Egy éve nem volt ilyen alacsony az infláció az EU-ban, és most kezd csak igazán lefelé menni
Az idei év első fél évének utolsó hónapjában megközelítőleg ugyanakkora az egy évre visszatekintő európai infláció, mint amekkora az orosz–ukrán háború és az energiaválság kitörésekor volt: tavaly februárban 6,2 százalékos mutatót regisztrált az EU statisztikai hivatala.
Fotó: Shutterstock
Az egyes tagállamokban viszont meglehetősen sokszínűen alakult az árszínvonal. Mint ismert, az Eurostat egy kicsit más módszerrel számol, mint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ennek köszönhetően a EU-s adatok szerint hazánk inflációs mutatója 2023 júniusában – az egy évvel ezelőtti hasonló időszakhoz képest – 20 százalék alá: 19,9 százalékosra esett. (Emlékezetes, az itthoni módszertannal ugyanez az érték 20,1 százalékos lett.)
Nem sikerült egy számjegyű inflációt produkálnia a többi visegrádi államnak sem.
Szlovákia 11,3 százalékos, Csehország 11,2, Lengyelország pedig kereken 11,0 százalékos pénzromlást szenvedett el 2022 júniusától az idei hatodik hónapig. Ám a javuló tendencia mindenhol tetten érhető.
A háború ugyancsak közvetlen közelében fekvő balti államok közül Észtországban 9,0 százalékos, Litvániában 8,2 százalékos, míg Lettországban 8,1 százalékos inflációs adatot regisztrált az Eurostat.
A kontinens legnagyobb gazdaságai közül Németország 6,8 százalékos, Olaszország 6,7 százalék alatti inflációnál tart, a francia adat 5,3 százalékos.
A legalacsonyabb egy évre visszatekintő júniusi inflációs értéket Spanyolország és Bulgária mutatta fel, egyaránt 1,6 százalékkal.
Az élelmiszer-infláció változatlanul nálunk a legmagasabb: Magyarországon 28,4 százalékos a mutató, a második legrosszabbul álló Észtországban 19,8 százalékos.
Fotó: Shutterstock
A magyar, még mindig két jegyű júniusi inflációt önmagában is értékelni kell
– hívta fel a figyelmet kérdésünkre Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője kifejtette: „Kétségtelenül a mutató szintje a legmagasabb az Európai Unió tagállamai között, de lássuk meg azt is, hogy az Eurostat módszertana szerint számolt júniusi 19,9 százalékos infláció a januári 25,7 százalékról jött le ilyen hamar.” Miközben a szakember hangsúlyozta azt is, hogy ez még csak a „lejtmenet kezdete”: az esztendő második felében hónapról hónapra látványosan kisebb értékű inflációs adatokat ad majd ki a KSH. Prognózisuk szerint már novemberben egy számjegyű – 8 százalék körüli – lesz a fogyasztói árak átalgos növekedésének üteme Magyarországon.
Kellemes meglepetés az Egyesült Királyságban
Nagy-Britanniában a vártnál nagyobb mértékben esett vissza júniusban az inflációs ráta a tavalyi azonos hónaphoz képest, és több mint egy éve a leglassúbb, 7,9 százalékos. A maginfláció szintén csökkent, 6,9 százalékra, szemben a májusi, 7,1 százalékos három évtizedes csúcsértékkel. Ez a hír enyhíti a Bank of Englandre (BoE) nehezedő nyomást. Áprilisban és májusban egyaránt 8,7 százalékos éves brit inflációt mértek. A hírre az angol font gyengült, mivel a fogyasztói árinfláció növekedése 2022 márciusa óta a legalacsonyabb volt, bár továbbra is a többi nagy gazdaság üteme fölött maradt.
A Reuters által megkérdezett közgazdászok többnyire kisebb, 8,2 százalékos lassulást jósoltak. A piacok a BoE reakciójával most úgy számolnak, hogy augusztus 3-án a negyed százalékpontos kamatemelés valószínűbb, mint a kedden beárazott fél százalékpontos. A banki kamatláb már nem érte el a csúcsot 6 százalékon, a brit államkötvények és a lakásépítők részvényeinek árfolyama pedig megugrott. A benzin és a gázolaj ára rekordszintű, 23 százalékos csökkenést mutatott az egy évvel ezelőttihez képest. Ezzel szemben a cukor ára 54, míg a szállítási biztosítási költségek 48 százalékkal emelkedtek, ami a legnagyobb ugrás az 1980-as évek vége óta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.