GDP-adat: Magyarország valamiben lekörözte a német gazdaságot
A háború és a brüsszeli szankciók sújtotta válsághelyzetben is kivételesen teljesített a magyar gazdaság – értékelte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közlését, amely szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2022 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A KSH szerint az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, míg összességében 2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett. A tárcavezető kiemelte: ezzel a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik Magyarország az Európai Unióban.
Ez azt is jelenti, hogy a rendszerváltozás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedését produkálta a magyar gazdaság
– mutatott rá Nagy Márton, aki szerint a kormány intézkedései eredményesek, meg tudták védeni a gazdaság teljesítményét. A minisztérium által közzétett statisztika alapján a 4,6 százalékos gazdasági növekedés a V4-országok között a második legnagyobb bővülés (szorosan Lengyelország mögött), miközben az EU (3,6 százalék) és az Eurózóna (3,5 százalék) átlagát is felülmúlta a magyar gazdaság bővülése. A tárcavezető szerint a német gazdasági növekedésnél (1,9 százalék) két és félszer jobban nőtt a magyar gazdaság teljesítménye.
A minisztérium közleménye azt állítja, a kimagasló eredmény hátterében az évek óta töretlen nemzetközi bizalom, a tartósan magas befektetési és beruházási szint, a magas foglalkoztatottság, uniós szinten az egyik legalacsonyabb munkanélküliség, az erőteljes bérdinamika és a célzott kormányzati intézkedések álltak. Példaként említi a kedvezményes hitel lehetőségét biztosító Széchenyi-kártya programot, a kiterjesztett kamatstopot a kis- és középvállalkozásoknak, az energiaintenzív vállalatok támogatását, a Gyármentő programot és minden idők egyik legnagyobb kormányzati hitelprogramját, a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot.
Ezzel 3000 milliárd forintnyi, azaz a GDP 4 százalékának megfelelő finanszírozási forrást biztosít a vállalatok számára a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi-kártya programokon keresztül – jelentette ki Nagy Márton.
Hozzátette, a kormány szándéka továbbra is világos: úgy kell megvédeni a családokat, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a rezsicsökkentést, hogy továbbra is elkerülje Magyarország a recessziót, a cél 2023-ban legalább az 1,5 százalékos növekedés elérése, valamint az infláció egy számjegyűre csökkentése.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.