Nem véletlenül rohad a népligeti felüljáró: botrányosan keveset költ a főváros útfelújításra
Nem kis bosszúságban van részük a fővárosban napi szinten autóval közlekedőknek, az agyonkátyúzott, repedezett aszfaltú útburkolat vagy a pusztuló felüljárók amellett, hogy városképileg sem nyújtanak esztétikus látványt, az autók műszaki élettartamát is alaposan megrövidítik. Mindez nem véletlen, a városháza ugyanis évről évre egyre kevesebbet költ út- és hídfelújításokra: a korábban rendelkezésre álló 20 milliárd forint körüli összeg már a múlté, idén mindössze 1,9 milliárd forint lett a főváros költségvetésébe betervezve különböző jogcímeken, ez, mondani sem kell, egy 1,7 milliós világvároshoz egészen méltatlan.
Már az is jelzésértékű volt, amikor tavaly decemberben Karácsony Gergely főpolgármester szövetségese, Szaniszló Sándor úgy döntött, nem vár tovább a fővárosra, és a 18. kerület saját zsebből hozza rendbe az egyébként budapesti kezelésében lévő Üllői utat. Szaniszló Sándor egyenesen úgy fogalmazott: „Egyetlen vasat sem fogunk kapni a Fővárosi Önkormányzattól, ezt tudnia kell mindenkinek, nagyon-nagyon sokszor lepattantunk már erről.” Mindenesetre van, amire találtak pénzt, a városháza energetikai korszerűsítésére például 3,6 milliárd forintot szánnak idén.
Pedig a jelenlegi városvezetés megválasztásakor sokan bizakodhattak, hogy prioritás lesz az infrastruktúra karbantartása, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes 2020 őszén még arról beszélt, hogy az önkormányzatnak 100 milliárd forintot kell(ene) költenie a hidak felújítására, és persze nem felejtette el megjegyezni, hogy a mulasztás Tarlós István felelőssége, mivel Budapest „az elmúlt kilenc évben a szükséges összeg tizedét költötte a hidakra, felüljárókra”.
Csakhogy a korábbi főpolgármester alatt a főváros nagyságrendileg többet költött útfelújításra, alig volt olyan év, amikor ne jutott volna legalább 20 milliárd forint erre a célra, mindezt úgy, hogy a mainál jóval kisebb bevételből kellett kigazdálkodnia.
Idén soha nem látott összegű helyi iparűzési adó befizetésére számíthat az önkormányzat, amelyből csak tavalyhoz képest 70 milliárd forintnyi pluszbevétele származhat. Persze az energiaárak növekedése Budapestet sem kíméli, de még az sem magyarázza meg, hogy miért hanyagolják el ilyen mértékben az utak karbantartását. Főleg, amikor a költségvetés szöveges összefoglalója is elismeri, hogy
a rendelkezésre álló források mellett az úthálózat állapotában számottevő javulás nem várható, sőt elkerülhetetlen az egyre nagyobb mértékű romlás.
A hidak és felüljárók esetében a városháza egyenesen „lehangoló állapotról” beszél. A Budapest Közút Zrt. által kezelt fővárosi úthálózat megközelítőleg 12,7 millió négyzetméter útpályaburkolatot foglal magában. Az úthálózat 50 százaléka jó állapotú, nem igényel azonnali beavatkozást, 24 százaléka rendszeres fenntartási beavatkozásokat igényel, azonban mintegy 26 százaléka nagyon rossz vagy kritikus állapotú.
De a saját projektjeivel is meglehetősen mostohán bán a főváros, nagyon nagy a valószínűsége, hogy a városháza melletti park felújításából, amely korábban Karácsony Gergely főpolgármester szimbolikus projektje volt, ebben a ciklusban szinte semmi nem lesz, a 2024 tavaszán esedékes választások előtt maximum az alapkövet rakhatják le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.