A politika kereszttüzébe kerültek a magyarországi akkumulátorgyárak. A kormány több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a debreceni beruházásnál is az az elvárás, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett valósuljon meg a fejlesztés. Ez az állami támogatás előfeltétele. A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a minap közölte: a debreceni déli ipari parkba tervezett akkumulátorgyár minden eddiginél szigorúbb feltételekkel kapott egységes környezethasználati engedélyt.
„Ha egy gazdasági szempontból kiemelt beruházás bekerül a politikai erőtérbe, akkor onnantól kezdve könnyen háttérbe szorulhatnak a szakmai érvek. A legegyszerűbb ilyenkor az érzelmekre hatni, lehet népszavazást és tüntetéseket szervezni és a feszültséget szítani. A szakmai érveket azonban nem érdemes elhallgatni” – mondta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Jelezte: vegyük figyelembe, hogy egy ilyen korszerű technika megjelenése nem csak az adott gyárat érinti. Ez kedvezően hat a beszállítókra, a cégek technológiájára is. Járulékos haszon a munkamorál erősödése, a termelékenység növekedése is.
„Átalakul a képzés a reálgazdaság igényeinek megfelelően, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy ilyen beruházás élhetőbbé teszi a környezetet is” – magyarázta a szervezet vezetője.
„Forrás áramlik a térségbe, a pénz pedig nem kizárólag a gyár megépítését szolgálja. Utak épülnek, fejlődik a vasúti infrastruktúra, de profitál mindebből a kulturális ágazat is. Tehát egy nemzetstratégiailag jelentős beruházás több terület fejlődését is magával húzza – hangsúlyozta Parragh László. – Öt éven belül a magyar gazdaságnak lehet a negyedik legnagyobb akkugyártási kapacitása a világon. A nemzetközi piacokon már azt jövendölik, hogy Magyarország lesz a Nyugat és a Kelet találkozási pontja, a béke szigete a nyugati technológia és a keleti tőke tengerén. Kína, az Egyesült Államok, Németország és Magyarország lehet 2027-re a világ vezető akkumulátorgyártója. Ennek alapján túlzás nélkül kijelenthető, hogy hazánk akkumulátor-nagyhatalom lesz” – hangsúlyozta.
Az autóipar a forradalom küszöbén áll. Az Európai Parlament keddi ülésén jóváhagyta a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal elért megállapodást az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról. Ennek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az unióban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie. Az elektromos autók térnyeréséhez pedig elengedhetetlen szükség van az akkumulátorokra.
„A világ gazdasági jövőképének kialakításában egyre inkább felerősödik az állam szerepe. A versengés jól látszik például az Egyesült Államok és Kína viszonyában. Ezt a folyamatot a piaci szereplők sem ellenzik. Ha visszanézünk az elmúlt esztendőkre, ideértve a koronavírus-járványt, akkor láthattuk az államok beavatkozását. Ez nélkülözhetetlen volt a gazdasági előrelépés biztosításához” – emelte ki Parragh László.
A kamara elnöke szerint a jövő kulcskérdése az energia.
„Magyarország relatíve stabil energiarendszert ajánl és biztosít, amelyet az atomenergia, a magas támogatások és Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adója is erősít. Az utóbbin nem változtat az sem, hogy az unió elfogadta a globális minimumadót, hiszen ez alól Magyarország felmentést kapott” – emlékeztetett a kamara vezetője.
Szerinte egy ország sem engedheti meg magának, hogy makrogazdasági szinten ne legyen jövőképe. Magyarországnak van egy erős kormánya, ami egyet jelent a politikai stabilitással, valamint ehhez társul egy kiemelt befektetői szándék. Vissza fog szorulni a fosszilis energia felhasználása, ez az irány már meg is jelent az autóiparban.
„Ezt a kormány felismerte, a helyzet kihasználása pedig előnyt hoz az egész országnak. Ha ezekből a lehetőségekből nem kérünk, behozhatatlan hátrányt szenvedünk. Miért ne lehetnénk egyszer mi a nyertesei a technológiai változásoknak? A lehetőséget meg kell ragadni” – mondta Parragh László.
„A mostani tudásunkkal nem feltétlenül fogható fel, hogy mekkora jelentősége van a jövőre nézve annak, hogy a CATL Debrecenben 7,6 milliárd dollárt fektet be Európa legnagyobb akkumulátorgyárának megépítésébe, miközben a BMW 2,1 milliárdból épít gyárat ugyanitt. Ez a beruházási eksztázis a beszállítók komplett ökoszisztémáját megmozgatja, a fékrendszerek és akkumulátorkatódok gyártóitól kezdve a gépiparig. Ezzel párhuzamosan a Mercedes-Benz a kecskeméti üzemét elektromos autók gyártására alakítja át, a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi pedig Győrben állít elő autókat és villanymotorokat. Ugyanakkor a környezetvédelmi szempontoknak nem szabad sérülniük, de ez a feltétel minden más beruházás esetében is igaz. Az akkumulátorgyárak nemzetgazdasági távlatok szempontjából is fejlődést jelentenek, nem véletlen, hogy több ország is tárt karokkal várja ezeket a beruházásokat – tette hozzá a kamara elnöke.
Borítókép: Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.