EU-s források: csurrant-cseppent némi pénz Magyarországra, most éppen több mint 120 milliárd

Közzétette az Európai Bizottság (EB), hogy milyen beruházásokra ad összesen 6,2 milliárd eurónyi, átszámítva majdnem 2300 milliárd forintnyi forrást. Összesen 107 projektet hirdettek ki nyertesnek a 2022-es pályázatok alapján, amelyeket az EB-hez közvetlenül allokált, úgynevezett CEF program terhére finanszíroznak.

A CEF lényegében a transzeurópai közlekedési hálózatok fejlesztését szolgálja, és jó hír, hogy az elmérgesedett magyar–uniós viszony ellenére is a kiválasztott fejlesztések között hét magyar vonatkozású is szerepel. Ebből háromnál kifejezetten a hazai szaktárca, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a koordinátor. A fejlemény mindenképpen pozitív, ugyanakkor arról továbbra sincsen szó, hogy akár a 2021–2027-es kohéziós források, akár a helyreállítási Covid-pénzek megnyíltak volna. De így sem kevés pénzről van szó, hiszen együttesen szűk 330 millió eurót,

Eredetileg összesen 17 magyar vonatkozású projektre nyújtottak be támogatási kérelmet az illetékesek. Vannak fájó elutasítások, így például a csepeli szabadkikötő fejlesztése vagy a Hegyeshalom–Rajka vasútvonal korszerűsítése, ugyanakkor elégedetlenségre nincs ok. Még úgy se, ha egyébként a bizottsági döntésekből egyértelműen kiderül: csak olyan beruházások kaptak zöld lámpát, amelyek összefüggenek Ukrajna uniós integrációjával.

Mire kapott majd százmilliárdot Brüsszeltől Magyarország? 

A nagy, önállóan nyertes magyar projekt a 46,9 kilométer hosszú Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal modernizációja, amely 256 millió euró, 93 milliárd forint támogatást kapott. Az ÉKM egyelőre nem kommunikált a CEF eredményhirdetéséről, ám Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár igen. Ő azt írta közösségi oldalán erről, hogy a felújítás alapvetően az itt közlekedő tehervonatok és a kör-IC-k számára biztosítja a pályaállapot további romlásának megakadályozását, illetve talán a jövőben az óránként 160 kilométeres utazási sebesség is elérhetővé válik. „Ez egy végeredményben hasznos, de azért leginkább az elmaradt karbantartást pótló, nagy állomásfelújításokat vagy szolgáltatásbővítést nélkülöző hazai fővonali projekt” – értékelt. Vitézy Dávid inkább a Déli Körvasút megépítését látja előrébb valónak, csakhogy miután az nem rendelkezik érvényes környezetvédelmi engedéllyel, nem is kaphatott támogatást az Európai Bizottságtól.

Mindenesetre a tervek szerint a Debrecen–Nyíregyháza vonalon 

• 55 centiméter magasságú peronokat létesítenének az állomásokon és megállóhelyeken, 
• aluljárókat, lifteket, perontetőket építenének, 
• akadálymentes lenne a peronok megközelítése és az állomási környezeté is,
• külön szintű közúti keresztezéseket alakítanának ki,
• zajvédő falakat húznának fel, 
• és P+R, illetve B+R rendszert is megvalósítanak.

A beruházás végső határideje hivatalosan egyelőre nem ismert.

Mire kapott még pénzt az Európai Bizottságtól Magyarország?

Mintegy 68 millió euró, valamivel több, mint 25 milliárd forint jutott a szlovák–magyar–ukrán vasúti határforgalom kapacitásnövelésére. Itt lényegében magyar szempontból arról van szó, hogy Záhony és Eperjeske körzetben a szűk keresztmetszetet jelentő átrakókapacitást fejlesztenék, illetve az ezt kiszolgáló vágányhálózat rehabilitációját is elvégeznék. Emellett a határellenőrzési kapacitás is bővülne. De ezenfelül a Záhony–Csap–Ágcsernyő térség közép- és hosszú távú fejlesztési irányainak tervezése is megindulna.

További bő hatmillió euró, 2,2 milliárd forint támogatást kapott a magyar–ukrán határon lévő közúti határátkelők fejlesztésének koncepciója. Itt ugyancsak a kapacitások növelése a cél. Az egyik átkelő Beregsurány lehet, ahol a nehéztehergépjármű-forgalom megnyitásához szükséges beavatkozások mehetnek végbe.

Az ÉKM koordinációján felül van még közös magyar–román–szlovák és osztrák–cseh–horvát–magyar–szlovén projekt is, illetve olyan, amelyben ennél is több tagállam, de köztük a magyar is érintett. Ezek a vízi, a közúti és a légi közlekedést is lefedik.