Megkönnyíti a kormány a vendégmunkások alkalmazását a nagyberuházásoknál

Kivételes elbírálás alá esnek a harmadik országbeli állampolgárok a Budapest–Belgrád vasútvonal felújításánál és a paksi bővítésnél is – derül ki a Magyar Közlönyből.

A kormányrendelet a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról szóló 320/2022. (VIII. 18.) kormányrendeletet módosítja.

A kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy a két beruházás esetén a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon történő foglalkoztatásához nincs szükség külön engedélyre.

Ahogy a Világgazdaság elsőként írta meg, még a tavaszi ülésszakban szavazni fog az Országgyűlés a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvénytervezetről, amely a tervek szerint november elsejével léphet hatályba. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ennek kapcsán lapunknak elmondta, a javaslat célja, hogy irányítható módon, szabályozott keretben lehessen tartani a magyar munkaerőpiaci folyamatokat, amit az is indokol, hogy számos beruházás érkezett és még fog is érkezni az országba a közeljövőben, amelyek együttesen több százezer fő foglalkoztatását teszik szükségessé.

A törvénytervezet megkülönbözteti a vendégmunkásokat – nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a foglalkoztatási engedélyt is –, illetve a normál üzemmenetben érkező harmadik országbeli foglalkoztatottakat. Továbbra is meghatározott kvóta fogja védeni a magyar dolgozókat, így csak olyan számban érkezhetnek majd munkavállalók harmadik országból, amennyit az előre meghatározott kvóta engedélyez.

 Mindenesetre az új, tervezett szabályok nem engedik:

• a vendégmunkások családegyesítését,
•  illetve letelepedését sem, 
• és 2 plusz 1 évben, azaz összességében 3 évben maximálják a lehetséges tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.

Magyarországon eddig kifejezetten kevés vendégmunkás tartózkodott, 2023 februárjában a kiadott érvényes munkavállalási engedélyek száma 80 ezer volt, ebből 53 ezret ukránoknak, több mint 5 ezret szerbeknek adtak ki, a harmadik országbelieknek viszont csak töredékét, amire az államtitkár csak annyit mondott egy eseményen, hogy „nem állítom, hogy így is fog maradni”. Ha a környező országokat nézzük, Csehországban mintegy 700 ezer vendégmunkás dolgozik, Lengyelországban már a háború előtt kétmillióan voltak az ukránok, és Ausztriában is egymillió fő külföldi állampolgár vállal munkát napjainkban. A kormány plusz félmilliós foglalkoztatotti létszámához 200-300 ezer új munkaerőre biztosan szükség lesz.