Váratlan döntés: a kormány megemeli a babaváró összegét és megváltoztatja a CSOK-ot

Valamivel a meghirdetett fél 11-es időpont után megkezdődött a kormányinfó. A tájékoztató ezúttal is Szentkirályi Alexandra és Gulyás Gergely tartja. Az időtartam rövidebb lesz, tekintettel arra, hogy hétfőn már volt egy kormányinfó. Dél körül véget ér az esemény.

A kormány megemeli a babaváró összegét

A tegnapi kormányülésen áttekintették a családtámogatási rendszert. Megállapították, hogy a háború és a következményei mélységében érintette és átértékelte az eddigi támogatások hasznosságát. Éppen ezért döntöttek a babaváró szabályozásának változtatásáról. A fókusz azon van, hogy jelentősen kitolódott a gyeremekvállalás, a kormány pedig szeretné ösztönözni, hogy minél korábban szülessenek meg a gyerekek. 

Ugyanakkor az összeget csak azok a házaspárok vehetik fel, akiknél a nő életkora 30 év alatt van. Fontos, hogy lesz egy átmeneti év 2024 januárjától 2025 januárjáig, amikor a 30–40 év közötti feleségek is jogosultak a babaváróra, de csak abban az esetben, ha náluk már igazolt a terhesség.

A kormány megváltoztatja a CSOK szabályozását

A kabinet azt is megállapította, hogy a CSOK szabályozására is kihatott a háború, valamint az elszabadult infláció. Az a tapasztalat, hogy az ingatlanárak jóval az infláció fölött emelkedtek, különösen a nagyvárosokban és Budapesten. A CSOK ma leginkább a kisebb településeken működik, az 5000 fő felettieken nem. Ez azt jelenti, hogy ilyen városokban a családtámogatási elemeken túl banki hitelt is fel kell venni az ingatlanvásárlásokhoz. Csakhogy a magas kamatok miatt lényegében leállt a banki hitelezés, így pedig a nagyvárosok esetén a CSOK-igénylések is bezuhantak. Erre úgy reagált a kormány, hogy falusi viszonylatban a CSOK szabályai érvényesek maradnak, sőt, több mint 50 százalékkal megemelik a támogatások eddigi összegét. 

Nem maradnak támogatási eszköz nélkül az itt élők, Csák János minisztériuma, a KIM ugyanis azt a feladatot kapta a kormányzattól, hogy dolgozzon ki egy új, városokra vonatkozó családtámogatási megoldást. Ennek a határideje egyelőre nem ismert, de arra utalt, hogy még az idén megtörténhet. Az viszont biztos, hogy a CSOK-szabályok változása ugyancsak 2024 januárjától lép életbe. Ami a faluk esetén a keretek megemelését illeti, új ingatlan vásárlásáshoz, építéséhez 

• egy gyermeknél 1 (600 ezer forint volt eddig), 
• kettőnél 4 (eddig 2,6 millió volt), 
• háromnál 15 millió forintot (eddig 10 millió volt) ad a kormány a jövőben. 

A támogatási összeg felét lehet továbbra is felújításra, bővítésre igényelni, így egy gyermeknél 500, két gyermeknél 2 millió, háromnál pedig 7,5 milliót lehet ilyen célra kapni. Marad az 5 százalékos áfa lehetősége is. Gulyás Gergely egy kérdésre azt mondta, hogy a változtatások motivációja nem az volt, hogy spórolást érjen el a költségvetés, azt is nehéz megmondani, hogy ez pluszt vagy mínuszt jelent a büdzsében.

Augusztustól kivezetik az élelmiszerárstopot

Gulyás Gergely ezek után azt is bejelentette, hogy a kormány már csak egy hónappal hosszabbítja meg az élelmiszerárstopokat, és augusztustól kivezeti az intézkedést. Ezt azzal magyarázta, hogy a nyár végén 15 százalék körülire csökkenhet az infláció. A lassulás üteme pedig az utolsó negyedévben felgyorsul: akár december előtt meglehet az egy számjegyű infláció. Ugyanakkor az élelmiszerárstopok kivezetése mellett a júniustól életbe léptetett kötelező akciózás 10 százalékos mértékét 15-re emelik. Ezt az alapvető élelmiszereknél is alkalmazni kell úgy, hogy a 15 százalékot a beszállítói árak alapján kell kalkulálni. Abban bíznak, hogy ezzel szélesebb lesz az árcsökkentett termékek választéka, mindezt pedig december végéig mindenképpen fenntartanák. Gulyás Gergely szerint az árstop eredménnyel töltötte be a rendeltetését. A kivezetésének a hatása minimális lehet az inflációra, mivel a többi párhuzamos intézkedés ellensúlyozza ezt.

A horvát helikopter-baleset áldozatait a honvédség a saját halottainak tekinti 

A kormány ismételten kifejezi részvétét a hozzátartozóknak. Gulyás Gergely jelezte, hogy az áldozatokat a honvédség a saját halottjainak tekinti, a temetésükről gondoskodik. Az Airbus H145 helikoptere háromfős legénysége közül két embert találtak meg, a harmadikat még keresik, de az ő esetén sincs remény a túlélésre. A magyar szakérői stáb a helyszínen van, a vizsgálat eredményéről tájékoztatás adnak. A baleset okairól egyelőre biztosat nem tud mondani. Felmerült, hogy a gép egy kifeszített drótkötélnek ütközött, de ez csak feltételezés. Ha így történt, azt fel kellett volna tüntetni a repülési térképen, de ez állítólag hiányzott.

A kormány mindenféle migránskvótát elutasít

Ez a kormány kötelezettsége, hiszen több mint hárommillió ember fejezte ki ezt a véleményét.

Választ vár a kormány az Európai Bizottságtól

Miért gondolja az EB, hogy kifutott a pénzből? Van egy hétéves ciklus, aminek még csak az elején vagyunk – mondta Gulyás Gergely arra, hogy a bizottság újabb pénzügyi segítséget szán Ukrajnának, és többletbefizetéseket várhat el a tagállamoktól.

A kormány tárgyalta a nemzetbiztonsági jelentést az ellenzéki pártok 2022-es kampányfinanszírozásáról

Azt várják, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hivatalos megkeresése megérkezzen a titkosítás feloldásáról, utána mindenki megismerheti a jelentést. Nincs olyan ország a világon, ahol megengedett külföldi támogatás politikai pártok esetén. Ami történt, az Gulyás Gergely szerint példátlan. Új, eddig nem ismert részletekre is fény derült. A kormány támogatja a titkosítás feloldását. „Nincs olyan ember, aki nevetés nélkül végig tudja azt mondani, hogy ha valaki készpénzben dollárt, eurót vagy forintot ad át egy politikai erőnek, majd ez az erő hatalomra jut, akkor nem fog cserében kérni tőle valamit” – fogalmazott.

Gulyás Gergely üzent Karácsony Gergelynek

A kormány úgy gondolja, senki nem állhat a törvények felett. Erre szeretnék felkérni a főpolgármestert és a Fővárosi Közgyűlést is. Ez annak kapcsán hangzott el, hogy a fővárosi vezetés nem kíván több szolidaritási hozzájárulást fizetni. Gulyás Gergely szerint a budapesti lakógyűlés részvételi aránya „látványos kudarc”. A Lánchíd 6 milliárdos állami támogatása kapcsán is arra mutatott rá, hogy az ehhez kapcsolódó feltételeket be kell tartani, ha nem tarják be, nem tudnak fizetni. Karácsony Gergelyt egyébként meghívják a budapesti atlétikai világbajnokság megnyitójára és a kormány reméli, hogy a főpolgármester jelen lesz.

Mindenféleképp lesz béremelés a pedagógusoknál

A pedagógusi életpályamodell három fontos kitételt rögzít. Az egyik a béremelés, minden évben 10 százalékkal. Ha megérkeznének az uniós pénzek, 2025 januárjától már 800 ezer forint bruttó lenne az átlagos pedagógusbér. De ha nem is jön uniós pénz, akkor is lesz minden évben pedagógusbér-emelés, csak kisebb mértékben.

Mi a terve a mesterséges intelligenciával a kormánynak?

A kormány évekkel ezelőtt elfogadott erről egy stratégiát, azzal egyetért, hogy ennek aktualizálása indokolt.

Koszovó és Szerbia

Egyelőre nincs kérés arra, hogy növeljék a magyar békefenntartók számát Koszovóban. Orbán Viktor azt kérte a szerb elnöktől, hogy engedjen szabadon három albán nemzetiségű koszovói rendőrt, akiket fogva tartanak. Bíznak benne, hogy ez a kérés teljesül. Ami mindenképpen jó hír, hogy a szerb–magyar olajvezeték 2-3 éven belül megépülhet. Ennek a jelentősége az energiabiztonság szempontjából óriási. „Semmilyen függés nem jó, az orosz sem” – szögezte le a miniszter. De ennek a fontosságára nem tavaly jöttek rá: hiszen 2022-ben már hat szomszéddal volt energetikai összeköttetés.

Hogyhogy mégis elindul néhány nagyberuházás?

Torzó nem maradhat, minden folyamatban lévő projektet be fognak fejezni – szögezte le Gulyás Gergely. Csak felfüggesztések voltak, törlések nem. Amit a szűkös költségvetési keretek lehetővé tettek és a legfontosabbak, azokat a fejlesztéseket indították el.

Szükség van-e magyar euróra?

Amikor Magyarország csatlakozott az unióhoz, vállalta, hogy valamikor bevezeti az eurót. Csakhogy közben úgy megváltozott az uniós szabályozás, hogy még azt is lehet vitatni, fennáll-e egyáltalán ez a vállalás. Mivel az euró bevezetésének nincs jelenleg közgazdaságilag értelme – mert az uniós átlaghoz való felzárkózás 77 százalékon áll, a cél pedig 90 százalék – nem is vitatják a helyzetet. „Mindenesetre az euró bevezetése az önálló monetáris politikáról való lemondással jár” – húzta alá Gulyás Gergely.

Lesz-e évközben nyugdíjkorrekció?

A legnehezebb időkben is emelik az infláció mértékével a nyugdíjakat. Most úgy látják, hogy az őszi inflációs adatok kedvezőbbek lehetnek, de ha mégis magasabban alakulna, akkor az év közbeni nyugdíjkorrekciónak eleget tesznek. Azt is kijelentette a miniszter, hogy egy évtizedes távlatban a magyar nyugdíjrendszer fenntartható.

Miért magasabb jóval az infláció Magyarországon, mint a régióban?

A nyersanyagkitettség miatt – válaszolt Gulyás Gergely. A kőolaj kétharmadát, a földgáz 90 százalékát külföldről szerzi be Magyarország. Mindezt megfejelte a tavalyi aszály.

Mi történik Magyarországgal, ha nincs uniós pénz?

Annak ellenére, hogy kohéziós pénzek az új EU-s költségvetésből nem érkeznek Magyarországra, a gazdaság működik, a büdzsé finanszírozása gond nélkül fenntartható. De a kormány nem erre készül, az Európai Bizottsággal szeretnének megállapodni. Magyarország előtt semmilyen akadály nincs, hogy a neki járó forrásokat megkaphassa. Számlákat is ki kell küldeni előbb-utóbb. „De látni kell, hogy csak politikai döntések érvényesülnek, Brüsszelben a jogállamiság halott” – fogalmazott Gulyás Gergely. Szerinte hiába kötelezik jogszabályok Brüsszelt a fizetésre, ennek nincs jelentősége, mivel ott a jogszabályok betartása választható.

Mennyivel olcsóbb a magyar munkaerő, mint a vendégmunkás? 

Mintegy 200 ezer forinttal. Ennyivel kerül többe egy foglalkoztatónak, ha külföldről akar behozni vendégmunkást. Szállást kell fizetni neki és egyéb pluszköltségeket is állnia kell. Ez azt jelenti, hogy a magyar munkaerő 200 ezer forinttal is többet kereshet, akkor is egálban van a külföldi munkaerő költségigényével. Ezzel együtt az is igaz, hogy Magyarországon több régióban elfogyott a szakmunka, így a foglakoztatók rá lehetnek kényszerülve a külföldiek alkalmazására is. 

Jön-e a jövőben orosz gáz Ukrajnán keresztül?

Nem merült fel, hogy a magyar kormány közvetítsen. Valamilyen megoldás feltételezhetően lesz, mert rendkívül nehéz helyzetet szülne Ukrajna számára is, ha nem születik egyezség – reagált Gulyás Gergely arra hírre, hogy jövőre megszűnhet az orosz gázszállítás Ukrajnán keresztül, miután kifut az erre kötött szerződés.

Véget ért a kormányinfó

Tudósításunkat lezárjuk, köszönjük a figyelmet!

ELŐZMÉNYEK

Meglehetősen szokatlan módon a héten már másodjára áll ki a nyilvánosság elé a kormányzat, hogy tájékoztasson a legfrissebb fejleményekről. Hiába tört ki a nyár, a döntéshozatali folyamat egyelőre nem lassul: hétfőn Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy megváltoztatják a SZÉP-kártya szabályozását és maximalizálják a fix áras áramszerződések árát.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő újabb kormányinfót hívott össze, ami csütörtökön 10.30-tól kezdődik. Az eseményről a Világgazdaság élőben tudósít. 

Ezek közül is kiemelkedik a hatósági áras élelmiszerek ügye. A kormány április végén jelentette be, hogy az intézkedés határidejét június 30-ig meghosszabbítja. Vagyis papíron egy hét múlva kifut az árstop. Így aktuális a kérdés, hogy mit tervez a kabinet, fenntartja-e a rögzített árazást az alapvető élelmiszereknél. Ha az infláció alakulását nézzük, ami legutóbb is bőven 20 százalék fölött alakult, a válasz egyértelműen igen. Ugyanakkor, miután kezdetét vették a kötelező akciózások a boltokban, illetve az ár-összehasonlítás lehetőségének bevezetése is küszöbön áll, amellett is lehet érvelni, hogy az árstopokra már nincs szükség. Perceken belül kiderül, milyen álláspontra helyezkedett a kormány.

Egy másik égető téma a szerdai tragikus szerencsétlenség Horvátországban, amelyben egy csúcstechnikás magyar katonai helikopter zuhant le. A balesetben két katona életét vesztette, harmadik társukat keresik. A baleset részletei is szóba kerülhetnek a kormányinfón. Ugyancsak felmerülhet a szerb–magyar csúcs. Az eseményt a vajdasági Palicson tartották, ahol több közös dokumentumot is aláírtak a felek. Magyarországot Novák Katalin államfő, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja képviselte, míg a szerb oldalról Aleksandar Vucic köztársasági elnök, Ana Brnabic kormányfő és kabinetje vett részt. A magyar–szerb kapcsolatok értékelése szintén fontos pont lehet Gulyás Gergely tájékoztatóján.

Emellett biztosan szó lesz az orosz–ukrán háborúról, az Oroszország elleni 11. szankciós csomagról, az energiabiztonságról és az uniós forrásokról is. Kövesse a fejleményeket a Világgazdaságon!