Közel két év után először lazította a kondíciókat a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 450 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, ugyanakkor sem a 13 százalékos alapkamathoz, sem a 18 százalékos egynapos betéti eszköz kamatához nem nyúlt.
Az MNB kommunikációs fordulatát Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy hete épp a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre, a jegybankban úgy ítélték meg, hogy beértek az eddigi szigorító lépések. A bejelentést az elemzők szerint a piac kifejezetten jól fogadta. Az MNB tesztje jól sikerült.
A forint ugyan közel egyéves csúcsáról visszapattant az euró ellenében, de a 380-as jegyzésnél található ellenállás megállította az árfolyam további gyengülését, azóta is a 375–380 közötti sávban ingadozott. Kedden, a döntés napján először 375,7 környékéről 377-en túlra gyengült, majd a bejelentés előtti másfél órában már ismét erősebb szinteken járt, megint 375,7 régiójában. A kamatdöntés utáni percekben pedig ugyanott tartózkodik.
A lapunknak nyilatkozó elemző szerint régóta lógott a levegőben, hogy elkezdi a kamatcsökkentéseket a jegybank, a kérdés legfeljebb a megfelelő pillanat kiválasztása volt. Ez pedig akkor jött el, amikor egyéves csúcsára emelkedett a forint árfolyama. De szintén az időzítés mellett szólt, hogy a 370-es szintnél bőven van mozgástér felfelé az első nagyobb, 380–383-as jegyzésnél található technikai ellenállásig. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy még mindig rendkívül szigorúak a monetáris kondíciók, a mostani döntés inkább a normalizáció irányába tett első lépésként értékelhető. Tavaly októberben 15,5 százalékon állt a kamatfolyosó felső széle és az irányadó ráta is „csak” 13 százalék volt.
A mai döntés hátteréről 15 órától tart Virág Barnabás online háttérbeszélgetést, az eseményt élőben közvetítjük.
Az MNB 2021. június 22-én indította el a kamatemelési ciklust, amely változó intenzitással 2022 elején kapcsolt nagyobb fokozatba. Bár májusban még úgy tűnt, hogy lassít a tempón a jegybank (Virág Barnabás a Világgazdaság konferenciáján lassú fokozatos szakaszról beszélt ), az inflációs adatok és a nemzetközi fejlemények fényében utólag elhamarkodottnak bizonyult a kijelentés: 2022 júniusában az inflációs várakozások emelkedésével és európai energiaválság súlyosbodásával párhuzamosan újabbnál újabb negatív rekordokat döntött meg a forint árfolyama, a kényszerhelyzetben pedig a jegybanknak nem volt más választása, mint egy újabb agresszív, 185 bázispontos kamatemeléssel 7,75 százalékra emelje az alapkamatot.
Végül szeptemberben 13 százalékos alapkamatnál Matolcsy György bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, ahogy fogalmazott „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál,” az októberi események azonban ismét felülírták az MNB számításait: a folyó fizetési mérleg bődületes hiánya és a forint elleni spekulációk együttesen óriási nyomást helyeztek a hazai fizetőeszközre, a piaci stabilitás megteremtése érdekében pedig újabb eszközöket kellett bevetni. A jegybank 18 százalékos kamat mellett egynapos betéti tendereket hirdetett meg, a kamatfolyosó felső szélét 25 százalékra emelte, továbbá arról is döntött, hogy biztosítja a gazdaság energiaigényéhez a szükséges devizát.
A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, hiszen 435 körüli történelmi csúcsról fordult vissza az árfolyam, ám az inflációs áttörésre várni kellett. Januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, ami után sokan már a kamatcsökkentés elindítását várták. Ha volt is ilyen szándék a jegybankban, a svájci és amerikai bankcsődök időlegesen elodázhatták a döntést, lényegében ezek lecsendülése mellett a kockázati tényezők jelentős mértékű javulása is szerepet játszhattak az MNB múlt heti kommunikációs fordulatában.
A magyar sajtó az elmúlt hónapokban a kormány és a jegybank vitájától volt hangos, ami a kamatszintek fényében egyáltalán nem véletlen, nincs olyan ország, ahol ne okozna konfliktust egy 18 százalékos kamatszint. A vita azonban sokkal inkább az infláció természetéből fakad, míg a jegybank és Matolcsy György elsősorban a belső folyamatokra, túlfogyasztásra vezeti vissza a fogyasztói árak elszabadulását, addig a kormány inkább külső tényezőkre, mint az energiaárak felrobbanása. A két megközelítés pedig két eltérő megoldást kínál, a kormányzat a kínálati oldalt erősítené például a Baross Gábor Hitel- és Tőkeprogramon keresztül, szemben az MNB-vel, amely minden erejével a gazdaságban lévő pénzmennyiséget fogná vissza, ami kizárólag a kereslet drasztikus szűkítésével érhető el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.