Ács István, Bosch Rexroth: a digitális fejlődés egyfajta evangelizáció

Kicsit tegyünk rendet: miként viszonyul egymáshoz a Bosch és a Bosch Rexroth?

A Bosch Rexroth a Bosch-csoport önálló üzletága, az ipari technikák üzleti szektorhoz tartozunk, és százszázalékos Bosch-tulajdonban állunk. A Bosch Rexroth világszerte több mint 32 ezer munkavállalót foglalkoztat, a világ 80 országában jelen van, a többi között Magyarországon is. Budapesten közös telephelyünk van, ráadásul ez különleges lokáció, hiszen a kampusz egy új koncepciónak, a New Way of Working munkamódszernek is otthont ad. 

Fókuszálunk az ökoszisztémánkra, rengeteg vállalkozással és szervezettel dolgozunk együtt – ami kiválóan reprezentálja a magyar gazdaság szerkezetét is –: felsőoktatási szervezetekkel, startupokkal, kis- és középvállalatokkal, beszállítókkal és végfelhasználókkal. Az ökoszisztémánk alapja a velük együttműködés, tudatosan változtatunk, hogy ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is nyitottak legyenek a kapuink, könnyebb legyen az együttműködés.

Ennek a kifutása az új élményközpont?

Igen. Ezt az élményközpontot CU.BE-nak hívjuk – ez a CUstomer BEnefits kifejezésből ered. Úgy kell elképzelni, mint egy tesztvezetést, amikor kipróbáljuk az autó funkcióit, működését, és azt követően döntünk arról, hogy megvesszük álmaink autóját. Itt lehetőségünk nyílik arra, hogy megmutassuk a partnereinknek az ipari digitalizáció jövőképét. A kis- és középvállalatok és bárki, aki idelátogat, elmélyülhet a különféle alkalmazásokban, és ki is lehet próbálni mindent. Továbbá lehetővé tesszük, hogy ideszervezzenek akár egyetemi oktatásokat, képzéseket, beszélgetéseket. Én nem tudok róla, hogy lenne hasonló intézmény az országban.

Hatékonyabbá válhatna a gyártási folyamat

Ez a létesítmény válasz már létező igényre, vagy inkább útmutatás?

Mindkettő. Az Ipar 4.0 mint fogalom a 2010-es évek elején született meg a német kormány kezdeményezésére, és alapvetően az összekapcsoltságról szól. A Bosch és a Rexroth a tíz vállalat egyike volt, amely ezt életre hívta, és folyamatosan a legaktívabb ezen a téren. 

Ehhez szoktam példaként hozni az egyik navigációs mobilalkalmazást, ami nyilvánvalóan digitális eszköz, ám tulajdonképpen mi történik? Folyamatos kommunikáció mesterséges intelligenciával megspékelve, hiszen a felhasználó telefonjának a mozgását követi, adatokat gyűjt, és azokat folyamatosan kiértékeli. Ha ilyesmit végre tudnánk hajtani az iparban is, hatalmasat javíthatnánk a hatékonyságunkon. Nincs más eszköz a kezünkben, amivel a termelékenységet ilyen mértékben tudnánk befolyásolni!

Létezik bármilyen számítás, hogy ebben mekkora tartalék rejlik a magyar gazdaság tekintetében?

Mivel az Ipar 4.0-megoldások palettája nagyon széles, ezért nehéz pontos adatot mondani. Néhány aspektust kiemelnék, ami miatt óriási lehetőség van benne: rugalmasabb a gyártás, nem kell minden kis változathoz új gyártósort összerakni, megelőző karbantartás, energiahatékonyság. Ha körülnézünk a világban, hogy az energiának milyen szerepe van pillanatnyilag, akkor már nem kell sokat gondolkodni, hogy ez mennyire fontos.

Csökkenteni lehetne a szén-dioxid-kibocsátást

Rendben, de ehhez a váltáshoz az orosz–ukrán háború okozta árfélelem kellett, menne ugyanez békeidőben is?

Legalább öt-hat hatást, trendet fel lehet sorolni, ami ma jelen van: a globális felmelegedés, az energiaárak elrugaszkodása, a logisztikai kihívások, a csiphiány, ezek mind befolyásolják a versenyképességet. 

és azok tudtak gyorsabbak lenni, akik erre a volatilitásra jól tudtak reagálni. Másképpen, akinek volt kellő digitális háttere, rakétakilövő állványra került. A legnagyobb kényszerítő tényező pedig – és csak egyre nagyobb lesz – a klímaváltozás. A Boston Consulting Group készített egy tanulmányt, amely szerint a 2015-ös párizsi klímaegyezmény betartásához 30 gigatonnával kell csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Az ipar az egyik legnagyobb kibocsátó, ami komoly felelősséget helyez a vállunkra. Ugyanakkor ha a már ma is rendelkezésre álló technológiákat valóban elkezdenénk használni, 13 gigatonnát meg lehetne spórolni. A kérdés tehát az, használjuk-e a technológiákat: ezért jött létre a You Decide nevű kampányunk, amely pont erre hívja fel a figyelmet.

Miképp tudják összekapcsolni az ipari digitalizációt és a fenntarthatóságot?

Az Ipar 4.0 a szívügyem – a Nemzeti Technológiai Platform Szövetségben társelnöki feladatom is van. Az ipari digitalizáció az egyik legfontosabb eleme a magyar gazdaság fejlődésének, az egyik motorja lehet. A digitalizáció segítségével hatékonyságot tudunk növelni. Az pedig nagyban hozzájárul a fenntarthatósághoz, ami szintén fontos, a mi idei központi stratégiánknak az egyik alapja. 

Mi ebben hiszünk, és szeretnénk megmutatni, hogyan lehet hasznos a digitális technológia. Nem termékeket mutatunk be, hanem megoldásokat, és elmagyarázzuk a vevőink számára, hogy ezekkel milyen előnyökhöz jutnak, amihez más módszertannal nem vagy csak nehezen. Ez egyfajta evangelizáció.

Nincsenek lehetetlen helyzetben a kisvállalatok sem

A felsőoktatási intézményekkel milyen a kapcsolata a Rexrothnak, már ott formálják a szemléletet?

Június elején volt egy képzésekkel foglalkozó konferenciánk, és nagyon büszke vagyok arra, hogy több magyarországi felsőoktatási intézmény képviseltette magát. A Bosch hosszú távú stratégiai megállapodásokat köt a legnagyobb hazai egyetemekkel, ezek pedig jóval messzebbre mutatnak, mint a hagyományos nagyvállalat-egyetem együttműködések. Leginkább közös projekteket vezetünk velünk, oktatókat adunk, emellett kooperációs tereket alakítunk ki. A Rexroth piacvezető oktatási berendezéseket is gyárt és forgalmaz, ezek közül szintén sok fókuszál az új technológiákra.

Miként viszonyul mindehhez, hogy például az Operaház felújításában is benne voltak?

A mikronoktól a tonnákig mozgatunk, a piac egyik legszélesebb portfóliója a miénk. Mobilhidraulikában világszinten vezetők vagyunk: az utcán vagy az építkezéseken működő gépek, mezőgazdasági kombájnok, betakarítógépek, amelyek hidraulikus hajtásúak, azokban jó eséllyel Rexroth-technika található. 

ott a teljes színpad- és vezérléstechnika is Rexroth, akárcsak a Nemzeti Színházban, amelynek a színpada az egyik legkülönlegesebb a környéken. Az országban működő vízgépészeti létesítményeknél – Kisköre, Tiszalök, Mosoni-Duna – a zsilipek felújítási sorozatában ugyancsak részt vettünk. A másik szakmai irány pedig az automatizálás, ahol szintén széles portfóliót tudhatunk magunkénak. De ahhoz, hogy mi ezt piacra tudjuk vinni, és a piac ki tudja használni a benne rejlő lehetőségeket, megfelelő tudás szükséges, ezért is támogatjuk az egyetemi képzést.

Arról a felvetésről mit gondol, hogy a nagyvállalatok könnyen beszélnek a digitális fejlődésről, bezzeg a kicsik?

Nem értek egyet. Hiszünk abban, hogy minden szinten léteznek megoldások, csak meg kell tenni az első lépéseket. Adatgyűjtésre vannak olcsó és egyszerű eszközök is, amik máris versenyelőnyt jelenthetnek. Nekünk, a nagyvállalatoknak pedig fel kell vállalnunk az edukációt. 

Hasonlóan büszke az Ipar 4.0 díjra, amit nemrég kaptak?

Nagyon büszke voltam arra, hogy amikor átvettük a díjat és befutottak a gratulációk, akkor azt mondták: mégis ki más nyerte volna?! Ez nekem rengeteget jelent, mindez visszaigazolása az elmúlt években tett erőfeszítéseinknek. Azonban még jobban örülnék, ha ezt a díjat a magyarországi vállalatok nagy része megkaphatná. Azért is dolgozunk, hogy ezen az úton segítsük őket.