késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A bejelentőt is védi a panasztörvény
Az új, visszaélés-bejelentésekről szóló törvény értelmében a vállalatok belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására és működtetésére lesznek kötelesek, amelyen keresztül a munkavállalók, szerződéses partnerek és más érintettek akár anonim módon bejelenthetik az általuk tapasztalt jogellenes cselekményeket, mulasztásokat.
A kis és közepes vállalkozásoknak (kkv-knak) december 17-ére, a nagyvállalatoknak pedig július 24-ére készen kell állniuk a bejelentések korrekt fogadására
– hangsúlyozzák a KPMG szakértői.
A törvény hatálya a legalább 50 fős vállalatokat érinti, illetve mellettük – létszámtól függetlenül – a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozó cégeket, a hitelintézeteket, a pénzügyi szolgáltatókat az ügyvédi irodákat és mindazokat a kereskedelmi vállalkozásokat, amelyek 3 millió forintot elérő vagy annál nagyobb összegű készpénzt is elfogadnak.
Kemény Kornél, a KPMG szakértője felhívja a figyelmet, hogy egy visszaélés-bejelentő rendszer bevezetése több részfeladatot foglal magában: belső szervezési, jogi, informatikai részei vannak, amelyhez a hatékony működés biztosítása érdekében tájékoztatási, oktatási feladatok is járulnak. „Ez azonban nem elég, fontos a rendszer beépítése a vállalati kultúrába, ezért a vezetőknek rendszeresen fel kell hívniuk a figyelmet a létezésére, és célszerű tréningeken oktatni a jogszerű használatát. Teljesen egyértelműnek kell lennie annak, hogy a bejelentőrendszer használata semmilyen összefüggésben nincs a teljesítményértékelő rendszerrel, és semmilyen retorzió nem érheti azt, aki bejelentést tesz” – mutat rá Kemény Kornél.
A törvény előírja a vizsgálat és a vizsgáló pártatlanságát.
Bár a jogszabály konkrétan nem határozza meg, hogy mit ért a pártatlanság követelménye alatt, az azt hivatott biztosítani, hogy a bejelentés kivizsgálását elfogulatlanul és objektív módon hajtsák végre. Ennek értelmében a vizsgáló nem lehet olyan ember, aki a bejelentéssel érintett cselekményhez vagy emberhez kötődik. A bejelentővédelmi rendszer hatékony működését megkérdőjelezné a pártatlanság hiánya. A folyamat kiszervezése esetén a külső megbízott pártatlansága mellett az összeférhetetlenségi szabályokat is be kell tartani.
A törvény lényeges pontja a bejelentő védelme. Ez azt jelenti, hogy a jogszerűen megtett bejelentés esetén a bejelentőt nem érheti megtorlás, például nem lehet emiatt jogszerűen megszüntetni a munkaviszonyát.
Ha mégis ilyesmi következne be, akkor a bejelentő egyebek mellett mentesül a titoktartási kötelezettség alól, és az ilyen retorziókkal szemben bírósághoz is fordulhat.
A bejelentőt védő intézménynek részét képezi a bejelentővédelmi ügyvéd megbízása, aki a teljes visszaélés-bejelentési folyamatot kezelheti oly módon, hogy a bejelentést a megbízójához továbbítja, de a bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles.
Ugyancsak lényegi elem a bejelentő anonimitásának biztosítása, ami védelmet jelent a bejelentők számára, hiszen a bejelentők személyazonosságát nem fedhetik fel, így megtorlás sem érheti őket. Ha a bejelentőt később mégis azonosítják, és emiatt megtorlás érné, az úgynevezett bejelentővédelmi intézkedések az anonim bejelentőt is megilletik, ha jogszerű bejelentést tett.
„A cégeknél a törvénynek való megfelelést akkor is meg kell vizsgálni, ha már létezik náluk működő visszaélés-bejelentő rendszer. Az eredmény alapján előfordulhat, hogy a rendszert hozzá kell igazítani az új szabályokhoz, ez jelenti a folyamat és a dokumentáció, például szabályzatok, tájékoztatók hozzáigazítását az új Panasztörvény előírásaihoz” – magyarázza Takács Nóra, a KPMG szakértője. Majd hozzáteszi:
Érdemes figyelni az írásbeli és szóbeli bejelentés lehetőségének biztosítására, illetve a pártatlan kivizsgálással kapcsolatos előírásokra.
A jogszabály megkülönbözteti a kis és közepes vállalatokat a nagyoktól:
- A kkv-knál fő szabály szerint 2023. december 17. a bevezetés határideje, a többi szervezetre a törvény kihirdetésétől számított 60. nap, azaz 2023. július 24.
- A másik fontos különbség, hogy a kkv-k közösen is üzemeltethetnek belső visszaélés-bejelentő rendszert, a többieknek azonban saját erre szolgáló bejelentő felületre, eljárási szabályzatra szervezeti egységre vagy kiszervezett megbízottra (külső szervezetre vagy bejelentővédelmi ügyvédre) van szüksége.
- Fontos különbség továbbá, hogy ha a cég nem kkv, akkor abban az esetben is szükség van saját bejelentési rendszer létrehozására, ha az anyavállalatnak van csoportszintű bejelentő rendszere.
- A kkv-knál (50–249 fővel működő cégek) ezzel szemben van lehetőség közös rendszer üzemeltetésére, de itt is figyelemmel kell lenni a különböző országok eltérő nemzeti szabályaira a működtetés során.
A kiszervezés lehet a megoldásA munkavállalóknak is a kiszervezéssel a legegyértelműbb, hogy a rendszer független. Házon belül működtetett visszaélés-bejelentő rendszer esetén ugyanis a szervezeten belüli külön egységet kellene létrehozni erre, ami sokkal költségesebb, és nehezebb az anonimitást, a pártatlanságot garantálni. A KPMG erre kidolgozott visszaélés-bejelentő rendszere komplett megoldást nyújt egy olyan visszaélés-bejelentő és folyamatkezelő munkafolyamat bevezetésére és működtetésére, amely mindenben megfelel a törvény követelményeinek. Biztosítja a teljes visszaélés-bejelentési folyamat kezelését és lehetőséget teremt, hogy anonim módon lehessen kommunikálni a bejelentővel. A rendszerben minden bejelentés egyedi esetszámot kap, visszakövethető, ugyanakkor garantált az anonimitása. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.