Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A magyar települések semmit sem éreznek az uniós források hiányából

Annak ellenére, hogy még mindig nem tudni, mikor érkezhetnek meg az uniós források Magyarországra, a kohéziós és a helyreállítási alapokból már több mint 1500 milliárd forintot kifizetett a magyar állam a nyerteseknek. A legjobban a TOP Plusz áll, ahol a 2027-ig rendelkezésre álló keret harmadát át is utalták a kedvezményezetteknek.

Járdi Roland

2023.05.23, 06:02

Habár továbbra is rendkívül bizonytalan a kormány és a bizottság közötti vita kimenetele, és nem tudni, mikor érkeznek az első eurócentek, több mint 1500 milliárd forintot már kifizetett az állam a nyertes pályázatokra, aminek leginkább a hazai települések örülhetnek – derül ki a Széchenyi-terv Plusz információs portál adataiból.

20221125 VeszprémZajlik a Budapesti út és a Cholnoky Jenő utca felújítása — Fotó: Penovác Károly / Veszprém Megyei Napló

Mint korábban írtunk róla, tavaly december óta lényegében leállt a fejlesztési intézményrendszer, vélhetően a uniós források körüli bizonytalanság miatt nem jelentek meg a korábban február–március időpontra várt Ginop Plusz felhívások. Ugyanakkor úgy tűnik, abban nincs változás, hogy a már megítélt támogatásokat a költségvetés továbbra is előfinanszírozza:

a május 22-i állapot szerint a települések fejlesztéseit előmozdító TOP Pluszban megítélt 777 milliárd forintból eddig 681 milliárd forintot fizettek ki a kedvezményezetteknek, ami a 2027-ig rendelkezésre álló teljes keret bő harmada.

Ezenkívül a Ginop Pluszban 344 milliárd forintot, míg a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból (RRF-ből) is 564 milliárd forintot már átutaltak a nyerteseknek.

Az már persze más kérdés, hogy ha a számlákat kiküldené Brüsszelbe a kormány, érkezne-e utalás. Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke a Világgazdaságnak korábban azt mondta, amíg minden vitás kérdés nem zárul le, szerinte erre aligha lehet számítani. Jó eséllyel tehát az eddig kifizetett 1500 milliárd forint a magyar költségvetést terheli, talán ez is magyarázza, hogy tavaly év vége óta miért jellemzi kivárás az intézményrendszert.

Már több mint 1500 milliárdot kifizetett a magyar állam a nyerteseknek

Pedig tavaly decemberben még szabályos pályázati dömping zajlott, volt olyan hét, amikor több mint 400 győztest hirdettek ki. A nyertes pályázatokból a települések többek között belterületi útfelújításokat, energetikai korszerűsítéseket és helyi gazdaságfejlesztési programokat valósíthattak meg. Összegszerűen pedig a legtöbbet a megyei foglalkoztatási paktumokra, az útfelújításokra, valamint az Élhető települések programra osztották ki.

Az új programozási ciklus 13 TOP Plusz programjában a hazai társfinanszírozással együtt 1837 milliárd forint jut a települések fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására.

Az első felhívások 2021 őszén jelentek meg, a programok közül kiemelkedik az úgynevezett élhető települések (TOP Plusz-1.2.1) felhívás, amelyben az összes elszámolható költség 250 milliárd forint, illetve a 4 és 5 számjegyű utak fejlesztése című felhívás, melynek keretösszege 145 milliárd forint. De további 91 milliárd forint jut önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére (TOP Plusz-2.1.1), 88 milliárd megyei foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködésekre (TOP Plusz-3.1.1), 93 milliárd helyi és térségi turizmusfejlesztésre (TOP Plusz-1.1.3), 74 milliárd belterületi utak fejlesztésére (TOP Plusz-1.2.3), illetve 73 milliárd helyi gazdaságfejlesztésre (TOP Plusz-1.1.1).