Sorra zárnak be a patikák – már több százezren élnek olyan településen, ahol nincs gyógyszertár

Az elmúlt tizenkét évben folyamatosan csökken a hazai gyógyszertárak száma, és ez a folyamat a kistelepülési patikák megszűnésével felgyorsulhat – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) helyzetértékelő sajtótájékoztatóján. 

A Covid nem javította, sokkal inkább rontotta a gyógyszertárak helyzetét, ami egyre inkább visszahat a lakossági gyógyszerellátásra, főleg vidéken, a kistelepüléseken ennek már markáns jelei mutatkoznak. A magyarországi gyógyszertárak 90 százaléka hálózathoz tartozik. A patikák függetlensége megmaradt, de a hálózati társulás elterjedtsége mutatja, hogy az megfelelő gazdasági hátteret biztosít a kisebb-nagyobb egységek működéséhez.

Az elmúlt 12 évben bőven 200 felett van a bezárt gyógyszertárak száma, csak tavaly 17 fiókpatika szűnt meg, idén pedig az első két hónapban már hat. 

 – mondta Zlinszky János, a HGYSZ elnöke. Az elmúlt 10 évben a gyógyszertárak forgalma a 2012-ben regisztrált 600 milliárd forintról 2022-re csaknem 990 milliárdra nőtt. A járványon túljutottunk, sem maszkokra, sem fertőtlenítőszerekre, sem tesztekre nem költöttek számottevő összeget a vásárlók az idén januárban.

Míg a támogatott termékek fogyasztói ára 33 százalékkal nőtt, addig az árréstömeg csak 6 százalékkal, ami jócskán alatta van az aktuális inflációnak. Ez a képlet a gyógyszertári helyzet alfája és ómegája, mert a folyamatosan növekvő költségeket, a megugrott, patikai szinten havi plusz 200-300 ezer forintos rezsiszámlát és a munkabérterheket az évtizede beragadt degresszív árrésből, a patikai körökben hatósági ársapkás árrésből kellene finanszírozni – derült ki a szakmai szövetség elemzéséből.

A jelenlegi árrésmodell nem követi le a gyógyszeripari változásokat, a modern, nagy értékű termékeken legfeljebb 990 forintos árrése van a patikáknak, amelyek egy része, különösen a kisebb forgalmúak, nem tudják finanszírozni a drága termékeket. 

– szögezte le Zlinszky János.
 

Az ágazatban jelentkező 7-8 milliárd forintos pluszteher az energiaárak elszállása, a másik nagy probléma, hogy az inflációt a fizetések nem tudják követni, 20 százalék körüli pénzromlásnál várhatóan legalább 3-4 százalékos reálbércsökkenés lesz, ami a patikai forgalomban is visszaesést okozhat.

„A vásárlóerő csökkenéséből következik, hogy válogatnak a vevők, elhagynak olyan gyógyszereket, amelyek szedése nem okoz tüneteket” – mondta a szövetség elnöke. Példaként a koleszterin- és vérnyomáscsökkentőket említette, ami hosszú távon jelentős egészségkárosító hatásokat okoz. Ilyen körülmények között a gyógyszertári bérek sem tudnak lépést tartani az inflációval és más ágazatokkal, nehéz kigazdálkodni az emelést a patikákban. Egyre kevesebben akarnak gyógyszerész karra menni, az elmúlt 3 évben kevesebben jelentkeztek első helyen erre, mint ahány hely volt.

A másik nagy gond a szakasszisztens-probléma, az utánpótlásban lesz egy kétéves szünet, mivel a frissen expediáló asszisztensek már csaknem öt évig tanulnak. Szeretnék bővíteni a gyógyszertárban forgalmazott termékek körét, illetve elérni, hogy az orvosságokat csak gyógyszertárban lehessen forgalmazni, és szükséghelyzetben, például rendszeresen szedett, de épp elfogyott gyógyszeradag pótlására a patikus is felírhasson gyógyszert a betegnek. Újra engedélyezni kellene a nem vényköteles termékek házhoz szállítását, a patikák online tevékenységét, hiszen a digitalizálódó világban ez komoly lépéshátrányt jelent az ágazatnak.

A gyógyszertárak a vakcinációban is szeretnének részt venni és könnyíteni a túlterhelt háziorvosi, gyerekorvosi szolgálatok leterheltségét azzal, hogy az 1-1,3 millió kötelező és egyéb szezonális oltásból sokat helyben be is tudnának adni.

– mondta Zlinszky János. Jelezte, hogy a szektorbeli szereplőkkel, a gyártókkal és a nagykereskedőkkel is folyamatosan keresik a megoldást, ennek érdekében tavaly nyáron újraindult az egészségügyi egyeztető fórum. Elsőként a kistelepüléseken fiókpatikák megnyitásának és üzemeltetésének támogatása és a gyógyszer-csomagküldési szolgálat újbóli engedélyezése lehetne hatékony, illetve az árrésrendszer módosítása, ami az egész szektor működtetési forrásának alapja.