A szomszédban és a Távol-Keleten is jó befektetési és kereskedelmi lehetőségek állnak rendelkezésre – hangzott el a Fókuszban a külpiacok című külgazdasági évnyitó konferencia panelbeszélgetésein.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) rendezvényén a szervezet elnöke, Parragh László, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is előadott.
Az MKIK elnöke a beszédében hangsúlyozta a párbeszéd fontosságát, egyúttal elégedetten nyugtázta, hogy a kamara és a minisztérium között remek a munkakapcsolat. Emellett fontosnak tartotta, hogy Belső-Ázsia hatalmas potenciállal rendelkezik a kereskedelmi együttműködések tekintetében.
Szijjártó Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a már az MKIK 2022-es stratégiai tanulmányában is szereplő keleti nyitás politikáját folytatni kell, mert a Kelet és a Nyugat együttműködése nélkül a feltartóztathatatlan autóipari átállás sem folytatódhat, ráadásul a két végpont piaci összekötése a magyar gazdaság életbiztosítása.
Az előadások utáni panelbeszélgetéseken a keleti nyitásban érintett, illetve az európai országok szakértői vitatták meg a jelen gazdasági helyzetét, valamint a jövő lehetőségeit.
A keleti blokk eszmecseréje során elhangzott, hogy ha a magyar vállalatok képesek megőrizni a pozícióikat, akkor nagyon jó helyzetbe kerülnek, mire az orosz–ukrán háború véget, és visszatérnek a békeidők.
Ezzel párhuzamosan megállapították, hogy Kína korlátlan lehetőségeket nyújt, hiszen számtalan tízmilliós és nagyobb várossal rendelkezik. A földrajzi méret és gazdasági hatalmasság miatt azonban tanácsos volna, ha a magyar cégek összefognának, és egyesített erőként lépnének fel az ottani piacon.
Magyarországhoz földrajzilag közelítve Németországról a Magyar–Német Tagozat elnöke, Bódi László elmondta, hogy Európa legnagyobb és számunkra kiemelten fontos gazdaságában elsöprő zöldátállás megy végbe. Egyúttal a németek is fókuszálnak a keleti piacra, amihez mi magunk is csatlakozhatunk, kihasználva a már létező munkakapcsolatokat.
A Nyugat-Balkánra, Szerbiára, majd Romániára áttérve elhangzott, hogy hagyományosan szorosak a kapcsolatok és jelentős mértékű a magyar gazdasági jelenlét.
Mindig is érdemes volt Romániában befektetni
– közölte Orosz Tivadar, a Magyar–Román Tagozat elnöke. Kifejtette, hogy általában jók voltak az adózási feltételek – habár a közelmúltban valamelyest romlottak –, könnyű a cégalapítás, ebből a szempontból tehát megfelelő az üzleti környezet. Ehhez társul a román gazdaság relatív stabil és jó teljesítménye, ami a kulturális kapcsolatok mellett tovább emeli az ország fontosságát a magyar gazdaság számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.