Csak hosszabb távon válthatja ki az EU-s forrásokat a külföldi működő tőke

„Túlzott leegyszerűsítés azt állítani, hogy a külföldi működő tőke (FDI) és az uniós források megfelelnek egymásnak. Természetesen léteznek olyan aspektusok, amelyek szerint ez a két különböző külső forrás egymással kiváltható, de mindegyiknek megvan a maga előnye és a hátránya” – fejtette ki megkeresésünkre Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. 

„Az uniótól beérkező pénzek – normális körülmények között – az FDI-nél jóval kiszámíthatóbb forrást jelentenek. Pontosan lehet tudni, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, milyen időtáv alatt. Fontos megjegyezni, hogy a kifizetéseket nagyrészt utólagosan számolják el, pláne egy olyan ország esetén, mint Magyarország, amely hosszú ideje nagymértékben előfinanszírozza ezeket a projekteket, vagyis az uniós forrásokhoz tartozik egy jelentősebb átmeneti költségvetési teher. Ezzel szemben az FDI olcsóbbnak tűnik, bár ha a kormányzat támogatást nyújt a beruházásokhoz, ott már nem átmeneti költségvetési lyukról beszélünk, hanem tényleges költekezésről.”

Virovácz Péter: az FDI olcsóbbnak tűnik

 Az uniós forrásokat és az FDI-t is lehet munkahelyteremtésre használni, ugyanakkor a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a munkaerő-intenzív FDI-beáramlás komoly kérdéseket vet fel. Hazánkban napjainkban a munkaerőhiány már nem ciklikus, hanem strukturális jelenség. Ezért munkaerő-intenzív FDI-re alapozni meglehetősen bátor lépés, hiszen ehhez biztosítani kell a szükséges munkaerőt. 

A tervezett Baross 2.0 projektről Virovácz Péter elmondta: a program a hitelezést támogatja annak érdekében, hogy elkerüljük a vállalati csődöket, életben tartsuk a gazdasági növekedést. Jelenleg azonban gyors, fenntartható megoldások kellenének az infláció visszafogására. Most Európa-szerte arról panaszkodnak az iparvállalatok és a kiskereskedelmi egységek, hogy beszakadt a kereslet, egyre nagyobb a készletállományuk, mert nem tudnak értékesíteni. Csökken a rendelésállomány is, ilyen helyzetben pedig nincs értelme nekikezdeni még több termék gyártásának. Ha ezek a források a hatékonyság növelését szolgálják és változatlan kínálat mellett kevesebb erőforrást használnának fel, úgy talán ellenállóbbak lennénk olyan jövőbeli sokkokkal szemben, amelyek inflációt generálnak.

Az ország önfinanszírozása kérdésével kapcsolatban a szakértő elmondta: ha megnézzük az Államadósság Kezelő Központ stratégiáját, abban sem az szerepel, hogy az összes finanszírozási igényt csak lakossági vagy csak forintforrásokból kívánják kielégíteni. Itt is több lábon érdemes állni. A június elsején bejelentett intézkedések célja a kamatkiadások mérséklése úgy, hogy mesterségesen megnövelik a keresletet a lakossági papírok és a klasszikus állampapírok iránt. Ez valóban segítheti a kamatkiadások mérséklését. 

Az akkumulátorgyártás sem kötelező. 

 Azonban sokkal hasznosabb lenne változatosabbá tenni és megpróbálni olyan területekre is koncentrálni, amelyek kevesebb munkaerőt igényelnek, magasabb hozzáadott értéket biztosítanak hosszú távon és a lehető legkevésbé energiára van szükségük. Az elmúlt egy év élelmiszer-inflációs sokkja azt is bebizonyította, hogy érdemes lenne nyitni: az agrárium és az élelmiszeripar hatékonyságát fejleszteni, amire korábban büszkék voltunk, csak épp az elmúlt 20-30 évben a háttérbe szorult – összegezte Virovácz Péter.

Regős Gábor: Támogatási verseny alakult ki az európai országok között

A Makronóm Intézet vezető közgazdásza úgy vélte: a források hosszú távú kiváltásánál a hosszú távon van a hangsúly. Hosszabb távon az ország gazdasági felzárkózása miatt a nekünk járó források egyébként is jelentősen csökkennek.

Rövid távon kérdéses, hogy mikor érkeznek meg az uniós források, amelyek amúgy járnak nekünk, nem szabad róluk lemondani. Ezen összegek csúszása a beruházásokat mindenképpen visszaveti, különösen az állami oldalon. Egyfajta támogatási verseny alakult ki az európai országok között, valamint az európai országok és az Egyesült Államok között is. Ha a támogatási versenyben lemaradunk, az a gazdasági növekedésben is mulasztást jelent – mondta Regős Gábor.

„A kamatok valóban magasak, erre viszont szükség van a jelentős infláció miatt, ami pedig a hitelezést visszaveti. Ilyen kamatkörnyezetben a támogatott hitelek tudják életben tartani a hitelpiacokat.” Regős Gábor szerint az inflációt csökkentheti a kínálati oldal erősítése, de egy kis, nyitott gazdaságnál nem ez határozza meg az inflációt, sokkal inkább az energiaárak vagy a forint árfolyama. 

Arra a felvetésre, hogy az utóbbi időben az ország számára a kamatkiadások jelentősen megugrottak, ezért a kormány stratégiai célja az önfinanszírozás, a vezető közgazdász kifejtette: 

Ezen megtakarítások állampapírpiac felé terelése tehát win-win szituációt eredményez, de a befektetési alapok esetén már nem ennyire egyértelmű a helyzet. 

„Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy állampapírt vegyen! Mindenkinek jogában áll akár egy olyan befektetői döntést hozni, ami nem optimális a számára. Ha valaki a mostani kamatkörnyezetben nem vesz állampapírt, az 1-2 százalékponttal magasabb kamatok mellett sem fog, itt inkább a pénzügyi tudatosság és a bizalom a fontos” – fogalmazott Regős Gábor.

Az akkumulátorgyárak nemcsak Magyarországon nőnek ki a földből, hanem például Franciaországban is. Az lenne a kedvező, hogyha a gyártás idejönne, akkor érkezhetnének a kapcsolódó (például K+F) tevékenységek is, és be kell tartani a szigorú környezetvédelmi szabályokat is. Figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat vagy épp azt, hogy az adott beruházás mennyire térül meg az ország számára – emelte ki.

Pásztor Szabolcs: uniós pénzek híján a kormányzat új növekedési katalizátorokat keres 

„A közgazdászok szerint a külföldi tőke megjelenése mindig katalizálja a gazdasági növekedést” – mutatott rá Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. Ebből a szempontból a kormányzati érvelés legkevésbé sem elhibázott, sőt, a külföldi tőkének még nagyobb transzformatív szerepe lehet, mint más külső forrásoknak. Mint például a technológiatranszfer, a korszerű menedzsmentszemlélet, a munkahelyteremtés a növekvő hozzáadott érték révén.

Az EU-s források gazdaságélénkítő szerepe markáns volt az utóbbi években, és ezek elapadásával nem meglepő, hogy a kormányzat új növekedési katalizátorokat keres. Az FDI pedig teljes egészében ebbe a kategóriába tartozik. A vállalati szektorban a hitelezés nem teljesen fagyott be, ugyanis a nagyvállalatoknál és az exportképes, külföldi fizetőeszközben bevételt szerző vállalati körben felpörgött a devizaalapú hitelezés. Ez rendszerszintű problémát nem jelent, viszont hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is magas maradjon a beruházási ráta. 

A mostani és az esetleg később induló Baross Gábor programok érdemben tudnak segítséget nyújtani egy meghatározott körben, ahol kiemelten fontos a lendület megőrzése. Ezek a kamattámogatott kölcsönök érdemben nem zavarják a jegybank transzmissziós mechanizmusát, sőt, mivel célzottak, kimondottan támogatni tudják a megcélzott vállalati kört.

Az önfinanszírozás mint stratégiai cél megvalósítása kapcsán Pásztor Szabolcs elmondta: ha a világ legeladósodottabb országait vesszük sorra, akkor kevesen tudják, hogy hosszú évtizedek óta a japán gazdaság áll az élen a maga 226 százalékos GDP-arányos mutatójával. A japán eladósodottságnak azonban van egy sajátossága: annak a 90 százaléka belföldi kezekben van, tehát az ország a saját állampolgárai és befektetői felé adósodik el. Ez szerényebb külső sérülékenységet és nagyobb stabilitást ad az ázsiai szigetországnak. 

A kormányzat jelenlegi intézkedésének van egy ilyen olvasata: az önfinanszírozással csökkenthető a külföldi sérülékenység, a külső finanszírozás bevonása mindig nagyobb kockázatot jelent. A megfelelő szabályok meghozatalával érdemben növelhető az állampapírok iránti érdeklődés befektetői és intézményi szinten is. A lakossági körben azonban vélhetően komolyabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nagyjából 8000 milliárd forintnyi készpénzállomány állampapírokba vándoroljon át. A pénzügyi tudatosság fejlesztésének még mindig van mozgástere.

Az akkumulátorgyártással kapcsolatban kitért arra: az elektromos autóknál az akkuk hozzáadott értéke magas, vagyis az új autó árának tetemes részét adhatja az aksi. Az akkumulátor-előállításban pedig további növekedési potenciál van, ezért az iparág mindenképpen komoly fejlődési lehetőségek elé néz. Abban az esetben, ha egy ország a környezetvédelmi és technológiai előírásokat maximálisan szem előtt tartva egyszerre próbálja a két egymást kiegészítő terméket gyártani és exportálni, mindenképp növekvő exportbevételekre tehet szert – mutatott rá Pásztor Szabolcs.