késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Ítéletet mondott a Költségvetési Tanács a jövő évi büdzséről
A tanácsnak a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetének hitelességére és végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. Ugyanakkor kötelességének érzi, hogy felhívja a kormány figyelmét több, a tervezett célok elérését érintő kockázatra – állapítja meg a Költségvetési Tanács (KT) a jövő évi büdzsé tervezetéről – amelyet a kormány a múlt héten adott át a háromtagú testületnek – kiadott véleményében.
A növekedéstől is függ a hiánycél teljesülése
A KT a véleményében megállapítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat tervezete 2024-re nézve az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések átlagánál magasabb, 4,0 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelyhez a háztartások fogyasztásának bővülése, a bruttó állóeszköz-felhalmozás újbóli dinamikus emelkedése és az exportnak az importot meghaladó növekedési üteme egyaránt hozzájárul.
A tanács megítélése szerint a külső és belső feltételek kedvező alakulása esetén a kormányzati prognózis szerinti gazdasági növekedés megvalósulhat, de azt számos kockázat övezi
– figyelmeztetnek a dokumentumban, hozzátéve, hogy egyrészt Oroszország Ukrajna elleni agressziója és az arra adott válaszok (szankciók) 2024-ben is negatívan érintik a magyar gazdaságot, Európa energiabiztonsági problémái – bár enyhültek, de – nem szűntek meg, valamint az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódnak. Másrészt a kormányzati prognózis megvalósulásához arra lenne szükség, hogy a magánszektor beruházásai képesek legyenek kompenzálni az állami beruházási kiadások (reálértékben jelentős) visszaesését, és az így létrejövő versenyképes exportkapacitások révén a magyar export dinamikája lényegesen meghaladja az exportpiacok bővülésének ütemét.
Emlékeztetnek, a tanács már korábban szükségesnek tartotta, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen. A költségvetési törvényjavaslat tervezete ennek megfelel: 2024-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya – 2023-hoz képest 1,0 százalékponttal – 2,9 százalékra, a maastrichti kritérium alá csökken, míg az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – 1,5 százalékponttal – 2,9 százalékra mérséklődik.
Ám e célok megvalósulását is kockázatok övezik. A 2024. évben a kormány prognózisa a GDP-növekedést, a közösségi és háztartási fogyasztást, a bruttó állóeszköz-felhalmozást és az exportot is optimistábban ítélte meg, mint a mérvadó makrogazdasági elemzők.
Ehhez hozzájárulnak a hazánknak járó uniós források folyósításával kapcsolatos bizonytalanságok. Mindezekkel szemben kicsi az a költségvetési mozgástér, amely a kitűzött hiányt a hazai és az uniós fiskális szabályok által előírt deficittől elválasztja. Mindössze 51,2 milliárd forinttal léphető túl a kormányzati szektor hiánya úgy, hogy a hiányra vonatkozó szabály teljesüljön, változatlan GDP-növekedést feltételezve.
A költségvetési szervek kiadásai reálértéken csökkenhetnek
A tanács komoly kockázatot lát abban, hogy a költségvetési szervek dologi előirányzatai – az energiakompenzáció figyelembevételével is – jóval elmaradnak a 2022-ben megvalósult és 2023-ban, valamint 2024-re várható áremelkedések mértékétől. Több, nem a kormány irányítása alá tartozó intézmény költségvetési fejezetének az egyéb működési előirányzata a 2023. évi előirányzathoz képest 10 százalékot elérő mértékben csökken, ami reálértékben igen erős visszaesést okoz ezen intézményeknél.
Célzott takarékossági és feladatracionalizáló intézkedések nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szervek működőképességének megőrzése a 2024. év folyamán nagymértékű, nem tervezett kiadásokat tesz majd szükségessé. Mindezek a tanács megítélése szerint működési, szolgáltatásminőségi kockázatokkal is járnak, amelyek mérséklésére a költségvetést érintően is fel kell készülni
– húzzák alá, ugyanakkor üdvözlik, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenő trendje folytatódik, és a mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint a 2023. év végi 69,7 százalékról 2024 végére 66,7 százalékra mérséklődik. A tanács a tervezett 3 százalékpontos csökkenésre tekintettel az államadósság-mutató mérséklését – az ismertetett makrogazdasági és költségvetési kockázatok ellenére – teljesíthetőnek tartja.
Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy több bevételi és kiadási előirányzat teljesülése további intézkedéseket tesz szükségessé. A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás, illetve a KT részére – kérésére – átadott dokumentumok szerint ezen intézkedések kidolgozása folyamatban van. Szerintük célszerű lenne, ha a törvényjavaslat benyújtásakor az Országgyűlés tájékoztatást kapna az előirányzatokat megalapozó kormányzati intézkedésekről.
Főbb makrogazdasági mutatók
A tervezet a GDP 4,0 százalékos bővülésére alapozza a 2024. évi központi költségvetést. A növekedés forrásai: a felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási volumenének 2,8 százalékos és a bruttó állóeszköz-felhalmozás 3,7 százalékos bővülése, valamint az exporttöbblet. A fogyasztás tervezett élénkülését – az előző évekénél jóval alacsonyabb – 6,0 százalékos fogyasztói áremelkedés segítheti.
Az évek óta feszes munkaerőpiac mellett 0,4 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak száma, ami a versenyszférában valósulhat meg, a közszférában a törvényjavaslat tervezete nem jelez változást. A munkanélküliek száma csökken. A foglalkoztatotti létszám mérsékelt bővülése jelzi, hogy a gazdaság munkaerő-tartaléka kimerülőben, s így alapvetően a munkatermelékenység 3,6 százalékos javulására épít a tervezet.
Az erőteljes – 2022-es és 2023-as – bérnövekedés után 2024-ben a versenyszektorban 10,7, a költségvetési szférában pedig 8,9 százalékos bruttó és nettó átlagkereset-emelkedéssel számol a tervezet.
A külpiaci folyamatok kedvezőtlen jelei (ismert geopolitikai feszültségek élesedése, folytatódó orosz–ukrán háború, energia- és nyersanyagválság, uniós szankciós politika hatásai stb.) ellenére az export és import bővülése 5,9, illetve 4,3 százalék lehet, ami meghaladja e mutatók 2023. évi növekedését, köszönhetően az exportfejlesztési célú beruházások megvalósulásának.
A KT véleménye szerint a prognózis megvalósulásának az egyik kritikus tényezője a bruttó állóeszköz-felhalmozás tervezett 3,7 százalékos bővülése, mivel az állam beruházási kiadásai reálértékben 2024-ben is csökkennek, a lakásépítkezések gyors felfutása sem várható. Így a magánszektor beruházásainak növekedése révén kellene a tervezett növekedést elérni.
A központi alrendszer bevételei
A központi alrendszer összes – nem konszolidált – bevételi előirányzata 38 912,3 milliárd forint, ez a 2022. évi előzetes teljesítésnél 30,6 százalékkal, a 2023. évi – januárban – módosított előirányzatnál (következőkben: várható teljesítésnél) 7,0 százalékkal (összegében 2536,4 milliárd forinttal) nagyobb.
Ezen belül az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárd, ez 7,4 százalékkal (összegében 588,0 milliárd forinttal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. Ugyanakkor figyelmeztet a KT, hogy idén az első négy hónapban az éves előirányzat 29 százaléka teljesült, így ha a 2023. évi bázis is jóval alacsonyabban teljesül, az a 2024. évi bevételeket is negatívan érinti.
A személyi jövedelemadó szintén meghatározó súlyú bevétel, melynek előirányzata 4475,8 milliárd forint, 10,2 százalékkal, összegében 415,3 milliárd forinttal több a várható teljesítéshez mérten. A jövedéki adó előirányzata 1677,7 milliárd forint, ez összegében 212,8 milliárd forinttal (14,5 százalékkal) több az előző évi bevételeknél, ami számottevően magasabb a vásárolt fogyasztás előrejelzett növekedésénél (9,3 százalék).
A pénzügyi szervezetek befizetéseinek előirányzata 253,4 milliárd forint, ez 29,2 százalékkal (összegében 104,6 milliárd forinttal) kevesebb az előző évi várhatónál. A bevételi előirányzatából a pótadóbevétel 50 százalékkal csökken 2024-re (132 milliárd forint) a bázishoz képest. Ez azt jelenti, hogy a pótadó kivezetése csak részben történik meg, azonban ennek jogszabályi háttere még nem biztosított – jegyzi meg a KT.
Főbb kiadási tételek
A 2024. évi költségvetés kiadási prioritásai között a rezsicsökkentés megőrzése, a honvédelem megerősítése, a családok támogatása, az idős emberek védelme és a közszolgáltatás egyes területein dolgozók fokozottabb megbecsülése áll.
A Rezsivédelmi Alap előirányzata jelentősen, 1218 milliárd forinttal, 1361,2 milliárd forintra csökken. A KT szerint a jókora eltérést az energiaárak 2022-es tetőzése utáni mérséklődés indokolja. A lakossági rezsicsökkentés fenntartásán túl az alapból a központi költségvetési szervek, az önkormányzatok, továbbá az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az állami tulajdonú társaságok is részesülhetnek.
A tanács itt is figyelmeztet, hogy a költségvetési intézmények működésének 2023. évi szinten történő fenntarthatóságát, szolgáltatóképességének megőrzését erős kockázatok övezik. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak 2024. évre tervezett összege 9718,3 milliárd forint, 2,3 százalékkal alacsonyabb, mint a 2023. évi törvényi előirányzat. Ugyan a személyi jellegű kiadások növekedésének forrását a céltartalék tartalmazza, azonban kockázatot jelent, hogy az előirányzat a 6 százalékos fogyasztói áremelkedés miatti magasabb kiadásokra, valamint a korábbi visszafogást követően a kormányzati célok között megfogalmazott felhalmozási kiadások emelésére már nem nyújt fedezetet.
A kormány 2023. május 30-án nyújtja be a 2024-es költségvetést az Országgyűlésnek, a végső szavazásra pedig július 7-én kerülhet sor.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.