Nem a nyaraláson spórolnak elsősorban a magyarok

Jóllehet minden jel arra mutat, hogy megindult a kamatcsökkentési ciklus a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának keddi döntése nyomán, a hiteleket egyelőre a pénzintézetek borsos áron kínálják, s emiatt a lakossági ügyfelek sem törik kezüket-lábukat a piaci kölcsönökért. A szabad felhasználású személyi hiteleknek, gyorskölcsönöknek – ennek ellenére – virágzik a piacuk. Feltehetően sokan utazásra, kikapcsolódásra költik a pénzt, amelyhez egy bizonyos összegig júliustól még könnyebb lesz hozzájutni

„Nézzünk egy 500 ezer forintos személyi hitelt kétéves futamidővel, amelynek a teljes hiteldíjmutatója (THM) 16-tól akár 30 százalékig is terjedhet. Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészlet 24 200, illetve 26 800 forintra jön ki. Mire visszafizetjük a szabad felhasználású kölcsönt 580 ezer, illetve 600 ezer forinttól szabadultunk meg” – számol ki egy gyors példát kérésünkre Fülöp Norbert, a Bankmonitor pénzügyi elemzője. Ebből az összegből ugyan nem hozhatunk össze egy fényűző nyaralást, de az például lehetséges, hogy éppen ennyi pénzre van szükség egy későbbi utazás foglalójának befizetéséhez.

Hiába porlik el már hónapok óta a fizetésünk mintegy negyed része, s kénytelenek vagyunk lejjebb adni az igényeinkből, a magyarok a nyári kikapcsolódásra – még ha az csak egy hosszú hétvége is – hajlandók akár el is adósodni. Csak nem mindegy, hogy mennyire és milyen formában.

A szakember szerint 

így jellemzően a saját bankját keresi fel akkor is, amikor gyorskölcsönre van szüksége, pedig könnyen lehet, hogy egy másik pénzintézetnél olcsóbban hozzájutna a kívánt összeghez: „Tény, hogy az ügyfél a saját bankjánál biztosan hamarabb megkapja a hitelt, hiszen régen ismerik, gyorsabban bírálják el a kérelmét, ám más pénzintézetnél esetenként több ezer forintot nyerhet.”

„Biztosra vehető jó hír ugyanakkor a kisebb összegű hitelt felvenni szándékozók számára egy július elsejétől hatályba lépő jogszabály-módosulás. Bár a második fél év első napjától elvileg szigorítanak az adósságfékszabályon, könnyítést is találni a friss MNB-rendeletben, ami leginkább a kisebb összegű kölcsönt felvevőket hozhatja könnyebb helyzetbe” – mutat rá Fülöp Norbert.

Mint ismert, az adósságfékszabály azt határozza meg, hogy az igazolt nettó jövedelem legfeljebb mekkora részéig terjedhet a törlesztőrészlet összege. A JTM- – jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató – szabályként is ismert korlátozás a túlzott eladósodást hivatott megakadályozni, hiszen a maximálisan bevállalható hiteltörlesztő egyben a felvehető hitel összegét is limitálja. Ez vonatkozik lakáshitelekre és a személyi kölcsönökre egyaránt.

A Bankmonitor magyarázata szerint az utóbbi esetben kamatperiódustól függetlenül 500 ezer forint nettó jövedelem alatt annak legfeljebb 50 százaléka fordítható hiteltörlesztésre, míg efölött 60 százalék a korlát. A 60 százalékos arányhoz itt is legalább 600 ezer forint nettó jövedelemre lesz szükség július 1-jétől.

Ilyenek például a kisebb összegű, 300 ezer forintot meg nem haladó hitelek – a hitelkeret-emelés nem tartozik ide –, ám ezek is csak akkor, ha az igénylőnek nincs olyan meglévő hitele vagy hitelkeret-szerződése, amelynek eredeti hitelösszege meghaladja a 300 ezer forintot.

Július 1-jétől ennek a mentesítésnek az összeghatára 450 ezer forintra emelkedik, ami annyiban érthető, hogy a magas infláció miatt a vásárláshoz, nyaralás kifizetéséhez esetleg szükséges hitel összege is magasabb lehet. „Probléma ugyanakkor, hogy sok banknál a személyi kölcsönök minimális hitelösszege általában 300-500 ezer forint jelenleg” – figyelmeztet a szakértő.

Borítókép: Illusztráció       (Fotó: Németh Levente / Somogyi Hírlap)