Zöldlakásokra van szükség – de ki fogja azokat megépíteni?

Épületeink energiahatékonyságának javítása kulcsfontosságú a fenntartható gazdaságra való átállásban. Ehhez új, energiahatékony épületek, főként a lakóingatlanok építésének nagyobb volumene, valamint az energiahatékonyságot javító felújítási munkálatok felpörgetése lenne kívánatos. Elengedhetetlen ehhez, hogy a hazai építőiparnak megfelelő kapacitásai legyenek eszközök, alapanyagok, modern technológiák és szaktudás tekintetében. A piaci szereplők között végzett kérdőíves felmérésünkből azt látjuk, hogy egyre nagyobb az igény az energiahatékony lakásokra. Építőiparunk kapacitásoldalról képes lenne magasabb volumenben ilyenek építésére, de szakképzettség és a tervezés hatékonysága terén lenne mit fejleszteni.

Az Eurostat 2021-es adatai alapján hazánk végső energiafogyasztásának 34 százalékáért a háztartások felelnek, ami nagyrészt a lakóépületek fűtését fedi, ráadásul lakóingatlanjaink átlagos energiafogyasztása az EU-országok között – kontrollálva az eltérő klímára – az ötödik legmagasabbnak számít.

A fenntartható gazdaságra való átmenet során az épületek felújításának és az új energiahatékony épületek építésének kulcsszerepe lesz. Nem elég megteremteni az igényt és a szabályozói keretet a zöldingatlanok térnyeréséhez, az is kérdés, hogy építőiparunknak van-e elegendő kapacitása és tudása a folyamat elősegítéséhez. Cikkünkben a piaci szereplők körében végzett kérdőíves felmérés eredményei alapján járjuk körbe azt a kérdést, hogy a magyar építőipar milyen mértékben van felkészülve a zöldátmenetre.

A szabályozás idővel kikényszeríti a zöldátmenetet az új épületeknél

Magyarországon a használatba vett épületekre vonatkozó minimum „közel nulla energiaigény” (a továbbiakban: KNE) elvárásának határideje 2021. január 1-jén lépett volna életbe, viszont azóta három alkalommal is kitolódott, az aktuális határidő pedig 2024. július 1. A KNE-követelményszint jelenleg csak a hatóságok használatára szánt épületekre van érvényben, ezek esetén már 2019 óta meg kell felelni a szigorúbb energetikai előírásoknak. A magánszektor lakó- és kereskedelmi ingatlanai esetén viszont az aktuális követelményszint akár 40 százalékkal kedvezőtlenebb éves energiafelhasználású épületeket eredményezhet a KNE-elváráshoz képest. A szigorúbb elvárások időbeni kitolása több szempontból is káros: az építés megrendelőjének csak rövid távon biztosít előnyt a könnyítés, mivel az emelkedő energiaárak mellett az energiahatékonyabb épület energiamegtakarítása a jövőben kompenzálja a magasabb kivitelezési költséget. Emellett a lépés nemcsak a klímavédelmi célok elérését, de Magyarország energiafüggetlenség felé való előrehaladását is hátráltatja.

A KNE-követelmény hatálybalépésének elhalasztása miatt  az ország nagy részében épülhetnek a követelménynek nem megfelelő lakások. Azonban a társasházi lakásfejlesztők révén a budapesti újlakás-piacon jól látható a zöldátmenet, vagyis egyre inkább teret nyernek a megújuló energiát is felhasználó, KNE-követelményt elérő új lakások. A tavalyi év végén az értékesítés alatt álló új lakóingatlan-projektek lakásainak már a 77 százaléka érte el ezt a szintet, vagyis a legalább BB energetikaitanúsítvány-besorolást, ez az arány négy éve még egyharmad volt.

A vidéki társasházi új lakások esetén ugyanez az arány 65 százalék volt a harmadik negyedévben. Ezt a folyamatot főként a szigorodó elvárásokra vonatkozó várakozások kényszeríthették ki, ugyanakkor a jelenlegi energiaválság miatt keresleti oldalon a lakosság részéről is egyre nagyobb igény jelentkezik az energiahatékony ingatlanok iránt.

Jelenleg azonban kevés új lakás épül. A 2020-as csúcsévben felépült 28 ezer lakáshoz képest 2022-ben nagyjából 21-23 ezer készült el. A régiós országokban látott megújulási ráta eléréshez jóval nagyobb új kínálatra, évente 30-35 ezer új lakásra lenne szükség. Emellett az energiahatékonyság-javulást célzó felújítási munkák nagyobb volumenű megvalósulása is kellene. Fontos ugyanakkor, hogy az építőipar képes legyen lépést tartani a szigorodó sztenderdekkel magasabb kívánatos építés/felújítás volumen mellett is, ugyanis ennek hiányában a zöldátmenet csak jelentős áremelkedéssel érhető el.

Az építőipar kapacitásoldalról képes lenne több KNE-követelményt elérő lakást felépíteni, de…

Az építőipar zöldátállásra való felkészültsége kapcsán építőipari és ingatlanpiaci szereplők körében végeztünk kérdőíves felmérést, amelyben kérdéseinket négy témakör köré csoportosítottuk: anyagok és eszközök, munkaerő, képzettség és szabályozás.

Anyagok és eszközök

Zöldépületek, illetve 30-35 ezer lakás megépítéséhez eszközökben nincs hiány, és a lakásépítések emelkedésével az eszközkapacitás rugalmasan bővíthető lenne. Ugyanakkor az építőanyag-hiány már fennakadást okozhat. Az építőanyagok hozzáférhetősége 2022 második fél évében valamelyest javult, amit főként az igények, az építési megrendelések csökkenése eredményezett. Ezzel ellentétes az a piaci szakemberek szerint megfigyelhető tendencia, hogy kínálati oldalon a gyártók az emelkedő energiaárakra a termelés visszafogásával reagálnak. A megkérdezett piaci szereplők által leggyakrabban említett hiánytermék a cement és a hőszigetelés, egyes szakemberek nagy potenciált látnak a hőszigetelő anyagok hazai gyártásának bővítésében.

A megkérdezett piaci szereplők elmondása szerint a hazai építőanyag-gyártók kutatási-fejlesztési (K+F) tevékenysége alacsony szintű. Ennek egyik oka, hogy a jelentősebb gyártók, gyárak külföldi tulajdonban vannak, és külföldön folynak a fejlesztések. Emellett a kisebb hazai tulajdonú gyártók támogatási források nélkül nem képesek fejleszteni. Az elmúlt években kis számban, de jelentek meg energiahatékonyságot segítő újítások a hazai építőanyag-gyártásban, de ezek többnyire importált tudásra és anyagokra támaszkodtak. Erre példa a külön hőszigetelést nem igénylő falazóelem, a napelemes tetőcserép és az erősített polisztirol hőszigetelés. A digitális technológiák alkalmazására az építőipari szereplőknek csupán nagyon kis hányada van felkészülve, és ezek leginkább a nagyobb és tőkeerős vállalkozásokat jelentik.

Munkaerő és képzettség

A munkaerő rendelkezésre állásának megítélését jelenleg az is befolyásolja, hogy egyes szakemberek számításai szerint 2023-ban az építőipar megrendelésállománya a 2021-es árszinten várhatóan 20-30 százalékos csökkenést fog mutatni. A megrendelések visszaesése előrevetíti az építőipari foglalkoztatottak számának csökkenését, emiatt a felépült lakások számának 30-35 ezerre való felfutását a munkaerő szűkössége is akadályozhatja.

A piaci szereplők visszajelzései alapján általánosságban a munkaerő-állomány képzettsége és felkészültsége csak nagyon lassú fejlődést mutat. A nagyobb vállalkozások által alkalmazott munkavállalók jellemzően felkészültebbek, tekintettel arra, hogy a nagyobb projektléptékek megkövetelik a magasabb szintű technológiákat. Az elmúlt években sok építőipari cég fordult a képzés felé, de látványos javulás nem történt, sok teendő van még ezen a területen. Volt olyan szakember, aki szerint az új technológiák betanulása kevésbé jelent gondot, a probléma inkább az, hogy megrendelői oldalon ritkán jelenik meg igényként ezek alkalmazása, ezért a tervezésben is nehezen terjednek.

Szabályozás

Az építési beruházások hatékony megvalósításával kapcsolatban előremutató intézkedéseket tartalmaz az Építési és Közlekedési Minisztérium által 2023 januárjában közzétett, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezete. Ennek a célja többek között, hogy új alapokra helyezze és egységesítse az állami építési beruházások rendszerét, növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát a környezeti fenntarthatóság elvének figyelembevétele mellett. A törvénytervezet zöldátállást segítő intézkedési közül kiemelendő az építőipari beruházásokban részt vevő szakemberek kvalifikációjára és rendszeres szakmai képzésére vonatkozó állami, kamarai és piaci képzések rendszerének felülvizsgálata, továbbá az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű állami magasépítési beruházások esetén a BIM-alapú műszaki megvalósítás előírása. Ez utóbbi alkalmazhatósága ugyanakkor érdemi infrastrukturális fejlesztéseket is igényel.

Összességében fontos, hogy az építőipar fel legyen készülve a zöldátmenetre kapacitás- és tudásoldalról is, különben ez a folyamat az új épületeknél jelentős drágulást hozhat. A megkérdezett szakemberek szerint a kívánt újlakás-szám elérésében leginkább az anyaghiány, a megfelelő létszámú és szakképzett munkaerő biztosítása, a megrendelők igényei alapján elkészült tervek alacsony hatékonysága, az előre gyártás, a tipizálás, az új technológiák alkalmazásának hiánya jelent akadályt. Az MNB a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás 144 pontos javaslatcsomagjában többek között az építőipari képzés fejlesztésére és az építőipar hatékonyságának növelésére is több javaslatot megfogalmazott már.