Több mint fél éve erősödik a hazai fizetőeszköz, ám ebből eddig vajmi keveset érzékeltek a hazai fogyasztók, pedig ki ne emlékezne rá, hogy tavaly nyáron, amikor először lépte át a 400-as lélektani határt a forint-euró keresztárfolyam, a kereskedők és a beszállítóik szinte azonnal árat emeltek az import megdrágulására hivatkozva.
Az árcsökkentéseknek az elmúlt hónapokban se híre, se hamva nem volt, még úgy sem, hogy a forint majd 15 százalékot erősödött azóta, hogy tavaly októberben a történelmi rekordnak számító 435 forintos euróárfolyamot beállította. Bár a kamatcsökkentést legutóbb belengette a Magyar Nemzeti Bank , ez sem látszódik meg az árfolyamon, amely továbbra is a 373–375 közötti sávban ingadozik. Ezzel a teljesítménnyel egyébként a világ legjobban teljesítő valutái között van ma a hazai deviza.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető elemzője a Világgazdaság érdeklődésére elmagyarázta, mi áll a jelenség hátterében.
A leértékelődés esetében rövid távon azonnal az úgynevezett értékhatás jelentkezik, ami azt jelenti, hogy a már megkötött szerződések miatt nincs lehetőségük az importőröknek felmondani a megállapodásukat, így a korábban rögzített mennyiséget kénytelenek beszerezni és a megváltozott forintáron továbbadni. Alkalmazkodás hosszabb távon jelentkezik, amikor már a volumenhatás érvényesül
– fejtette ki a szakember, aki szerint ebben az esetben a megdrágult importot kiválthatja az importőr olcsóbb forrással, vagy esetleg kevesebb terméket szerez be.
Az alacsonyabb árak érvényesüléséhez szerinte idő szükséges, ez az úgynevezett pass-through. Vannak olyan termékek, amelyeknél ez a mutató 100 százalék, tehát az 1 százaléknyi leértékelődés azonnal 1 százaléknyi áremelkedést eredményez. Más esetekben a pass-through 100 százaléknál kisebb, ennél a folyamatnál viszont megváltozhatnak a fogyasztói preferenciák, és egy idő után csökkenhet az importált termékek kereslete, míg a hazai előállításúaké növekedhet. Így éppen a kereslet visszaesése miatt lehet importár-mérséklődésre számítani, persze ez is akkor játszódhat le, ha a termékek között helyettesíthetőség van.
Arra a kérdésre, hogy az új autók árában mikor jelenhet meg az erősebb forint hatása, azt mondta, rövid távon erre nem lehet számítani, a kereskedők és a gyártók azonban gyakrabban nyúlhatnak a speciális lehetőségek eszközéhez. Például listaár mellé extra kiegészítőket és felszereltséget kínálhatnak felár nélkül, ezek az árat tehát nem csökkentik, viszont néhány korábban feláras kiegészítőt ingyen adnak. Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hazánkban jellemzően nagy az importfogyasztás, így a hazai fizetőeszköz leértékelődése tetten érhető a hazai inflációban.
Ahhoz, hogy ez a hatás gyengüljön, a forint erősödésére és időre van szükség a fentebb említett pontok miatt.
Fontos szempont az is, hogy van-e helyettesítője a megdrágult importált terméknek, ha van, akkor a folyamat gyorsabb, ha nem, akkor természetesen vontatottabb.
Mindenesetre arra nem számít, hogy bizonyos termékeknél visszatérnek a 2019–2020 előtti árak, sőt még azok az alá is ereszkednének.
Az infláció növekedésének számos komponense volt a világgazdaságban, és ezek többnyire egymást erősítették. Az viszont valószínű, hogy a korábbi látványos áremelkedés kifutja magát, és a korrigálni fognak a fogyasztói árak
– tette hozzá. Ezek alapján azzal számol, hogy a 70 százalékos áremelkedés összességében 30-40 százalékosra eshet vissza. Az autóiparban több alapanyagnak óránkénti ára volt, és sok esetben nem volt ritka az 500-szoros drágulás sem. Ezektől az anomáliáktól azért a közeljövőben biztosan elbúcsúzhatunk – vélekedett Pásztor Szabolcs.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.