Több ezer cégnek dobott mentőövet a kormány, a versenyképességük és az infláció múlik ezen

Közel ötezer vállalkozásnak dobott mentőövet a kormány a hét elején ismertetett legújabb gazdaságvédelmi akciótervében, július elsejétől ugyanis hat hónapos időtartamra három ágazatban 200 euró/megawattóra áron maximalizálja a fizetendő villamosenergia-díjat. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a tavalyi energiaár-robbanás egybeesett a gáz- és villamosenergia-szerződéskötési időszakával, így a gazdasági szereplők jelentős része rendkívül magas áron kötött szerződést. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vezetője a Világgazdaságnak adott interjújában kérte a kormánytól, hogy szabadítsa ki a fix áras szerződésekből a hátrányos helyzetbe került cégeket.

Bár a részletek egyelőre nem ismertek, annyit tudni, hogy ezúttal is a feldolgozóipari vállalatok a csomag legnagyobb kedvezményezettjei: több mint 4200 vállalkozás ebből az ágazatból került ki. Tavaly év végén szintén ezt a szektort támogatta elsőként a kormány, amikor az energiaintenzív kkv-k energianövekményének felét átvállalta. 

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium is úgy számolt, hogy a hazai szereplők az uniós átlag 2,3-szeresét fizetik ki, ami a szaktárca szerint is aggasztó, mivel egyszerre gátolja a növekedést és az infláció letörését. Ez utóbbi pedig talán az egyik legfontosabb legfontosabb kormányzati cél, a legtöbb intézkedést is ezt szolgálja, a kötelező akciózástól az online árufigyelő adatbázison át a fogyasztóvédelmi ellenőrzésekig. 

Regős szerint az ipar teljesítményén is tükröződnek ezek az energiaárak, jellemzően az energiaintenzívebb ágakban volt nagyobb a visszaesés mértéke az idén, ami abból fakadhat, hogy magas energiaárak mellett megéri máshol termeltetni a cégeknek. 

 – magyarázta az elemző, aki hozzátette, hogy lehetett volna további ágazatra is bevezetni a támogatást (például mezőgazdaság), az inflációs hatás ott talán nagyobb is lett volna, míg a versenyképességi talán valamivel kisebb, bár megjegyezte, hogy az ágazat az öntözési költség átvállalásával így is jelentős támogatást kapott.

Az infláció letörésének hatékony eszköze lehet a SZÉP-kártya-szabályok módosítása

Ezenfelül a kormány arról is döntött, hogy a SZÉP-kártya felhasználását kiterjeszti a hidegélelmiszerekre. A Makronóm elemzője úgy látja, a szabálymódosításnak három hatása lehet. Egyrészt a keresletet a turizmusból a kiskereskedelem felé irányítja át, másrészt egy jövőbeni turisztikai fogyasztás (vagy elveszett pénz) előre hozott kiskereskedelmi keresletté konvertálását jelenti, harmadrészt pedig, ha a cégek növelik az ilyen célú juttatásokat, az keresletet teremthet a turizmusban és a kiskereskedelemben. 

„Összességében tehát minimális pluszkeresletet jelenthet a kiskereskedelemben rövid távon, és egy ennél mérsékeltebb mértékben csökkenő keresletet a turizmusban (a nyaralást már sokan lefoglalták és nem mondják vissza emiatt). Ez a kiskereskedelem magára találásában vagy a növekedés beindításában valamennyit segíthet, de ennek ennél sokkal fontosabb eszköze az infláció letörése” – magyarázta a szakember.

Magára találhat a gyógyszeripar 

A harmadik terület, ahol szintén beavatkozik a kormány, az a gyógyszeripar. A gyógyszergyártók extraprofitadója az eredeti tervek szerint is feleződött volna, ugyanakkor az új bejelentés alapján ez negyedére is mérséklődhet Regős szerint, ugyanis a K+F kiadások eddig a mértékig leírhatók az adóból. Mindez azért lényeges, mert a gyógyszergyáraknál is jelentős az export aránya és az extraprofitadó e területen versenyhátrányt okozott nekik. A gyógyszergyárak esetén egyébként is számottevő a K+F kiadások aránya, ennek további növelése is cél lehet – magyarázta a Makronóm Intézet szakmai vezetője.