„Akik azt gondolták, ez úri huncutság, a közeljövőben ők maguk fognak jelentkezni a részvételért, mert a feltörő digitális technológiák át fogják szőni a gazdaságot” – jelentette ki Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára a Modern vállalkozások program (MVP) zárórendezvényén, Budapesten, a Várkert Bazárban.
Az MVP-t 2015. szeptember 1-jén indította el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), az Informatika a Társadalomért Egyesület és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség konzorciuma.
25 105 vállalkozás csatlakozott a programhoz, közel 60 milliárd forint összegű infokommunikációs segítséghez jutva hozzá.
Összesen 504 rendezvényen, ebből több mint 300 konferencián mutatták be a fejlesztési lehetőségeket és azok konkrét hasznát, 15 820 IT- és üzleti audit, valamint 3193 kedvezményes termék készült. Új digitalizációs ökoszisztéma jött létre, amely az ország nagy részén kínált kézzelfogható segítséget: a katalógusban több mint 1100 szállító található.
A programot a finanszírozást biztosító Európai Unió 2014–2021-es költségvetési időszakának zárultával, nyolc év folyamatos működés után, június 30-ával le kell zárni.
2021-ben az Európai Beruházási Bank digitalizációs indexe szerint Magyarország digitális gazdasága az erős kategóriába került – ha megkérdezik tőlem, mire vagyok a legbüszkébb a program kapcsán, akkor ezt mondom
– jelezte Kott Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Digitalizációs Kollégiumának elnöke.
Kifejtette, hogy a digitalizációra szükség van, ami a program születése előtt a politika fősodrában még nem volt benne, ám az MKIK-val együtt a szakpolitika már látta, hogy új szemléletmódra van szükség, amely hatékonyabbá teszi a munkát. Mára a legmagasabb szinteken is vallják, hogy digitalizálni kell, ehhez kapcsolódik a kormányzati szándék is, hogy 2030-ra az EU-ban a 22. helyről a tíz legjobban teljesítő ország közé kéne jutnunk. E célhoz járult hozzá az MVP is, hiszen például a vállalatirányítási rendszerek penetrációja a KSH adatai szerint 14 százalékról 27 százalékra nőtt.
„Lassan, de biztosan a magyar gazdaság magára talált e területen” – folytatta Kott Ferenc, hangsúlyozva, hogy nemcsak egy statisztikán kívánnak javítani, hanem az egész nemzetgazdaságon, elvégre a digitális gazdaság már ma is a teljes GDP legalább 25 százalékát adja, miként azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is megállapította nemrég.
Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mostani előadásában közölte: nagyon jól tudja,
nehéz felnőtt vállalkozókat meggyőzni arról, hogy tanuljanak újat, de muszáj, mert a fejlődésünk nem is statikus utolérés, hiszen a világ sem ácsorog, és nem is lineárisan fejlődik, hanem inkább exponenciálisan.
Emlékeztetett, hogy egy 770 cég körében végzett amerikai felmérés szerint a 2020 utáni időszak kapcsán a leggyakrabban említett ipar 4.0 fejlesztési területek a következők voltak:
„Amikor az Amazonnál a bölcsek tanácsa helyett az adatokra és automatizmusokra bízták az ajánlók megírását, 50 százalékkal nőtt a bevétel” – közölte Fábián Gergely, aki a program nyomán a fejlődési pontok között említette, hogy sok volt az önerőből vagy más pályázat segítségével megvalósuló fejlesztés, a hitelkombináció kitalálása miatt az optimálisnál lassabb a döntéshozatal.
Mégis abszolút sikernek minősítette az MVP-t, hiszen
túljelentkezés volt a programra, a tervezett 8 ezer kkv helyett majdnem a duplája jelentkezett, és több pénzt forgattak meg, mint amennyit terveztek.
Úgyhogy adja magát a kérdés: az MVP lezárása után miként folytatódhat a digitális fejlesztés?
Nos, miként Kott Ferenc elmondta, az átmeneti időszakban a vallalkozzdigitalisan.hu oldalon a tanácsadók által betanított chatbot várja az érdeklődőket, egyébként pedig a Digitális megújulás operatív programban szerepel az MVP 2.0 terve.
Erre is reagálva Fábián Gergely felhívta a figyelmet, hogy operatív programok (Ginop, Dimop Plusz) és közvetlen EU-források (Digitális Európa program, CEF2 digital program, Horizon Europe, Invest EU) várhatók a jövőben is.
Az Új gazdaságfejlesztési stratégia 2023–2030 pedig már kidolgozás alatt van, amelynek természetesen része a digitalizáció folytatása.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.