Hozta a kötelezőt a Magyar Nemzeti Bank, tovább csökkennek a kamatok!
Folytatta a múlt hónapban megkezdett lazítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, bár az alapkamatot 13 százalékon hagyta, az egynapos betéti eszköz kamatát vélhetően ismét mérsékelve – erről Virág Barnabás, az MNB alelnöke 15 órától ad tájékoztatást, az eseményt élőben közvetítjük.
A döntés előtt a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a májusi kamatdöntését lényegében egy az egyben lemásolhatja a jegybank,
így ha nem történik érdemi változás a külső feltételekben, akkor két hónap múlva, szeptemberben összeérhet az egynapos betéti kamat és az alapkamat szintje 13 százalékon, amivel az utóbbi vágása is lassan napirendre kerülhet.
Arra is figyelmeztettek, hogy bár csábító lenne a gyorsabb kamatcsökkentés, rendkívül kockázatos is: egy a piaci várakozásoknál határozottabb kamatvágási ütem veszélyeztetné az elmúlt fél évben nagy nehezen felépített stabilitást, a stabil forintárfolyamot, valamint a kedvezőbb kockázati megítélést. Az MNB tehát továbbra is az óvatos és fokozatos megközelítést fogja alkalmazni a monetáris kondíciók normalizációjánál, ami magában foglalja a váratlan lépések elkerülését.
Két éve indult el a monetáris szigorítás
Az MNB 2021. június 22-én indította el a kamatemelési ciklust, amely változó intenzitással 2022 elején kapcsolt nagyobb fokozatba. Bár 2022 májusában még úgy tűnt, hogy lassít a tempón a jegybank (Virág Barnabás a Világgazdaság konferenciáján egy lassú, fokozatos szakaszra való áttérésről beszélt), az inflációs adatok és a nemzetközi fejlemények fényében utólag elhamarkodottnak bizonyult a kijelentés: júniusban az inflációs várakozások emelkedésével és az európai energiaválság súlyosbodásával párhuzamosan újabbnál újabb negatív rekordokat döntött meg a forint árfolyama, a kényszerhelyzetben a jegybanknak lényegében nem maradt más választása, mint egy újabb agresszív, 185 bázispontos kamatemelés, amivel akkor 7,75 százalékra emelkedett az alapkamat.
Lezárta, majd kinyitotta a kamatemelési ciklust az MNB
Végül szeptemberben 13 százalékos alapkamatnál Matolcsy György bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását , mivel „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű alapkamatnál”, az októberi események azonban ismét felülírták az MNB számításait: a folyó fizetési mérleg bődületes hiánya és a forint elleni spekulációk egymást erősítve óriási nyomást helyeztek a hazai fizetőeszközre, így az infláció leküzdése mellett a piaci stabilitás megteremtése érdekében újabb eszközöket kellett bevetni. A jegybank 18 százalékos kamat mellett hirdetett meg egynapos betéti tendereket, a kamatfolyosó felső szélét az addigi 15,5 százalékról 25 százalékra emelte, továbbá arról is döntött, hogy biztosítja a gazdaság energiaigényéhez a szükséges devizát. A forint árfolyamát ezekkel a lépésekkel sikeresen stabilizálta, 435 körüli történelmi csúcsról visszafordult az árfolyam, amely azóta több mint 10 százalékot erősödött.
Áprilisban jött el a monetáris fordulat
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amelyet a piacok kifejezetten jól fogadtak. Ha a forinttesztelés a jegybank célja, akkor átment a teszten a forint,
rövid megingás után a kurzus azóta is a 365–375-ös sávban mozog.
De jól viselte azt is, hogy a monetáris tanács április végi kamatdöntő ülésén 450 bázisponttal szűkítette a kamatfolyosót, miközben a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatán nem változtatott. Elemzők szerint a piac már ekkor elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank.
Sokat javult a kockázati környezet
Az MNB kommunikációs fordulatában a döntő szerepet a kockázati tényezők erős és trendszerű javulása játszotta. Bár a svájci és amerikai bankcsődök némi elbizonytalanodást ideiglenesen hozhattak, azon a tényen nem változtattak, hogy időközben a szélsőséges forgatókönyvek kiárazódtak. A gáz- és áramárak számottevő csökkenése, a gáztározók feltöltöttsége, illetve a nagy jegybankok kamatemelési ciklusának közelgő lezárása egyaránt érdemben javította a külső helyzetünket, miközben a folyó fizetési mérleg egyenlege is a vártnál kedvezőbben alakult.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.