Újabb kedvező adat érkezett: aranyat ért a május a kormánynak
Májusban a központi alrendszer 53,6 milliárd forint hiánnyal zárt – jelentette a Pénzügyminisztérium. Bár elsőre talán nem tűnik annak, ez kivételesen jó adat: legutóbb 2016-ban volt utoljára ennyire alacsony a májusi mínusz az államháztartásban.
A szaktárca mindezt úgy kommentálta, hogy
a kormány az elhúzódó háború és a szankciók okozta rendkívüli kiadások ellenére tartja az idei évre kitűzött hiánycélt.
Mint arról a Világgazdaság többször is beszámolt, a költségvetési hiány mértékét 2023-ban a GDP 3,9 százalékában határozta meg a kabinet, ezzel párhuzamosan pedig 70 százalék alá mérsékelné az államadósság arányát. A Pénzügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy háborús időkben a kormány elsődleges célja a családok és a munkahelyek védelme, valamint a nyugdíjak értékének megőrzése, ezekhez a költségvetés maradéktalanul biztosítja a szükséges forrásokat, miközben a kabinet tovább javítja az egyensúlyi mutatókat. Azt is hangsúlyozták, hogy a költségvetés garantálja a rezsicsökkentés fenntartását az átlagfogyasztás mértékéig a közel négyszeresére emelt Rezsivédelmi Alapon keresztül. Ezzel továbbra is Európa legnagyobb rezsitámogatását garantálják a családoknak, a vállalkozásoknak és az önkormányzatoknak.
Mekkora pontosan a költségvetés hiánya májusban?
Ezzel együtt is május végéig az államháztartás központi alrendszere 2763,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül
- a központi költségvetés 2752,4 milliárdos hiányt,
- az elkülönített állami pénzalapok 56,5 milliárdos többletet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 67,3 milliárdos hiányt mutattak.
Miután a teljes évre betervezett mínusz 3400 milliárd, arányait tekintve ennek mintegy 80 százaléka teljesült az első öt hónapban.
Hogyan alakult a költségvetés hiánya eddig?
A teljes képhez hozzátartozik, hogy az év első felében ismert folyamatok és egyszeri kiadások miatt alakult magasabban a hiány és lett gyorsabb a felfutása. Így például
- Az év első öt hónapjában a lakástámogatásokra fordított kiadások összege 320,3 milliárd forint volt, amely az előző év azonos időszakához viszonyítva 95,7 milliárddal több. Az eltérés fő oka az Otthonfelújítási Támogatás esetén a tavalyi évről áthúzódó kifizetés, amelyet a Magyar Államkincstár folyamatos feldolgozás mellett folyósít.
- Az egyedi és normatív kiadásokon belül a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben május végéig 894,6 milliárd forintot biztosítottak a távhőszolgáltatók, valamint a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás kompenzációjára.
- Magasabban teljesültek az első öt hónapban az előző év azonos időszakához viszonyítva a babaváró támogatások is: erre a célra 26,2 milliárd, míg a diákhitel konstrukciók támogatására 4,6 milliárd forinttal fordítottak többet.
- Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek. Nyugellátásokra 2567,7 milliárd, míg a gyógyító-megelőző ellátásra 933,0 milliárd forint ment ki május végéig.
Varga Mihály pénzügyminiszter a legutóbbi kormányinfón jelezte, hogy a hiány alakulása az év második felében már lassul. Mindezt pedig a májusi adat jócskán visszaigazolja. Tekintve, hogy a májusi infláció alakulása is messze meghaladta (pozitívan) a piaci várakozásokat, elmondható, hogy a kormányzat és a gazdaság számára igen jól sikerült az utolsó tavaszi hónap.
Végre: az eddigi legnagyobb csökkenést mérték az inflációban – már látszik a fény az alagút végén |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.