Mekkora a veszélye a stagflációnak?

„Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban reális esélye van a stagflációnak. A kívánatos 3–5 százalékos szintet valamikor 2025-ben érhetjük el, addig viszont jöhet egy időszak, amikor tartósabban beragad az infláció. A pesszimistább forgatókönyv szerint 8–9, az optimistább esetében 5–7 százalék közé” – válaszolta érdeklődésünkre a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. Németh Dávid ugyanakkor az 2023. évi december/december adatot már egy számjegyűnek várja, hasonlóan a legtöbb elemzői prognózishoz. 

Az élelmiszerárak alakulása nagy kérdés 

„Kérdés persze, hogy az élelmiszerárstop jövője hogyan alakul, és a megszüntetése milyen hatással lesz az élelmiszer-inflációra” – utalt rá a vezető elemző. Majd külön kitért a kötelező akciókra, amelyek ismét inflációellenes intézkedések, ám azt még senki nem tudja, hogy milyen eredményt hoznak. 

A jelenlegi helyzetben megnövekedett a külső kockázatok jelentősége is: a háború eszkalálódása, attól (is) függően a energiaárak alakulása, mennyire „pörög fel” Kína és vajon recesszióba fordul-e az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió. „Hazánkban továbbra is óvatos és szigorú monetáris politikára, valamint olyan költségvetési lépésekre van szükség, amelyek meggátolják a mélyszegénység kialakulásának veszélyét” – hangsúlyozta Németh Dávid.

Az egykori jegybankelnök veszélyre figyelmeztet

A közelmúltban Bod Péter Ákos hívta fel a figyelmet az mfor.hu-n a magyarországi stagfláció veszélyére, megjegyezve: máshol is felmerült ennek a veszélye, mivel egész Európában, mint ahogy a tengerentúlon is, másfél éve meglódultak az árak. Ám itt is nagyok a különbségek. 

„A fogyasztóiár-index terén elért most tavaszi rekordunk különösen látványossá tette a különállásunkat” – fogalmazott a közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, korábbi jegybankelnök.

A külső folyamatokat nem tudjuk befolyásolni

Boros Imre közgazdász, az első Orbán-kormány minisztere megkeresésünkre úgy reagált: „akár benne lehet a pakliban a stagfláció, de véleményem szerint ez a veszély nem fenyeget. Az infláció a szegények adója, és a kormány, illetve a jegybank mindent megtesz annak érdekében, hogy a tartós drágulás megforduljon, és minél közelebb kerüljön a mutató a Magyar Nemzeti Bank által kitűzött célhoz, a 3–5 százalékhoz. Eddig megfelelően alakultak a folyamatok, az év elején tetőzött, és azóta lassan csökkenni kezdett az egy évre visszatekintő infláció mértéke. Elég csak az energiahordozók vagy az élelmiszerek árát említeni.” 

– hangsúlyozta a pénzügyi szakember, majd hozzátette: „a külső folyamatokat azonban nem tudjuk befolyásolni, legfeljebb reagálni rájuk. A nemzetközi pénzügyek alakulása és a globális események pedig sok kockázatot hordoznak.”

Lassuló infláció, erősödő növekedés

„A stagfláció a legnagyobb veszélyforrás az inflációs pálya alakulásában” – fogalmazott a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki ugyanakkor nem számol ezzel a forgatókönyvvel. 

„Persze semmi sem ilyen fekete-fehér – emelte ki a szakember –, mert a külső és annak nyomán a belső események, adottságok lassíthatják a folyamatokat. Elhúzódhat az inflációs cél elérése, ahogy az esztendő negyedévének számai fel is hívják erre a figyelmet, ám a dezinfláció, azaz az infláció csökkenésének üteme az év további részében – főleg ősztől – dinamikusabb és nagyobb mértékű lesz.