Gyanakodnak az elemzők: az egészségügy lett a gazdaság húzóágazata?
Az elemzők azt követően értékelték az adatokat, hogy a kedden nyilvánosságra hozott előzetes adatok alapján a magyar GDP az első negyedévben a szezonálisan, valamint a naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest 1,1, a múlt év utolsó három hónapjához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is úgy értékelte a friss adatokat, amelyek nem okoztak meglepetést, hiszen az ipari termelés volumene az idei első negyedévben 3,1 százalékkal csökkent éves szinten, míg az építőipar esetén a visszaesés mértéke 9,2 százalék volt. Németh úgy véli, bár részletesebb adatok később várhatók,
a termelési oldalon feltehetőleg gyengén muzsikált a raktározás és a szállítás, miközben a szolgáltatások és a tavaly nagyon rosszul szereplő mezőgazdaság kedvezően befolyásolhatta a GDP alakulását.
Az adatokat a felhasználási oldalról vizsgálva a szakember felhívta a figyelmet, miszerint a kiskereskedelmi forgalom zsugorodásából arra következtethetünk, hogy a lakossági fogyasztás kedvezőtlenül hathatott az első negyedéves adatokra, főként a reálbérek csökkenése miatt. Az uniós források hiánya és a magas kamatok miatt visszafogott beruházási kedv pedig ezen a téren is hanyatlást hozhatott. A GDP keresleti oldalán
a negatív tényezőket kompenzálhatta a nettó export, amely pozitívan alakult februárban és márciusban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza ugyanakkor úgy gondolja, az adatok a várakozásoknál lényegesen jobbak, amit a termelési oldalon a szolgáltatások irányából érkező kedvező hatásnak köszönhetünk. Az elemző rámutatott a KSH közleményében kiemelt egészségügyre, ahol elsősorban a magánegészségügy előretörése okozhatott növekedést.
Felhasználási oldalon Regős szerint is a nettó export kedvező hatása ellensúlyozta a visszaeső fogyasztást és beruházásokat.
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza eközben azt mondta, hogy bár a negyedéves alapin 0,2 százalékos visszaesés a piaci konszenzusnál kedvezőbb, az előző negyedéveket érintően a KSH negatív revíziót hajtott végre, így az a szezonálisan kiigazított adatsor, amelyből a negyedéves növekedési ütem számolódik, jelentős változáson ment keresztül.
A közgazdász arról is beszélt – mivel a hivatal részletes adatokat nem közölt –, hogy csak annyit tudhatunk, hogy a 0,9 százalékos éves bázisú visszaeséshez leginkább az ipar járult hozzá, ami nem meglepetés, hiszen ez már a havi adatokból is látszott. Hozzátette, hogy a KSH által jelzett örvendetes mezőgazdasági teljesítmény inkább csak technikai, mintsem valós gazdasági, mivel a mezőgazdasági szezon nyáron kezdődik.
Virovácz közölte, érdemi meglepetést jelent a szolgáltatások teljesítményének bővülése, miközben
az egészségügy kiemelése gyanakvásra adhat okot, miután nem húzóágazatól beszélünk. A szegmens kiemelése arra utalhat, hogy a fontosabb területek a szolgáltató szektoron belül sem tudtak érdemi teljesítményt hozni.
Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője szerint az adatok kedvezőnek tekinthetők, mivel az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye nagymértékben csökkent az első negyedévben, amit a várakozásoknál válságállóbbnak bizonyuló szolgáltató szektor teljesítménye ellensúlyozott.
A szakember állítja, hogy a mezőgazdaság kilátásait javítja a tavalyinál egyelőre jóval csapadékosabb időjárás, ami miatt a szektor az elmúlt év kirívóan alacsony bázisához képest igen nagy mértékű javulást mutathat.
A jövőre tekintve Németh szerint kérdés, hogy a második negyedévben képes lesz-e a gazdaság növekedni az előzőhöz képest,
a harmadik negyedévtől várható inkább fejlődés, amikor már a bázishatás miatt az éves adatok is kedvezők lehetnek.
Az idén azonban összességében stagnálás várható.
Regős ennél optimistább, ám abban egyetért, hogy kérdéses, a második negyedévben a gazdaság ki tud-e kerülni a technikai recesszióból és meg tud-e indulni a növekedési pálya felé. Arra következtet a friss adatokból, hogy a gazdaság az idei év egészét tekintve elkerüli a recessziót, és továbbra sem tartja elérhetetlennek a korábbi, az idei év egészét tekintve 0,8 százalékos növekedést.
Virovácz úgy véli, érdemi belső növekedésre a második negyedévben sem számíthatunk, így már a negyedéves alapú stagnálást is meglepetésnek értékelné. A közgazdász szerint 50 százalék az esélye annak, hogy kijön-e a gazdaság a technikai recesszióból a harmadik negyedév előtt vagy sem. Az idén 0,2, jövőre 3 százalékos bővülésre számít.
Suppan
a második negyedévtől a fűtési szezon végének és a visszaeső energiaáraknak köszönhetően jelentősebb fordulatra számít.
Úgy gondolja, a magyar gazdaság már túljutott a mélyponton, a második negyedévben pedig véget érhet a technikai recesszió. A növekedés visszatérésére utalhat az ipari rendelésállomány bővülése és az új feldolgozóipari kapacitások, emellett a mezőgazdaság is támogathatja a növekedést a tavalyi alacsony bázis miatt.
A fogyasztást visszahúzó reálbércsökkenés enyhülhet az infláció mérséklődésével az MBH vezető elemzője szerint, így az év végén a fogyasztás kisebb bővülése sem zárható ki. A magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése miatt gyengélkedő beruházásokat részben az FDI ellensúlyozhatja. Összességében azonban a növekedést az idén az export és a készletek alakulása húzhatja felfelé, a bővülés üteme 1 százalék lehet idén, amit a következő években ismét dinamikus emelkedés követhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.