Nagy Márton: A boltok nagy része mesterségesen gerjeszti a hiányt – az áru egyszerűen a raktárban marad
A decemberi inflációs adat 24,5 százalékot mutatott, az üzemanyagárstop kivezetésének lesz még 0,5 százalékpontos hatása a januári számra. Így kissé 25 százalék fölé csúszhat az infláció, de ez lesz a tető. Februárban már fordulat jöhet, onnan pedig drasztikus csökkenés – egyebek mellett erről is beszélt Nagy Márton a Mandinernek adott interjújában.
A gazdaságfejlesztési miniszter megismételte, hogy az év végére egy számjegyű lehet az infláció. Ezt tűzte ki feladatnak maga elé a kormány, ennek a szintnek az elérését ma már a piac is reálisnak tartja. Arra is kitért, hogy a kabinet az élelmiszer-inflációban is tetőzésre számít,
februárban-márciusban megállhat az áremelkedés gyorsulása.
Szerinte inflációs szempontból kifejezetten jó, hogy túltermelési válsággal néz szembe az élelmiszeripar: tej, csirke, sertés, gabona stb. Ráadásul olyan aszály aligha lesz 2023-ban, mint a tavalyi. Vagyis a kínálati oldal itt is megerősödött, miközben a kereslet csökken. „Optimista vagyok, a túlkínálat kialakulása miatt erős lefelé mutató kockázatot látok.”
Szándékos lenne az áruhiány?
Arra a felvetésre, hogy az alapvető élelmiszerekre kivetett árstop hiányjelenséget okoz, Nagy Márton kemény állítással reagált.
Tévedés, a boltok nagy részében szó sincs hiányról, az áru egyszerűen a raktárban marad, nem kerül ki a polcra, nagyrészt mesterséges hiánygerjesztés folyik.
Hozzátette, érti, hogy nyilván egyik kiskereskedelmi üzletnek sem jó, hogy neki kell lenyelnie a veszteséget. Ugyanakkor rámutatott, az intézkedés az infláció elleni küzdelem jegyében történik, amiből a bankok és a Mol is jócskán kivette, kiveszi a részét. Előrevetítette, hogy ha áprilisig megvalósul a gyorsan apadó infláció, minden esély megvan arra, hogy nem lesz szükség az élelmiszerárstopra. „Az árstopok hatékony eszközök, ha az árak átmenetileg emelkednek, és most ez történik. Ráadásul ezzel, főként az élelmiszer-ársapkával és a rezsivédelemmel a szankciók hatásainak leginkább kitett csoportokat védjük, azaz a kiskeresetűeket, a nyugdíjasokat és a családokat.”
Hibás feltételezésnek nevezte, hogy az ársapkák hajtják az inflációt. Szerinte ezek a modellek abból indul ki, hogy az élelmiszereknél a kiskereskedők elkezdték teljes mértékben kompenzálni a bevételkiesést más helyettesítő termékek áremelésével.
Ez azt jelentené, hogy a profitját mindenki szinten tartotta, csakhogy ezzel szemben az érintettek örülnek, ha nullán vannak.
Számításaik szerint az üzletek legfeljebb 60-70 százalékban tudják áthárítani a kieső részt, vagyis az árstopoknak igenis inflációleszorító hatásuk van. „A jegybank elemzésében 100 százalékos áthárítás szerepel, ezzel azonban – az elemzéseinkre és a felméréseinkre alapozva – nem értünk egyet.”
Mi a baj a kamatpolitikával?
Nagy Márton hosszabban beszélt a Magyar Nemzeti Bankról. Azt mondta, hogy a kormány tiszteletben tartja a nemzeti bank függetlenségét, egy dolgot azonban látni kell: az effektív jegybanki kamatszint 18 százalék, ami a világon az egyik legmagasabb. Csak olyan országok előznek meg bennünket, mint a háborúban álló Ukrajna, illetve Ghána, Szudán, Venezuela, Argentína és Zimbabwe. A pénzügyi stabilitást és a gazdasági folyamatokat tekintve ezen államok messze nem említhetők egy lapon Magyarországgal. A kamatoknak két szerepük van: az infláció kezelése, az árstabilitás elérése, valamint az árfolyam-stabilitás biztosítása. Előbbire a mostani transzmisszió négy-hat negyedév múlva hat, az árfolyamot viszont azonnal befolyásolja.
Gondoljunk csak bele: ha az év végére valóban egy számjegyű lesz az infláció, a mostani, egy évre előre tekintő kamatszint bőven 5 százalék feletti reálkamatot tartalmaz, pedig az idén 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolunk. Ez a gazdaság szempontjából nem indokolható mérték!
– hívta fel a figyelmet. Úgy értékelt, hogy a hazai monetáris politika egy kínálati sokkra reagált ilyen drasztikus mértékű emeléssel. Az Európai Központi Bank kamatlába eközben 3 százalék alatt van, pedig az energiakrízis az egész EU-t érinti. A nem euróövezeti országok közül Csehország, Lengyelország és Románia 8 százalékos kamatszint alatt áll. Mindez jelentős lassulást okozhat a magyar gazdaságban, azaz a kamatpolitikának reálgazdasági áldozatai lehetnek, nem is beszélve a bankok megemelt tőkekövetelményeiről. A magas jegybanki kamatláb és a megemelt banki tőkeelvárások a hitelezés leállásával fenyegetnek. „Márpedig hitelezés nélkül nincs növekedés, ezt korábban az MNB is így gondolta” – jegyezte meg.
Made in USA vs. made in EU
A gazdaságfejlesztési miniszter kitért Európa helyzetére is. Szerinte a kontinensnek ma két jelentős kihívással kell szembenéznie: az egyik az energiaválság miatti dezindusztrializáció, vagyis az ipar leépülése, a másik az USA és az EU közötti kereskedelmi háború kirobbanása. Magyarországnak észnél kell lennie, hogy nyertesen kerüljön ki ezekből a csatározásokból. Európa versenyképessége már a háború előtt is gyenge volt, erre rakódott rá az energiaválság. Bár a kontinensen az energiaárak sokat csökkentek az utóbbi hónapokban,
még mindig ötször akkora a gáz vagy az áram ára, mint az USA-ban. Amerikának és Ázsiának tehát továbbra is óriási a versenyelőnye, Európa egyre jobban lemarad.
Ez természetesen a hagyományos, energiaintenzív ágazatokat érinti a leginkább, így a vegyipart, a papír-, az üveg-, a gumigyártást vagy éppen a gépipart. Ezeket jelenleg a magyar kormány védi, hogy a fellazult európai támogatási szabályok segítségével erősen dotálja.
Kifejtette, hogy az USA és az EU közötti egyre élesedő kereskedelmi háború lényege a „made in USA” és a „made in Europe” összecsapása. Ne felejtsük el, Németország éves külkereskedelmi többlete az USA-val szemben az utóbbi harminc évben 10 milliárdról 65 milliárd dollárra emelkedett, aminek meghatározó része, közel fele a gépjármű-kereskedelem. Ha egy fogyasztó „made in USA” járművet vagy akkumulátort vásárol, 7500 dolláros támogatást kap az államtól. Emellett az európai jármű- és akkumulátorgyártó cégeknek négyszer annyi támogatást adnak, ha az Egyesült Államokban termelnek, nem pedig Európában. Ez a kedvezmény az EU-ból Amerikába „kényszermigrálhatja” a cégeket. „Valójában ez fáj igazán Európának, azon belül is Németországnak, de Magyarországnak is” – összegzett Nagy Márton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.