Első ránézésre semmi különös nincs abban a mai kormányhatározatban, amely a legutóbbi, május 8-án éjjel megjelent Magyar Közlönyben jelent meg az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről. A leírtakból azonban akár az is kiolvasható, hogy építőanyag helyett gyárat készül venni az állam.
Felhatalmazta a kormány az építési és közlekedési minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségűnek számító nyersanyagok és termékek állami elővásárlási és vételi jogának gyakorlásához szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket.
A vizsgálat eredményével összhangban készítenek majd előterjesztést a kormány részére a mindehhez szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről.
A stratégiai jelentőségű építőanyagok exportregisztrációja és az ellátásbiztonságot fenyegető helyzetben az állam elővásárlási joga már nem újdonság, hiszen egy 2021-es rendeletben határoztak erről, de minden jel szerint ennél most többre és másra van szükség.
Mindenekelőtt a cementpiac vett nem kívánt fordulatot, ahol a korábbi 40 százalékos importarány 60 százalékra emelkedett,
miközben a hazai gyártási kapacitás és a kereslet ezt nem indokolta. A szektorra kivetett extraprofitadó és bányajáradék annál inkább.
Megállhat idén az építőanyagok drágulása – kivétel a cement és ami belőle készülA cement és a cementalapú építőanyagok kivételével a legfontosabb termékek ára idén már csak stagnál vagy kismértékben emelkedik a gyártói várakozások szerint. A korábbi árakat azonban sehol sem látjuk már viszont, az elmúlt két évben átlagosan 50 százalékkal drágultak az építőanyagok. Az uniós szintet meghaladó áremelkedést az erős importfüggőség is táplálta. |
A bonyolult és sokrétű cementipari viszonyokat átlátni kívülről lehetetlen, de a tény ettől tény: a kormányzati törekvések ellenére nem javult a helyzet, sőt, inkább romlott. Az új kormányrendeletben előírás az intézkedési tervekhez forrásigény megjelölése, aminek összegéből lehet majd látni, hogy valójában milyen horderejű lépésre készül a kormány.
Nem lenne meglepő, ha építőanyaggyárba, illetve nyersanyag-kitermelő üzembe vásárolná be magát, amivel a termelői kapacitást már belülről tudná szabályozni.
Megkérdeztük a témában Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökét, aki annyit mondott, hogy az építőanyag-import kitettségének csökkentése számukra is a legfontosabb ügyek egyike. Az ÉVOSZ elnöke annyit mondott, hogy
a legkritikusabb terület valóban a cementpiac jelenleg is.
Ugyanakkor – tette hozzá – az ellátásbiztonság kérdéskörének részletszabályait a nemzeti építészeti törvényben rögzítik majd, most több egymásra épülő jogszabály kidolgozása zajlik.
A Kormány 1184/2023. (V. 8.) Korm. határozata az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről a következőket rögzíti: „A Kormány felhívja az építési és közlekedési minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek vonatkozásában fennálló állami elővásárlási és vételi jog gyakorlásához (a továbbiakban: állami joggyakorlás) szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket, valamint a vizsgálat eredményével összhangban készítsen előterjesztést a Kormány részére az állami joggyakorláshoz szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről. Felelős: építési és közlekedési miniszter gazdaságfejlesztési miniszter Határidő: 2023. június 30. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.