A hitelezés szinten tartása az MFB számára is kiemelt feladat

– Hogyan alakult a múlt év az MFB szempontjából?

– A működésünk egyik legfontosabb fokmérője maga az eredmény, 2022-ben pedig 6,2 milliárd forintos nyereséget értünk el. Ebben meghatározó szerepet játszott, hogy tavaly is tartottuk magunkat ahhoz az alapelvhez, hogy az üzleti aktivitásunkat évről évre növeljük. Ennek eredményeként tavaly a kötelezettségvállalásaink állománya annak ellenére elérte az 1240 milliárd forintot, hogy a nyártól már látszottak a gazdasági környezet változásának a jelei.

Ebből a kötelezettségvállalásból – illetve új kihelyezésből –, amit elértünk, következik az, hogy az emelkedő kamatkörnyezetben is teljesíteni tudtuk a fejlesztési banki küldetésünket úgy, hogy eközben – száz százalékban állami tulajdonú szereplőként – stabil nyereséget értünk el. Utóbbihoz a fegyelmezett költséggazdálkodás is hozzájárult. Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy 

– A hazai bankszektorban kiemelt szempont lett az elmúlt években a hatékonyság növelése, a költségek és bevételek arányának fokozott szem előtt tartása. Az MFB-nél hogyan érvényesítik a költséghatékonysági szempontokat és hogyan alakul a portfólió minősége?

– Folyamatosan arra törekszünk, hogy a működésünket gyorsabbá és hatékonyabbá tegyük. Az elmúlt években jó néhány területen növeltük a működési hatékonyságot: felülvizsgáltuk a finanszírozási, döntéshozatali, és döntés-előkészítési folyamatokat, valamint jelentősen előreléptünk a digitális fejlesztések terén. Emellett a banknál nagyon erős a költségkontroll, részben azért is, mert állami vagyonnal gazdálkodunk, részben azért, mert a forrásainkat elsősorban az üzleti tevékenység fejlesztésére és nem a működésre kívánjuk fordítani. Ami pedig a portfóliót illeti, annak a minősége kiváló, de az óvatos kockázatkezelési politikánknak megfelelően természetesen megképeztük a szükséges tartalékokat. 

– Az egyes termékcsoportoknál hogyan festett tavaly a kép, hogyan alakultak az arányok?

– A klasszikus refinanszírozási – tehát saját forrású – tevékenységünknél az MFB Széchenyi Mikrohitel Refinanszírozási Program jelentette a fő húzóerőt, ahol partnereinkkel együttműködve 67 milliárd forintnyi új kihelyezést értünk el. 

 Az MFB Pontok hálózata szintén kiemelkedő évet produkált, hiszen a 2014–2020-as uniós támogatási ciklus még felhasználható forrásait maradéktalanul kihelyeztük. Ebben óriási érdemei voltak a banki partnereinknek – az OTP Banknak, a Magyar Bankholding (azóta MBH Bank néven egyesült) tagbankjainak és a Gránit Banknak is. A partnereinkkel folytatott együttműködés pedig elérte azt a szintet, amellyel már tényleg üzemszerűen tudjuk hozni azt a teljesítményt, ami a források hatékony és gyors kihelyezéséhez szükséges. Természetesen nagyon várjuk a következő, 2027-ig tartó támogatási ciklus forrásainak beérkezését, hogy a lehető leggyorsabban a magyar gazdaság szolgálatába állíthassuk azokat.

– A közelmúltban jelentették be, hogy újraindítják az agrár- és élelmiszeripari vállalkozások finanszírozását szolgáló hitelprogramokat. Nagyjából mekkora az ágazat súlya az MFB portfóliójában?

Valóban, az érintett vállalkozások az év végéig – vagy a forráskeret kimerüléséig – igényelhetik a kifejezetten az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás likviditási helyzetét segítő, összesen 20 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású hitelprogramokat. Ezek keretében az agrárvállalkozások mérettől függetlenül, legfeljebb hatéves futamidejű forgóeszközhitelt vehetnek fel, akár hároméves türelmi idő mellett. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén aktív vállalkozások jelentős súlyt képviselnek az ügyfélkörünkön belül, ezt a hagyományt szeretnénk megőrizni.

– A vállalati finanszírozási piacon évek óta meghatározó szerepet játszanak a különböző támogatott konstrukciók. Utóbbiak most különösen fontosak, hiszen a piaci hiteleknek drasztikusan megemelkedtek a kamatai. Hogyan nézhet ki a vállalati finanszírozási piac az előttünk álló időszakban?

– Amit látnunk kell – és ezzel csak ismételni tudom Nagy Márton miniszter állítását –, hogy kizárólag a támogatott konstrukciók voltak azok, amelyek a vállalati hitelezést szinten tartották Magyarországon. A kereskedelmi bankoktól érkező jelzések alapján ez a helyzet 2023 egészében is fennmarad, hiszen most, a két számjegyű kamatok időszakában a vállalatok vagy nem is akarnak piaci feltételű hitelt felvenni, vagy egy ilyen lépés túl nagy kockázatot jelentene számukra. Mindezek tükrében nyilvánvaló, hogy a támogatott hitelkonstrukciók elérhetőségét fenn kell tartani. Ehhez hozzájárul a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, illetve a meghosszabbított Széchenyi Kártya Program. Az MFB tervei között is szerepel új termékek bevezetése, ami fontos területen töltene be hasonló szerepet. 

 Erre vonatkozóan különböző prognózisok vannak érvényben, de bízunk abban, hogy 2024-re ismét olyan környezet alakul ki, amikor a vállalati hitelek kamatai érdemben csökkenhetnek, és a támogatott konstrukciók mellett a piaci feltételű finanszírozás is újra felfuthat.

– A finanszírozási piacon egyre nagyobb a jelentősége a fenntarthatóság követelményének: az MFB hogyan igyekszik saját működésében, és a hitelezésben is érvényesíteni az ESG-szempontrendszerét?

– Az ESG természetesen az MFB számára is kiemelt fókusz. Ami a finanszírozási oldalt illeti, a jövőben egyértelműen támogatnunk kell azokat a beruházásokat, amelyekkel energiát lehet megtakarítani, költséghatékonyabbá tenni a vállalatok működését. Emellett – felügyelt intézményként – az MFB-vel szemben is kötelező elvárás az ESG-szempontok érvényesítése: ezeknek az elvárásoknak maradéktalanul megfeleltünk, sőt, túl is mentünk az előírt szinten. Tavaly év végén elkészült az MFB fenntarthatósági jelentése, a fenntartható finanszírozási keretrendszerünk, valamint elnyertük a Családbarát Munkahely és a Zöldiroda minősítést. Utóbbiak már a szervezet és a bank számára előírt ESG-megfelelésen túli vállalásokat is magukban hordozzák.

Eszközoldalon – fogalmazzunk így – igen jelentős potenciált is látunk az ESG-ben, két szempontból is. Egyrészt több nagy nemzetközi intézménynél is – mint például az EBRD, az EIB vagy a CEB – ilyen források érhetők el a piacon jelen pillanatban. Másrészt úgy gondolom, hogy ez a jövő, hiszen a vállalati szektornak a fenntarthatóság szempontjából nagyon komoly az elmaradása, és ennek a ledolgozásában nekünk, fejlesztési bankként, a kereskedelmi bankokkal együttműködve, hangsúlyos szerepünk lehet.

– A forrásbevonás oldalán hogyan áll az MFB, készülnek-e újabb kötvénykibocsátásra?

– Akárhogy is nézzük, az MFB az elmúlt négy évben megduplázta a mérlegfőösszegét, ami nemcsak eszköz-, hanem forrásoldali feladatot is ró ránk. A hazai és nemzetközi hitel- és tőkepiacokról felvett forrásaink volumene így jelentősen emelkedett, ami azt jelenti, hogy folyamatosan, évről évre nemcsak a hazai piacon, hanem a nemzetközi színtéren is meg kell mérettetnünk magunkat, 

 A tervek szerint rövidesen ismét piacra lépünk, és a következő három-négy évünk szintén erről szólhat, már csak azért is, mert a lejáró forrásaink mellett a növekvő üzleti aktivitásunk is szükségessé teszi a külföldi színtéren való megjelenést. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy az MFB az elmúlt években felépítette a kapcsolatrendszerét, brand tud lenni, és kialakult az a bizalom, ami a szükséges források bevonását a jövőben is lehetővé teszi. Ebből pedig közvetve a teljes magyar bankszektor is profitálhat.

– Az uniós támogatások kapcsán mivel számolnak?

– Bízunk abban, hogy azok a lépések, amelyeket Magyarország megtett az elmúlt időszakban, elismerést nyernek Brüsszelben. Az MFB-nek ebben a helyzetben arra kell felkészülnie, hogy a lehető leggyorsabban és a legszélesebb körben tudja biztosítani ezeknek a forrásoknak az elérhetőségét: már folyamatban van annak a rendszernek a felépítése, amely biztosítja a források gyors terítéséhez szükséges intézményrendszert – vagyis az MFB Pontok hálózatát – és a termékstruktúrát. A tervek szerint a harmadik negyedév végére minderre sor kerül.