Nagy Márton a Világgazdaságnak: trendforduló után lassú apadás, újabb lépéssel közelebb az egy számjegyű inflációhoz

Teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival – mondta a Világgazdaságnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a márciusi inflációs adatokról.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a múlt hónapban 25,2 százalékot ért el az infláció, azaz a januári-februári trendfordulót követően tovább folytatódott a pénzromlás apadása éves alapon, amely a tárcavezető várakozásai szerint kezdetben lassabb, később drasztikusabb ütemet ér el. Szerinte a számok azt mutatják, hogy januárban 25,7, februárban 25,4, most pedig 25,2 százalék volt az infláció, a javulás tehát mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a kabinet ebben a helyzetben is nagyon világos célokat fogalmazott meg, amiben a legfontosabb szempont, hogy a szankciók sújtotta gazdasági helyzetben is megvédjék a családokat, a nyugdíjasokat, a teljes foglalkoztatottságot és a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig. Emellett az idén kivédjék a recessziót és az év végére egy számjegyűre szorítsák le az inflációt.

A pénzromlás változásának szerkezetével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az áruházláncok ma már egymásra licitálva jelentik be az árcsökkentéseket, amely szerinte egyre inkább megjelenik az adatokban is. Részben ennek, részben pedig a kínálati oldal korrekciójának köszönhetően márciusban tovább mérséklődött az élelmiszerárak növekedése. 

De csökken a háztartási energia inflációja is, a decemberi 55,5 százalékot követően januárban 52,4, februárban 49, márciusban pedig 43,1 százalékot ért el. Ugyanakkor ez csak a lakosság kisebb részét érinti, hiszen a háztartások kétharmada rezsivédelem alatt áll, mivel az átlag alatt fogyaszt gázból és áramból. Így számukra az árak egyáltalán nem változtak. Hasonló folyamatokat látunk január óta az üzemanyagok esetén is, januárban még év/év alapon 26,3, márciusban 23,3 százalékot ért el a drágulás.

„Fontos kiemelnem, hogy a szankciós infláció nem csökken, hanem csökkentjük. Tekintettel arra, hogy az infláció főként kínálati tényezőkből fakad, elsőként ezeket kellett kezelni. A kormány már 20 intézkedésről döntött az árak megfékezése és a gazdaság megvédése érdekében. Bevezettük a kamat- és az élelmiszerárstopot, olcsó forrást biztosítunk a vállalkozásoknak a Széchenyi Kártya Programon keresztül, de döntöttünk az energiaintenzív vállalkozások támogatásáról, a Gyármentő Programról és a munkába járás támogatásának emeléséről is. Az intézkedések működnek, egyre látványosabb lesz a hatásuk, azaz eredményes a szankciós infláció elleni vakcina” – emelte ki, hozzátéve, hogy jelenleg is folyamatosak az ellenőrzések, a fogyasztóvédelmi hatóság az árstoprazzia keretében több mint 400 jogszabálysértést állapított meg és közel 350 millió forint bírságot szabott ki. Hangsúlyozta, a kormány itt nem áll meg, a Gazdasági Versenyhivatallal közösen létrehoz egy online árfigyelő rendszert, az előkészítést végző munkacsoport már meg is kezdte munkáját. 

– mondta a tárcavezető, aki szerint az intézkedések növelik a transzparenciát, meg fogják akadályozni a túlárazást és fokozzák a versenyt, a lakosság, a vásárlók helyzetbe hozásával, a tudatos döntések ösztönzésével tovább csökkenthető a szankciós infláció, a kormány pedig folyamatosan vizsgálja, hogy milyen további termékkörökre terjeszthetők ki az ellenőrzések, mely termékek szerepeljenek kiemelten az árfigyelő rendszerekben. Mindezek mellett folyamatosan konzultálnak a piac szereplőivel, ennek keretében egyeztetnek a nagyobb terméktanácsokkal. „Velük is, mert az inflációs spekulációt letöréséhez önköltségi számításokra van szükség, de a szankciós infláció letörése, tehát annak érdekében, hogy egy számjegyűre csökkentsük az inflációt, hamarosan keresni fogjuk a kapcsolatot a kiskereskedelmi láncok képviselőivel is” – jelezte Nagy Márton.