Borúsak az ipari kilátások az elemzők szerint

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel az ipari termelés erőteljes áprilisi csökkenéséről számolt be mind havi, mind éves bázison. Az elemzői kommentárokból leszűrhető, hogy idén nem az ipar fogja húzni a magyar gazdaságot.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője elsősorban a havi bázisú zsugorodásra hívta fel a figyelmet, ami arra utal, hogy nemcsak a magas éves bázis, hanem a szektor jelenlegi mérséklődése okozza a kiábrándító számokat, ráadásul ez az összehúzódás hónapról hónapra zajlik, így idén áprilisban 2021 óta nem látott mélységbe süllyedt a teljesítménye. 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding (MBH) vezető elemzője is egyetért azzal, hogy nem következett be a várt felpattanás az ipar év eleji gyengélkedése után, ám felhívja a figyelmet arra, hogy 

Virovácz szerint a magyar ipart kétarcúság jellemzi, amit alátámasztanak a KSH-adatok: a villamos berendezések (akkumulátorok) és az autóipar maradt ki a visszaesésből. Az elemző úgy véli, ezt érdemes a gazdaság belső keresletével párhuzamosan vizsgálni, amelyről a keddi kiskereskedelmi adat tanúskodik. A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy ez várhatóan a közeljövőben is így marad, legalábbis erre enged következtetni a feldolgozóipar rendelésállománya is, hiszen 

Hozzáteszi, kérdéses, hogy az export lendülete meddig tarthat ki, hiszen a legfrissebb európai felmérések alapján egyre több termelővállalat jelezte, hogy elsősorban készletre gyárt, miközben a rendelésállománya csökken. Az euróövezet kiskereskedelmi adatai is a kereslet gyengüléséről tanúskodnak, így az ipar exportra termelő része is jelentős kockázatokkal néz szembe.

Suppan szerint az ipari termelés tavalyi negyedik negyedévtől tapasztalt megtorpanása főként az energiaárrobbanás következménye, ám egyes ágazatokban fontos szerepet játszhat a gyengülő belső és külső kereslet, de visszafogják az adatokat az energiatermelő ágazatok is.

Az MBH elemzője ugyanakkor a kilátásokat nézve valamivel optimistább, mivel az autógyártás területén helyreálló beszállítói láncok, így a csip- és félvezetőhiány enyhülése, valamint az elmúlt két évben felhalmozódott rendelésállomány miatt a termelési kilátások kedvezők. Erre utal az is, hogy az európai gazdaságok elkerülték az akut energiaválságot, az energiaárak pedig szignifikánsan csökkentek a tavaly nyár végi szintekhez képest, és a járműgyártás új rendelései márciusban 19,5 százalékkal nőttek, de a szektor rendelésállománya is 7,2 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Suppan Gergely biztatónak tartja, hogy a hazai ipari rendelésállományok továbbra is növekedést jeleznek, 7,5 százalékkal meghaladva a tavalyi szintet, míg az új rendelések bővülése 6,3 százalékos növekedésről tanúskodik.

Virovácz eközben arról ír, hogy

Ennek a fő oka az, hogy a legfontosabb iparágak – azon belül is a legnagyobb vállalatok, amelyek exportorientáltak – erősen felülreprezentáltak. Ezért úgy gondolja, inkább az index módszertanát kellene felülvizsgálni, jelenlegi formájában ugyanis nem szolgál érdemi információval.

Suppan rámutatott, hogy a hazai ipar teljesítménye élesen elvált a németétől, köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnövelésének, a rekordmennyiségű működőtőke-beáramlásnak, valamint a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának. Azonban szerinte is beárnyékolja a kilátásokat, hogy az európai konjunktúramutatók az ágazatok éles szétválásáról tanúskodnak, miközben a feldolgozóipari hangulat különösen romlik. Ezt ellensúlyozhatja a magas hazai rendelésállomány.

Bár a szakértő szerint az idei év közepétől újra fokozatos élénkülés következhet az ipari termelésben, amit a belső kereslet fokozatos helyreállása és az új – főleg az akkumulátorgyártáshoz és autóiparhoz, valamint élelmiszeriparhoz, vegyiparhoz, védelmi iparhoz kapcsolódó – kapacitások várható üzembe helyezése is támogathat, idén ez csak az ipari termelés 0,5 százalékos növekedésére lesz elég. 2024-től azonban már érvényesülhet a felfutó új kapacitások hatása, és jelentősen élénkülhet az ipari termelés.