Groupama: a magyarok többsége nem áll készen pénzügyileg a váratlan helyzetekre

A hazai felnőtt lakosság leginkább az életét és az egészségét félti, és az anyagi biztonság, függetlenség megteremtését is azért tartja fontosnak, hogy kezelni tudja a váratlan helyzeteket. A Groupama Biztosító megbízásából készült országos reprezentatív kutatás azt mutatja, hogy ugyan egyre többen vannak tisztában az öngondoskodás jelentőségével, de még sokat kell tenniük, hogy meg is teremtsék ehhez az anyagi biztonságot – derült ki a biztosító keddi tájékoztatóján.

A Groupama Biztosító a kutatás megrendelésével arra kereste a választ, hogy a hazai lakosság hogyan tekint az öngondoskodásra, milyen félelmek, veszélyek miatt érzi fontosnak a pénzügyi biztonság megteremtését. A kutatás eredményei szerint az öngondoskodást az idős korra való felkészülésben minden második válaszadó kiemelten kezeli, a lelki és testi egészség megőrzése, a fizikai jóllét biztosítása inkább a fiatalabb korosztályok képviselőire jellemző. A legelső helyen azonban az anyagi biztonság megteremtését említették a válaszadók a váratlan helyzetekre.

A kutatók rákérdeztek arra, hogy milyen váratlan eseményektől tartanak leginkább az emberek. A válaszok szerint az első helyeken olyan események szerepelnek, mint a haláleset, betegség, illetve a balesetek. A válaszokból az is kiderül, hogy a többség nem áll készen pénzügyileg ezeknek a helyzeteknek a kezelésére.

Csak keveseknek van biztonságot adó pénzügyi megoldása

A megkérdezettek szerint átlagosan 22 hónapra elegendő tartalékra lenne szükségük a biztonságérzethez, viszont mindössze 42 százalékuk rendelkezik megtakarítással, amelynek összege a válaszadók felénél kevesebb, mint fél évre elég. A kutatásban részt vevők 80 százaléka attól tart, hogy a következő időszakban csökken a tartalékuk. A pénzügyi biztonság, az anyagi függetlenség megteremtése tíz válaszadóból kilenc embernek fontos, 80 százalékuk ugyanakkor kevesebb megtakarítással rendelkezik, mint amennyi számára biztonságot jelentene a váratlan helyzetekre. Alig egyötödük mondta magáról, hogy van megtakarítása és kockázati életbiztosítása is, 41 százalékuk viszont egyikkel sem rendelkezik, holott egy kockázati életbiztosítás éppen azokban a váratlan helyzetekben tud anyagi támaszt jelenteni, amelyeket a válaszadók az első helyeken említettek. Vannak, akiknél a pénzügyi lehetőségek hiánya a kizáró ok egy kockázati életbiztosítás megkötésére, másokat a tájékozatlanság tart vissza. A válaszadók 13 százaléka úgy vélte, hogy még nem találkozott jó ajánlattal, illetve egytizede nem ismeri az életbiztosításokat.

„A kutatás eredménye is felszínre hozta, hogy a családfenntartóknak vagy a hitelfelvevőknek, illetve azok számára érdemes kockázati életbiztosítást kötni, akik már nem tartoznak a fiatalabb korosztályokhoz. Már fiatal korban érdemes ilyen védelemmel rendelkezni, mert az életút elején még általában nem rendelkezünk komolyabb megtakarítással, így egy váratlan betegségből vagy balesetből adódó nehéz helyzetben óriási segítséget jelenthet, ha legalább anyagi nehézségekkel nem kell szembesülnünk” – jelezte Füzes Edit, a Groupama Biztosító lakossági személybiztosítási termékmenedzsment vezetője.

A többség hajlandó lenne kockázati életbiztosítást kötni

Biztató, hogy a válaszadók 54 százaléka hajlandó lenne kockázati életbiztosításra költeni, átlagosan havi 7100 forintot, ami egy fiatal, nem dohányzó ügyfél esetében már elég is lehet a megfelelő biztosítási védelem kialakítására. Az a tanulság is levonható a kutatási eredményekből, hogy a többség az életét és az egészségét félti, de inkább a vagyontárgyaira, és nem önmaga védelmére köt biztosítást. A Groupama fontosnak tartja, hogy tájékoztatási kampányával ezen a területen is támogassa a biztonságos egyensúly megteremtését. Az NRC Omnibusz kutatásának célcsoportja a 18–65 éves korosztály volt, az adatfelvételt idén február végén, március elején végezték el, ezer fő körében,

A Groupama díjbevétele tavaly 156,8 milliárd forint volt, 2021-ben 138,4 milliárd forintot tett ki.