Csaknem 14 ezer munkáltatót ellenőriztek 2022-ben a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrei, akik változatlanul az építőiparban bukkantak a legtöbb bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalóra – közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Az építőipar adta a vizsgált ágazatok közül az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 51 százalékát, tavaly összesen 4,1 ezret. A leggyakoribb szabálytalanság továbbra is a bejelentés elmulasztása, amit tipikusan adminisztrációs hibával vagy az első munkanappal indokolnak, ez egyaránt előfordul a klasszikus munkaviszony és az egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Az ellenőrzések 36 százalékát, mintegy ötezer razziát az építőipari ágazatban tartottak.
A munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok több mint négyezer intézkedést, valamint 1890 esetben munkaügyi bírságot vontak maguk után 373,7 millió forint értékben az ÉVOSZ tájékoztatása szerint.
A feketemunka volumene ágazati szinten stagnál, de a mértéke továbbra is magas arányt képvisel, a szövetség szorgalmazza a bírságolási összegek emelését – derül ki a szervezet összegzéséből, amelyben ágazati szinten
a teljesen feketén foglalkoztatottak számát 40 ezerre becsüli.
A munkáltatók jellemzően kivárnak a bejelentés megtételével, bíznak az ellenőrzések elmaradásában. Miközben minden elő van készítve, az ellenőrzés megkezdését követő rövid időn belül be is jelentik az ellenőrzés napjára a munkavállalót, ezzel mintegy elismerve a szabálytalanságot.
A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók többsége tud arról, hogy a munkáltató bejelentés nélkül foglalkoztatja. A helyszíni ellenőrzésen tipikus helyzet, mert miután a munkavégzés tényét már nem tagadhatja le a munkavállaló, tanúnyilatkozatában ragaszkodhat hozzá, hogy az első munkanapja volt a munkáltatónál.
Az ilyen „trükkök” azonban már nem sokat érnek, miután a két éve bevezetett új szabályozás szerint a hatóságnak kötelezni kell a munkáltatót, hogy a bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót az ellenőrzés napjától számított 30 nappal visszamenőlegesen bejelentse.
A munkáltatói járulékterhek folyamatos csökkenése sem eredményezte a feketefoglalkoztatás jelentős változását.
Arányában a legtöbb feketefoglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál, jellemzően a mikro- és kisvállalkozási körben fordul elő az építőiparban.
A feketefoglalkoztatás versenyegyenlőségi problémákat okoz az építőiparban
– hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A segédmunkási és betanított munkási körben dominál a feketefoglalkoztatás, a szakmunkásokat és a mérnököket a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal is igyekeznek a vállalkozások maguknál tartani.
A harmadik országbeliek, a vendégmunkások szabálytalan foglalkoztatása rendszerint a munkavállalási engedély teljes hiányával vagy más munkáltatóhoz szóló vagy lejárt engedéllyel valósult meg.
Erőteljesen felvethető a minősített munkaerő-kölcsönző vállalkozások felelőssége is.
A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.