Csodagyümölcs lett az őszibarack és az eper egy kis faluban

Már nemcsak zamatos őszibarack- és földieper-terméséről ismert Bordány, ez a háromezer lelkes kis falu Szeged közelében, hanem lakosságmegtartó erejéről és saját gasztromárkájáról, a Legjava termékekről is. 

A bordányi Homokhátság Szíve Start Szociális Szövetkezet jó példával szolgálhat arra, hogy milyen módon részesülhetnek a zöldség- és gyümölcstermelők a terméklánc minden elemének hasznából úgy, hogy mindeközben helyi munkahelyeket is teremtenek a feldolgozóüzemben és az értékesítésben.

Bárki belevághat abba, amibe 2016-ban a bordányiak, nevezetesen egy helyi feldolgozóüzem és kézműves-bolthálózat kiépítésébe. A szövetkezetet helyi kezdeményezésre azzal a céllal hozta létre a mezőgazdasági település – a szövetkezet egyik tagja az önkormányzat –, hogy helyi termények felhasználásával, helyi munkaerő segítségével olyan prémiummárkát építsenek, amely hírét viszi Bordánynak, és biztos megélhetést ad a helyieknek is.

– idézi fel a kezdeteket Gubik Marianna, a Homokhátság Szíve Start Szociális Szövetkezet igazgató elnöke.

Bordányban kiemelkedően nagy mennyiségben terem kiváló minőségű őszibarack, és nagy területen terem az édes földi eper, melyekhez kedvező a helyi klíma a homoki település földjein, de bordányi gazdától vásárolják a kápia paprikát és a padlizsánt is. 

A Legjava nem az egyetlen, de az egyik jó példa arra, hogy egy helyi alapítású és fenntartású zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem és az ahhoz kapcsolódó értékesítési csapat mennyire meg tudja változtatni egy kis falu lakosságmegtartó erejét, a fiatalok jövőképét és a helyi gazdaságok bevételtermelő képességét. 

A bordányiak magasra tették a lécet, a prémiummárkával nem a tömegtermelés, nem a tömegpiac, hanem kis szériás finomságok, kézműves termékek előállítása volt a cél.

A termékfejlesztés is a különlegességekre fókuszált, így születtek meg a gyorsan kedveltté vált csokoládés lekvárkülönlegességek, például a fehércsokis eper vagy a zserbólekvár. Minden termék saját receptúra, saját fejlesztés gyümölcse, amivel hosszú távon akarnak érvényesülni, ezért a kiszerelésben is hangsúlyozott prémiumminőség mellett a beltartalom minőségére is nagyon figyelnek – hangsúlyozza Gubik Marianna.

A kézművesség olyannyira megvalósul, hogy a munkafolyamatok jelentős része valóban kézzel történik: a válogatás, a tisztítás, és hagyományos eljárással, üstben főzik a lekvárokat. A termékek adalékmentesek, tartósítószert sem tartalmaznak, és nem kerül beléjük semmi olyan, amit a készítők otthon jószántukból ne tennének bele.

Ez azonban a korlátozott termelői kapacitás miatt nem is cél, a bordányi Legjava termékekből azonban két éve már 20 ezer üveget adtak el, a tavalyi pontos adatok még nem ismertek.

Nagy kihívás az energiaár és az infláció, ráadásul tavaly a súlyos aszály miatt kevés és drága volt az alapanyag, miközben az üvegek és egyéb szükséges hozzávalók és nyersanyagok ára is elszállt.

A helyi termékekre szabott feldolgozóüzemben azonban sikerült megtartani a négy foglalkoztatottat, és elérni egy újabb mérföldkövet: Szegeden, a belvárosban nyitott delikátüzletet a bordányi szövetkezet. Itt a Legjava termékek mellett különböző családi vállalkozások, kisvállalkozások kézműves termékeit árusítják. A delikátban a lekvárok mellett helyi méhésztől származó mézet és helyi fűszerkeverékeket is kínálnak, a tervezett bevételből pedig a Homokhátság Szíve Szociális Szövetkezet növekedéséhez szükséges forrást remélik előteremteni.

Egyre több olyan vásárló van, aki számára nem elhanyagolható, hogy honnan, milyen forrásból származik az adott termék. Ők tudják azt is – mondta Gubik Marianna –, hogy miközben prémiumminőségű élelmiszerekhez jutnak, a termelő kisvállalkozásokat, családi gazdaságokat is segítik. 

a kézműves márkák pedig jó minőségű, adalékmentes termékek, ráadásul az élelmiszeripari árolló szűkült az utóbbi időben, mert a kivédhetetlen költségnövekedés a tömegpiacon látványosabb nyomot hagyott, mint a sokkal kevesebb vevőre építő, óvatos prémiumszegmensben.