BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fejre állt cementpiaci arányok: a növekvő import elleni lépésre készülhet a kormány

Továbblép a kormány a stratégiai jelentőségű építőanyagok piacán, ahol a két éve élő exportregisztrációs kötelezettségen túlmutató intézkedéseknek ágyazott meg egy friss rendeletben. Hamarosan kiderül, hogy mit tesz az állam a minden kormányzati szándék ellenére egyes termékkörökben növekvő importkitettség ellen.

Első ránézésre semmi különös nincs abban a mai kormányhatározatban, amely a legutóbbi, május 8-án éjjel megjelent Magyar Közlönyben jelent meg az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről. A leírtakból azonban akár az is kiolvasható, hogy építőanyag helyett gyárat készül venni az állam. 

Worker,Is,Unloading,The,Bags,Of,Cement,An,Apartment,Is
Ismét fókuszba kerülnek a stratégiai fontosságú építőanyagok.
Fotó: Shutterstock

Felhatalmazta a kormány az építési és közlekedési minisztert, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségűnek számító nyersanyagok és termékek állami elővásárlási és vételi jogának gyakorlásához szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket. 

A vizsgálat eredményével összhangban készítenek majd előterjesztést a kormány részére a mindehhez szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről.

A stratégiai jelentőségű építőanyagok exportregisztrációja és az ellátásbiztonságot fenyegető helyzetben az állam elővásárlási joga már nem újdonság, hiszen egy 2021-es rendeletben határoztak erről, de minden jel szerint ennél most többre és másra van szükség. 

Mindenekelőtt a cementpiac vett nem kívánt fordulatot, ahol a korábbi 40 százalékos importarány 60 százalékra emelkedett,

miközben a hazai gyártási kapacitás és a kereslet ezt nem indokolta. A szektorra kivetett extraprofitadó és bányajáradék annál inkább. 

Megállhat idén az építőanyagok drágulása – kivétel a cement és ami belőle készül

A cement és a cementalapú építőanyagok kivételével a legfontosabb termékek ára idén már csak stagnál vagy kismértékben emelkedik a gyártói várakozások szerint. A korábbi árakat azonban sehol sem látjuk már viszont, az elmúlt két évben átlagosan 50 százalékkal drágultak az építőanyagok. Az uniós szintet meghaladó áremelkedést az erős importfüggőség is táplálta.

A bonyolult és sokrétű cementipari viszonyokat átlátni kívülről lehetetlen, de a tény ettől tény: a kormányzati törekvések ellenére nem javult a helyzet, sőt, inkább romlott. Az új kormányrendeletben előírás az intézkedési tervekhez forrásigény megjelölése, aminek összegéből lehet majd látni, hogy valójában milyen horderejű lépésre készül a kormány. 

Nem lenne meglepő, ha építőanyaggyárba, illetve nyersanyag-kitermelő üzembe vásárolná be magát, amivel a termelői kapacitást már belülről tudná szabályozni. 

Megkérdeztük a témában Koji Lászlót, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökét, aki annyit mondott, hogy az építőanyag-import kitettségének csökkentése számukra is a legfontosabb ügyek egyike. Az ÉVOSZ elnöke annyit mondott, hogy 

a legkritikusabb terület valóban a cementpiac jelenleg is.

Ugyanakkor – tette hozzá – az ellátásbiztonság kérdéskörének részletszabályait a nemzeti építészeti törvényben rögzítik majd, most több egymásra épülő jogszabály kidolgozása zajlik. 

Mi van a kormányhatározatban?

A Kormány 1184/2023. (V. 8.) Korm. határozata az építőipari ellátásbiztonsághoz szükséges intézkedésekről a következőket rögzíti: „A Kormány felhívja az  építési és közlekedési minisztert, hogy a  gazdaságfejlesztési miniszter bevonásával vizsgálja  meg az  építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek vonatkozásában fennálló állami elővásárlási és vételi jog gyakorlásához (a  továbbiakban: állami joggyakorlás) szükséges jogi, műszaki és gazdasági feltételeket, valamint a  vizsgálat eredményével összhangban készítsen előterjesztést a Kormány részére az  állami joggyakorláshoz szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről. Felelős: építési és közlekedési miniszter gazdaságfejlesztési miniszter Határidő: 2023. június 30. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök”. 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.