Az Aldi az első fecske, tetőzhetett Magyarországon az infláció
Tovább gyorsulhatott januárban a fogyasztói árak emelkedése Magyarországon, miután decemberben a várakozásoknál alacsonyabb drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely most pénteken közli a legfrissebb, januári adatokat.
A VG elemzői konszenzusa szerint az előző évhez viszonyítva 25 százalékkal, míg decemberhez képest 1,9 százalékkal nőtt az infláció januárban. Éves átlagban pedig idén 18 százalékos drágulásra számítanak a szakemberek.
Az év végén a KSH 24,5 százalékos pénzromásról adott számot, ami azért is volt meglepetés, mivel a Világgazdaság elemzői konszenzusa előzetesen 25,7 százalékos inflációt jósolt. A különbséget vélhetően ugyanarra a statisztikai hatásra lehet visszavezetni, amely miatt most újabb gyorsulást láthatunk az adatokban.
Januárban is az üzemanyag ársapkája húzhatta az inflációt
Decemberben az infláció gyorsulását szinte teljes egészében az üzemanyagok ársapkájának megszüntetése okozta, enélkül havi alapon az árszínvonal nem emelkedett volna. Mivel a kivezetés hó közben történt, ezért még a januári inflációra is lesz hatása – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki szerint az előző hónapokhoz hasonlóan vélhetően januárban is az élelmiszerek drágulása volt a legfontosabb inflációs tényező.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője ugyanakkor arra világított rá, hogy számára ez a decemberi adat nem volt eléggé meggyőző, sőt, szerinte januárban – köszönhetően az év eleji átárazásoknak – ismételten ugorhat egyet az inflációs ütem, egy újabb 1 százalékpontos növekedést követően 25,5 százalékra. Hozzátette: egyrészt az üzemanyagár-sapka elengedésének inflációs hatását még nem teljes egészében tartalmazta a decemberi adat, így vélhetően januárban ez tovább emeli a mutatót, másrészről az ágazati hírek alapján úgy tűnik, hogy januárban a kereskedők egy utolsó nagyobb áremelést hajtottak végre, leginkább az élelmiszerek körében.
Szerinte ennek hatására az élelmiszerek inflációja tovább erősödhetett, immáron bőven 45 százalékos mutató fölé kerülve éves alapon, másrészről az ilyenkor megszokott januári átárazások során az érdemi minimálbér-növekedés hatására vélhetően újabb áremeléseket hajtottak végre a szolgáltatók.
Összességében három tétel esetében számítok komolyabb felhajtóerőre: élelmiszerek, üzemanyagok és szolgáltatások
– fogalmazott az ING Bank szakembere, hozzátéve, hogy szerinte lehet néhány olyan tétel, amely mérsékelhette az infláció felfutását. A forint számottevő év végi és januári erősödése akár magával hozhatta a tartós fogyasztási cikkek havi alapú árcsökkenését is, amire elég régen nem volt példa, másrészről vélhetően a visszaeső forgalom és a szezonális akciók hatására a ruházati cikkeknél is némi árcsökkenésre lehet számítani.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője is úgy látja, hogy elsősorban a kedvezményes üzemanyagárak kivezetésének áthúzódó hatása emelte tovább az inflációt, azonban kisebb mértékben, mint előzetesen várni lehetett, mivel az üzemanyagárak a kivezetés óta fokozatosan mérséklődnek. Noha egyes termékek áremelkedése az átárazások miatt folytatódhatott, a legtöbb termék esetében már lassulhatott a drágulás, így ezek esetében a bázishatás miatt mérséklődhet az éves inflációs ütem, szerinte az élelmiszereknél is erre lehet számítani.
Az Aldi lehet az első fecske
A januári adat már csak abból a szempontból is fontos, hogy jobban láthatjuk az infláció várható tetőzésének időpontját. Virovácz Péter szerint már több biztató jel utal arra, hogy talán a januári inflációs értékkel elérhettük a csúcspontot.
Persze egy fecske aligha csinál nyarat, de az egyik diszkontlánc bejelentése, miszerint az importvaj árát 20 százalékkal, a hazai gyártásúét pedig 10 százalékkal csökkenti, már jelezheti, hogy valami megmozdult
– mondta az Aldi árcsökkentéséről a közgazdász. Ennek oka szerinte, hogy a globális nyersanyag- és energiaárak csökkenése nagyjából két hónapos csúszással jelenik meg a termelők költségeiben. A beszállítói láncok normalizálódása, a szállítási díjak stabilizálódása (esetleges csökkenése) szintén kedvező irányú változásnak tekinthető. És persze ott van a forint, amely még a jelenlegi szintek mellett is jókora erősödést mutatott a tavalyi negyedik negyedéves csúcsához képest.
Suppan Gergely is úgy látja, hogy az infláció januárban tetőzhetett, mivel az utóbbi hetekben folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és egyes élelmiszereknél is bejelentettek árcsökkentéseket, ami februárban – a bázishatások mellett – már lejjebb húzhatja az inflációt. Az infláció tavaly év végi gyorsulása mögött szerinte az is állhatott, hogy sokan előrehozták az év eleji áremeléseket.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy év végére 10 százalék alá süllyedhet az inflációs ráta, azonban hangsúlyozták, ehhez szükséges, hogy a forint árfolyama stabil maradjon, és az energiapiacon se következzen be a tavalyihoz hasonló turbulencia. Ugyanakkor, mivel az áremelkedési ütem fékeződése igen magas szintekről indul majd meg, az éves átlagos infláció a tavalyinál szinte biztosan magasabb lesz.
Ez tényleg fordulat – a Lidl is árcsökkentést jelentett beA boltok féltik a forgalmukat, ezért lezárnák a drágulás időszakát. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.