Elmaradt a meglepetés, még várni kell a kamatcsökkentésre

Márciusban sem kezdődik meg a kamatcsökkentési periódus Magyarországon, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a mai kamatdöntő ülésén változatlanul 13 százalékon hagyta az alapkamatot és a 18 százalékos egynapos betéti eszköz kamatát. A döntés nem meglepő, a Világgazdaságnak előzetesen megszólaló elemzők gyakorlatilag kizárták, hogy a jegybank végre megindítsa a monetáris lazítást.

Volt olyan elemző, aki a januári inflációs csúcs után lehetőséget látott abban, hogy márciusban elkezdi csökkenteni az irányadó rátát az MNB, az elmúlt hetek fejleményei azonban minden ilyen illúziót eloszlattak, az amerikai és a svájci bankcsődök ugyanis hónapokkal elhalaszthatták a kamatcsökkentési periódus megkezdését. 

A forint stabilizálódásához azóta a Fed jelzése is kellett, amely azt vetíti előre, hogy talán a vártnál hamarabb véget érhet Amerikában a kamatemelési ciklus, ami a hazai deviza számára különösen jó hír. A másik örömteli hír a legutóbbi kamatdöntő ülés óta, hogy a februári adatok tanulsága szerint – és ahogy az várható volt – januárban tetőzött az infláció Magyarországon, de ez sem győzte meg az MNB-t, mivel álláspontja szerint egyhavi adat nem elég, inkább tartós, trendszerű javulásra van szükség.

A mai döntés hátteréről 15 órakor Virág Barnabás, az MNB alelnöke tájékoztat, az eseményt élőben közvetítjük.

Kismértékben erősödött a forint az MNB várakozásoknak megfelelő döntésére. A devizapiaci befektetők tulajdonképpen már megelőlegezték a bizalmat, a forint már reggel óta kifejezetten jól teljesített, a jegybanki döntés utáni percekben az euró-forint keresztárfolyam a 384-es szint alá került. A részvénypiacon sem követték heves mozgások az MNB határozatát, de ahogy elemzők már jelezték, inkább a 15 órakor esedékes közleményre érdemes figyelni. Az OTP Bank részvényeiben mutatkozott érdemi mozgás: a bankpapír kurzusa visszatért a 10 ezer forintos szint alá. 

A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik – írja Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre került egy hosszabb futamidejű betéti eszköz.

 valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig átmenetileg felfüggesztette. 

Az MNB legutóbbi közleményeiben szintén megjelent, hogy  külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak csökkenése, a termelési láncokat érintő nehézségek oldódása, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is.

míg az energiaárak meredek csökkenése, az energiapiaci alkalmazkodás, a belső kereslet csökkenése miatt fékeződő import, valamint az új exportkapacitások miatt tovább élénkülő export hatására érdemben javulhat a külső egyensúly. Az alapkamat csökkentésére 2023 év második felében számítunk, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet az utolsó negyedévben, azonban 2023. év végére várhatóan még nem éri el a korábbi 9 százalékos várakozásunkat, ami így magasabb lehet.

A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 15,65 százalék, három hónap múlva 14,10 százalék, hat hónap múlva 12,30 százalék, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 10 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – írta az elemző.