Egy újabb lépést tehetett Magyarország Ausztria felé, Spanyolország és Csehország megelőzhető
A 2021-es rekordnövekedés után, 2022-ben is kiugró GDP-bővülést produkált a magyar gazdaság, így a két évvel ezelőtti 76,1 százalékról 77,5 százalékra emelkedhetett a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP az uniós országok átlagában, ezzel tehát folytatódhatott a felzárkózás – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakember idén látványos javulásra nem számít, jövőre viszont meglódulhat a felzárkózás, a magyar fejlettségi mutató megközelítheti az uniós átlag 80 százalékát.
A növekedésünk szerinte 2024-ben visszatér 4-4,5 százalék környékére, és ez a dinamika 2025-ben is fennmaradhat, többek között a debreceni BMW-gyár üzembe helyezésének is köszönhetően.
Ami az idei évet illeti, Suppan Gergely szerint a recessziót egyre nagyobb eséllyel kerülhetjük el, 0,8 százalékos GDP-bővülésre számít, ám ezt később felfelé javíthatja, ha az energiaárak tartósan csökkennek. Sőt, nem tartja kizártnak, hogy az elemzői várakozásokkal ellentétben az idei első negyedévben meglepetést szerez a magyar gazdaság, és fél év után véget ér a technikai értelemben vett recesszió.
Magyarország tavaly megelőzte Portugáliát, Románia mögöttünk
Magyarország vásárlóerő-paritáson számított GDP-je tavalyelőtt 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, a 2020-as 74 százalék után tavaly már a 76 százalékát tette ki, amivel
sikerült megelőzni az 1986 óta uniós tagállamnak számító Portugáliát, sőt, egy hellyel előreléptünk a GDP-rangsorban, ahol közvetlenül Lengyelország mögött helyezkedünk el.
A listán továbbra is mögöttünk található Románia, amely jelentős fejlődést produkált ugyan az elmúlt években, de növekedése egyáltalán nem volt kiugró a magyar adathoz képest. Ettől függetlenül tény, keleti szomszédunk ma már a GDP-rangsorban előrébb helyezkedik el Szlovákiánál és Horvátországnál is.
A következő célpont Spanyolország és Csehország
A magyar felzárkózás esetében fontos látni, hogy nagyon lassan, vontatottan indult, a 2008-tól 2017-ig tartó első szakaszában alig volt érdemi konvergencia (az uniós átlag 64 százalékáról 69-re nőtt), ám 2017 és 2022 között már határozottan intenzívebb időszak következett, ekkor öt év alatt 8 százalékponttal közeledtünk az uniós átlaghoz. Erre a tempóra pedig szükség lesz a jövőben, ha a kormány komolyan gondolja, hogy 2030-ra fel kell zárkóznia a magyar gazdaságnak a fejlett nyugati országokhoz. Ha Ausztriát nem is érjük utol ebben az évtizedben, de Szlovénia, Spanyolország vagy Csehország mai fejlettsége már sokkal inkább elérhetőnek tűnik. Suppan Gergely korábban úgy számolt, hogy a 85-90 százalékos szintig juthat el Magyarország 2030-ig, jelenleg az említett tagállamok is itt tartózkodnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.