Csak hosszabb távon válthatja ki az EU-s forrásokat a külföldi működő tőke
„Túlzott leegyszerűsítés azt állítani, hogy a külföldi működő tőke (FDI) és az uniós források megfelelnek egymásnak. Természetesen léteznek olyan aspektusok, amelyek szerint ez a két különböző külső forrás egymással kiváltható, de mindegyiknek megvan a maga előnye és a hátránya” – fejtette ki megkeresésünkre Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
„Az uniótól beérkező pénzek – normális körülmények között – az FDI-nél jóval kiszámíthatóbb forrást jelentenek. Pontosan lehet tudni, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre, milyen időtáv alatt. Fontos megjegyezni, hogy a kifizetéseket nagyrészt utólagosan számolják el, pláne egy olyan ország esetén, mint Magyarország, amely hosszú ideje nagymértékben előfinanszírozza ezeket a projekteket, vagyis az uniós forrásokhoz tartozik egy jelentősebb átmeneti költségvetési teher. Ezzel szemben az FDI olcsóbbnak tűnik, bár ha a kormányzat támogatást nyújt a beruházásokhoz, ott már nem átmeneti költségvetési lyukról beszélünk, hanem tényleges költekezésről.”
Virovácz Péter: az FDI olcsóbbnak tűnik
Az uniós forrásokat és az FDI-t is lehet munkahelyteremtésre használni, ugyanakkor a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében a munkaerő-intenzív FDI-beáramlás komoly kérdéseket vet fel. Hazánkban napjainkban a munkaerőhiány már nem ciklikus, hanem strukturális jelenség. Ezért munkaerő-intenzív FDI-re alapozni meglehetősen bátor lépés, hiszen ehhez biztosítani kell a szükséges munkaerőt.
Az FDI esetén nincs akkora rugalmasság, mint az uniós forrásoknál. Egyre koncentráltabb lesz a tőkebeáramlás egy-egy területre – például az autógyártásra –, a diverzifikáció így kialakuló hiánya pedig komoly sérülékenységet okozhat.
A tervezett Baross 2.0 projektről Virovácz Péter elmondta: a program a hitelezést támogatja annak érdekében, hogy elkerüljük a vállalati csődöket, életben tartsuk a gazdasági növekedést. Jelenleg azonban gyors, fenntartható megoldások kellenének az infláció visszafogására. Most Európa-szerte arról panaszkodnak az iparvállalatok és a kiskereskedelmi egységek, hogy beszakadt a kereslet, egyre nagyobb a készletállományuk, mert nem tudnak értékesíteni. Csökken a rendelésállomány is, ilyen helyzetben pedig nincs értelme nekikezdeni még több termék gyártásának. Ha ezek a források a hatékonyság növelését szolgálják és változatlan kínálat mellett kevesebb erőforrást használnának fel, úgy talán ellenállóbbak lennénk olyan jövőbeli sokkokkal szemben, amelyek inflációt generálnak.
Az ország önfinanszírozása kérdésével kapcsolatban a szakértő elmondta: ha megnézzük az Államadósság Kezelő Központ stratégiáját, abban sem az szerepel, hogy az összes finanszírozási igényt csak lakossági vagy csak forintforrásokból kívánják kielégíteni. Itt is több lábon érdemes állni. A június elsején bejelentett intézkedések célja a kamatkiadások mérséklése úgy, hogy mesterségesen megnövelik a keresletet a lakossági papírok és a klasszikus állampapírok iránt. Ez valóban segítheti a kamatkiadások mérséklését.
Az akkumulátorgyártás sem kötelező.
Ha egy adott ország komparatív előnye az autógyártásban van, mert ilyen központok jöttek létre, akkor az új FDI is abba az irányba mozdul, hogy kihasználja a klaszterezettség nyújtotta előnyöket.
Azonban sokkal hasznosabb lenne változatosabbá tenni és megpróbálni olyan területekre is koncentrálni, amelyek kevesebb munkaerőt igényelnek, magasabb hozzáadott értéket biztosítanak hosszú távon és a lehető legkevésbé energiára van szükségük. Az elmúlt egy év élelmiszer-inflációs sokkja azt is bebizonyította, hogy érdemes lenne nyitni: az agrárium és az élelmiszeripar hatékonyságát fejleszteni, amire korábban büszkék voltunk, csak épp az elmúlt 20-30 évben a háttérbe szorult – összegezte Virovácz Péter.
Regős Gábor: Támogatási verseny alakult ki az európai országok között
A Makronóm Intézet vezető közgazdásza úgy vélte: a források hosszú távú kiváltásánál a hosszú távon van a hangsúly. Hosszabb távon az ország gazdasági felzárkózása miatt a nekünk járó források egyébként is jelentősen csökkennek.
A beáramló működő tőke valóban segít a beruházási ráta magasan tartásában, ám ennek ára van: a tőke azért jön ide, hogy profitot termeljen, ami később kiáramlik.
Rövid távon kérdéses, hogy mikor érkeznek meg az uniós források, amelyek amúgy járnak nekünk, nem szabad róluk lemondani. Ezen összegek csúszása a beruházásokat mindenképpen visszaveti, különösen az állami oldalon. Egyfajta támogatási verseny alakult ki az európai országok között, valamint az európai országok és az Egyesült Államok között is. Ha a támogatási versenyben lemaradunk, az a gazdasági növekedésben is mulasztást jelent – mondta Regős Gábor.
„A kamatok valóban magasak, erre viszont szükség van a jelentős infláció miatt, ami pedig a hitelezést visszaveti. Ilyen kamatkörnyezetben a támogatott hitelek tudják életben tartani a hitelpiacokat.” Regős Gábor szerint az inflációt csökkentheti a kínálati oldal erősítése, de egy kis, nyitott gazdaságnál nem ez határozza meg az inflációt, sokkal inkább az energiaárak vagy a forint árfolyama.
Fotó: Getty Images
Arra a felvetésre, hogy az utóbbi időben az ország számára a kamatkiadások jelentősen megugrottak, ezért a kormány stratégiai célja az önfinanszírozás, a vezető közgazdász kifejtette:
ilyen magas infláció mellett a háztartások is nagyon sokat buknak a le nem kötött vagy alacsony kamatozású eszközökben tartott pénzükön.
Ezen megtakarítások állampapírpiac felé terelése tehát win-win szituációt eredményez, de a befektetési alapok esetén már nem ennyire egyértelmű a helyzet.
„Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy állampapírt vegyen! Mindenkinek jogában áll akár egy olyan befektetői döntést hozni, ami nem optimális a számára. Ha valaki a mostani kamatkörnyezetben nem vesz állampapírt, az 1-2 százalékponttal magasabb kamatok mellett sem fog, itt inkább a pénzügyi tudatosság és a bizalom a fontos” – fogalmazott Regős Gábor.
Az akkumulátorgyárak nemcsak Magyarországon nőnek ki a földből, hanem például Franciaországban is. Az lenne a kedvező, hogyha a gyártás idejönne, akkor érkezhetnének a kapcsolódó (például K+F) tevékenységek is, és be kell tartani a szigorú környezetvédelmi szabályokat is. Figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat vagy épp azt, hogy az adott beruházás mennyire térül meg az ország számára – emelte ki.
Pásztor Szabolcs: uniós pénzek híján a kormányzat új növekedési katalizátorokat keres
„A közgazdászok szerint a külföldi tőke megjelenése mindig katalizálja a gazdasági növekedést” – mutatott rá Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója. Ebből a szempontból a kormányzati érvelés legkevésbé sem elhibázott, sőt, a külföldi tőkének még nagyobb transzformatív szerepe lehet, mint más külső forrásoknak. Mint például a technológiatranszfer, a korszerű menedzsmentszemlélet, a munkahelyteremtés a növekvő hozzáadott érték révén.
Az EU-s források gazdaságélénkítő szerepe markáns volt az utóbbi években, és ezek elapadásával nem meglepő, hogy a kormányzat új növekedési katalizátorokat keres. Az FDI pedig teljes egészében ebbe a kategóriába tartozik. A vállalati szektorban a hitelezés nem teljesen fagyott be, ugyanis a nagyvállalatoknál és az exportképes, külföldi fizetőeszközben bevételt szerző vállalati körben felpörgött a devizaalapú hitelezés. Ez rendszerszintű problémát nem jelent, viszont hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is magas maradjon a beruházási ráta.
A forintalapú megdrágult hiteleknél azonban valóban jelentős visszaesés történt, amelyet mindenképpen ellensúlyozni kell.
A mostani és az esetleg később induló Baross Gábor programok érdemben tudnak segítséget nyújtani egy meghatározott körben, ahol kiemelten fontos a lendület megőrzése. Ezek a kamattámogatott kölcsönök érdemben nem zavarják a jegybank transzmissziós mechanizmusát, sőt, mivel célzottak, kimondottan támogatni tudják a megcélzott vállalati kört.
Az önfinanszírozás mint stratégiai cél megvalósítása kapcsán Pásztor Szabolcs elmondta: ha a világ legeladósodottabb országait vesszük sorra, akkor kevesen tudják, hogy hosszú évtizedek óta a japán gazdaság áll az élen a maga 226 százalékos GDP-arányos mutatójával. A japán eladósodottságnak azonban van egy sajátossága: annak a 90 százaléka belföldi kezekben van, tehát az ország a saját állampolgárai és befektetői felé adósodik el. Ez szerényebb külső sérülékenységet és nagyobb stabilitást ad az ázsiai szigetországnak.
A kormányzat jelenlegi intézkedésének van egy ilyen olvasata: az önfinanszírozással csökkenthető a külföldi sérülékenység, a külső finanszírozás bevonása mindig nagyobb kockázatot jelent. A megfelelő szabályok meghozatalával érdemben növelhető az állampapírok iránti érdeklődés befektetői és intézményi szinten is. A lakossági körben azonban vélhetően komolyabb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a nagyjából 8000 milliárd forintnyi készpénzállomány állampapírokba vándoroljon át. A pénzügyi tudatosság fejlesztésének még mindig van mozgástere.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az akkumulátorgyártással kapcsolatban kitért arra: az elektromos autóknál az akkuk hozzáadott értéke magas, vagyis az új autó árának tetemes részét adhatja az aksi. Az akkumulátor-előállításban pedig további növekedési potenciál van, ezért az iparág mindenképpen komoly fejlődési lehetőségek elé néz. Abban az esetben, ha egy ország a környezetvédelmi és technológiai előírásokat maximálisan szem előtt tartva egyszerre próbálja a két egymást kiegészítő terméket gyártani és exportálni, mindenképp növekvő exportbevételekre tehet szert – mutatott rá Pásztor Szabolcs.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.