat, a száz dollár feletti olajár bőven benne van a pakliban. 

Kockázatok és mellékhatások

Alapvetően tehát a nyersanyag oldalán mutatkozó kockázat miatt kell számolni azzal a forgatókönnyvel, hogy középtávon nagyságrendekkel drágulhat a tankolás itthon is. Vannak más tényezők is, amelyek ezt a szcenáriót erősíthetnék, de ezeket kisebb súlyúnak látja Pletser Tamás. Ilyen például, hogy februártól életbe lép az uniós embargó a finomított orosz olajtermékekre. Ennek lehet hatása az európai árakra, hiszen Oroszország a kontinens legnagyobb olajtermék-beszállítója. De az is látszik, hogy erre a helyzetre készülnek a piacokon, és készletet halmoznak fel. Ráadásul a globális iparban is olyan fejlemények várhatók, amelyek tovább enyhítik az orosz kiesés rizikóját: ugyancsak a második fél évben a Közel-Keleten több finomítót is átadnak, amelyek kifejezetten az európai exportra termelnek. Kínában pedig frissen növelték az exportkvótákat, mert a Covid terhelte gazdaság most nem képes felvenni a rendelkezésre álló lefinomított mennyiséget. A felszabaduló mennyiség szintén Európába áramolhat.  

Mi lesz veled, dízel?

Akárhogy is, azt a prognózist is érdemes szem előtt tartani, hogy a dízel nagykereskedelmi ára tartósan magas marad, illetve tovább nő a hordónkénti nyersolajhoz képest. A kettőnek a különbsége az elmúlt 25 évben soha nem haladta meg a 25 dollárt, jellemzően 10-15 dolláron alakult. Ehhez képest tavaly volt olyan nap, amikor 80 dollár fölött volt, és jelenleg túl van az 50 dolláros szinten. 

Ez egy kimondottan magas árrés, amelyet tovább szélesíthet, hogy az orosz olajtermékek kiesésével megnőnek a szállítási útvonalak. Ez a helyzet a finomítóknak persze kedvez, de a fogyasztóknak korántsem.

Jó hírek és konklúzió

Az üzemanyagárakat nemcsak a nyersanyagpiac mozgatja, hanem az árfolyamoldal is, főleg a dolláré. Az Erste Bank elemzője ennek kapcsán úgy értékelt, hogy itt nagy bizonytalanságokat nem lát. 

Megjegyezte, hogy bár konszenzus van a kínai gazdaság gyors feltámadásáról, ami könnyen lehet, hogy valóban beigazolódik, ám a Covid mellett is van jó néhány strukturális probléma, amely lassíthatja a folyamatot. Megemlítette az ingatlanpiaci helyzetet és a belpolitikai feszültséget is. 

Igaz, ha a kínai gazdaság beindul, annak olyan ereje lesz, ami kirántja Európát a recesszióból.