Amíg lesz szerencsejáték, addig játékosok is lesznek. Ez a kereslet-kínálat talán még igazabb az olyan országokra, mint hazánk, ahol sok millió embernek több mint 30 évvel a rendszerváltás után is vágyálom a gazdagság, és sok száz ezren a saját lakást sem engedhetik meg maguknak. Innen nézve nem is olyan meglepő, hogy ilyen sokan lottóznak, bízva abban, hogy egyszer rájuk mosolyog a szerencse. Sokan sokféle lottóstratégiát követnek, van, aki állandó számokkal játszik, más pedig mindig máshol, más számokat játszik meg. A főnyeremény azonban csak nagyon keveseknek hull az ölébe, hiába próbálkoznak.
A Világgazdaság megvizsgálta az elmúlt bő tíz év statisztikáit, azaz 2013. január első játékhetétől egészen a mostaniig, és a Szerencsejáték Zrt. honlapján fellelhető adatok szerint
ez alatt az időszak alatt mindössze 34-en lettek milliárdosok hazai lottóval.
Ötöslottóval a bő tíz év alatt 24-en, hatossal tízen, Skandinávval pedig egy ember sem lett milliárdos, igaz, azt hozzá kell tenni, hogy voltak olyanok, akik csak azért nem, mert osztozniuk kellett a főnyereményen más, szintén telitalálatot elérő játékosokkal. Ez a legtöbbször a Skandináv lottónál fordult elő, így magyarázható, hogy miért nem volt ott soha milliárdos főnyeremény. Illetve azzal is, hogy ott a leggyakoribb a telitalálat, így a nyeremény nem képes hosszú hetekig halmozódni, mint a két másik játéknál.
A vizsgált 527 játékhétből skandin 216, hatoslottón 105, ötöslottón pedig 48 telitalálatos született. Azaz a legtöbbször a Skandinávon vagy hatoson volt telitalálatos, a legkevesebbszer pedig az ötösön, de ez a matematikával is magyarázható, hiszen könnyebb 35-ből hét számot eltalálni, mint 90-ből ötöt. Ennek megfelelően az ötöslottón a legnagyobb az átlagos nyeremény: a 48 telitalálatos több mint 70 milliárd forintot hozott a játékosok konyhájára, átlagosan csaknem másfél milliárdot. Hatoson a 105 nyertesre jutó 45,3 milliárd forint átlagosan 431 milliót, a Skandináv lottón pedig 122 millió forintot jelentett a teli találat.
A legtöbben persze az ötöslottóval játszanak, és bár pontos számokat nem közöl minden héten a Szerencsejáték Zrt., a vállalat korábbi tájékoztatása szerint az ötösből hetente átlagosan 3,4 millió, a hatosból pedig 1,6 millió fogy, ha pedig egy-egy nagyobb, milliárd feletti nyeremény halmozódik fel, akkor ezek a számok meg is duplázódhatnak. Ez azt jelenti, hogy az ötöslottó esetén nagyságrendileg tíz év alatt mintegy 1,8 milliárd szelvényt adtak fel.
Ezek közül mindössze 47 millió volt nyertes (ebbe minden találatos, tehát a kettes is beletartozik), összesen pedig 202 milliárd forintot nyertek a játékosok. Ha csak a nyertes szelvényeket vesszük figyelembe, akkor átlagosan 4276 forintot lehet nyerni ötösön. Ugyanez az arány a hatoson 4320 forint, a Skandinávon pedig 2968 forint.
Arányaiban ez utóbbinál jut az összes szelvényre a legtöbb nyertes, hiszen ezzel jóval kevesebben játszanak, mint a másik kettővel, mégis az elmúlt tíz évben 26,5 milliónyi nyertes szelvény volt.
Összességében tehát, ha csak a nyertes szelvényekre jutó pénzmennyiséget nézzük, akkor nem a legnépszerűbb ötös-, hanem a hatoslottóval lehet a legtöbbet nyerni. Ugyanakkor mindegyik mellett szól valami, már amennyiben valaki mindenképp játszani szeretne, igaz, a statisztika alapján arra egyikkel sincs túl nagy esély, hogy egyik pillanatról a másikra megváltozzon az ember élete. Viszont erre is volt már példa, elég, ha a győri hajléktalan férfi esetére gondolunk. Igaz, ilyenkor sem árt észnél lenni, mert a hirtelen nyeremény gyorsan el is folyhat az ember kezei közül. Akkor pedig nem marad más, csak újra bízni a vakszerencsében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.