A drágulás mindenkit utolért: már azok is dolgoznának, akik eddig messziről kerülték a munkaerőpiacot
Sokkal jobb állapotban van a hazai munkaerőpiac, mint eddig gondoltuk: ugyan hónapok óta arról szólnak a hírek, hogy folyamatosan romlanak a foglalkoztatottsági mutatók, ami a decemberi 3,9 százalékos munkanélküliségi rátában csúcsosodott ki, ám a korábbi időszakokkal egybevetve van egy látványos különbség: az inaktívak, azon belül is a passzív munkanélküliek viszonylag alacsony száma, azoké, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból nem keresnek állást.
Míg a Központi Statisztikai Hivatal a korábbi években rendre százezer körül mérte az inaktívakat, tavaly október és december között mindössze 82 ezren tartoztak ebbe a kategóriába. A járvány alatt, 2020 tavaszán, amikor a legkritikusabb volt a helyzet a munkaerőpiacon, a számuk a 170 ezret is elérte, tehát most feleannyian vannak azok, akik nem jelennek meg a munkanélküliségi statisztikai adatokban. Eközben a foglalkoztatottság továbbra is rekordon van, hónapok óta 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, itt nem látható az a romlás, amely a munkanélküliség növekedéséből esetlegesen adódna.
Mindez összefüggésben lehet a megélhetési költségek ugrásszerű emelkedésével. A magas infláció miatt egyre többen dönthetnek úgy, hogy kipróbálják magukat a munka világban. Azáltal, hogy a munkaügyi központokban regisztrálják magukat, azonnal láthatóvá válnak a munkaerőpiac és a KSH számára, óhatatlanul növelve ezzel az állástalanok számát.
Ettől függetlenül kétségtelen tény, hogy a munkanélküliségi ráta emelkedésében szerepet játszhat a gyengülő gazdasági aktivitás. A tavalyi második fél évben technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, azonban a lényeg, hogy továbbra sincs drámai fordulat a munkaerőpiacon. Pedig korábban tartani lehetett attól, hogy az év elején több helyen elbocsátásokba kezdenek a vállalatok.
A munkaadók részéről továbbra sem érzékelünk leépítési hullámot
– erősítette meg a Világgazdaság érdeklődésére Karácsony Zoltán, a HRportál álláspiaci szakértője, aki elmondta, az év eleji megtorpanás után, februárra megközelítőleg a decemberi szintre zárkózott fel az interneten az álláshirdetések száma. Míg tavaly decemberben 42 654 állás volt elérhető, addig január elejére 33 560-ra esett vissza a kínálat. Ennek azonban jellemzően szezonális okai vannak, mivel az év végén kifutnak a hirdetések, újakat pedig a januári évkezdés után, jellemzően január közepétől töltenek fel a munkaadók. Így szerinte nem okozott meglepetést, hogy 40 414-re ugrott február 1-jére a hirdetésszám. Ha a februári adatokat a decemberivel vetjük össze, akkor a szakmunkákban látjuk a legnagyobb visszaesést (mínusz 600 hirdetés), emellett a betanított munka és az értékesítés-kereskedelem kategóriában figyelhető meg 300 körüli csökkenés. Viszont közel 400-zal több a pénzügy-számvitel kategóriában a hirdetések száma.
Nem akarnak váltani a munkavállalók
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy januárra változás állt be a munkavállalók váltási szándékában. „Mi a gyártószektorból kaptunk olyan híreket, hogy a dolgozók inkább a biztost választják, és maradnak, nehezebben csábíthatók el más munkaadóhoz. Már nincs meg az a magabiztosságuk, mint tavaly ősszel, a 30-40 százalékos fluktuációs ráták 10 százalék körülire szelídültek több helyen. Ezt támasztja alá a BNP Paribas és a Medián közvélemény-kutató egy hete megjelent friss tanulmánya is. A fő megállapításuk, hogy a munkavállalók stabilnak érzik a pozíciójukat a munkahelyükön, és kockázatosabbnak tartanak egy váltást” – fejtette ki Karácsony Zoltán.
Özönlenek a vendégmunkások, mintha nem lenne holnap
A harmadik országból a munkaerő-toborzás eközben továbbra is zakatol. A szakértő szerint elsősorban az ipari ingatlanok kivitelezésében érdekelt építőipari cégek, a jármű- és a könnyűipari munkaadók között találni olyanokat, akik fél-egy évre előre rendelnek nagy számban vendégmunkásokat.
Az ezzel foglalkozó kölcsönzőcégek főleg a Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából hoznak munkaerőt.
Most többen is Kirgizisztánban és Kazahsztánban építenek ki toborzási bázist.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.