Felesleges volt a forint aggodalma: megerősítette hazánk adósbesorolását a Standard and Poor's

Megerősítette Magyarország államadósság-besorolását a Standard and Poor's. A New York-i székhelyű nemzetközi hitelminősítő vállalat péntek esti tőzsdezárást követően kiadott közleménye BBB minusz kategóriában hagyta a magyar szuverén adósságot, stabil kilátással.

Az elemzők a hét elején lapunknak azt jósolták, hogy a hitelminősítő a januári meglepő döntése után ezúttal nem változtat a besorolásunkon, mivel a makrogazdasági fundamentumok az azóta eltelt időszak alatt többségében pozitív irányba mozdultak el.

A Standard & Poor’s még januárban nagyon nagy meglepetésre a korábbi BBB kategóriából BBB minuszba vágta vissza hazánk adósosztályzatát, amit akkor az energiaszállítási bizonytalanságokkal és az uniós források folyósításának késedelmével magyaráztak. Bár félő volt, hogy a Fitch követi a New York-i társát, Londonban két héttel ezelőtt szintén pozitív döntést született.

Stabilizálódik a magyar gazdaság

A mostani értékelésükben kiemelik, hogy a stabil kilátás tükrözi azt a véleményüket, hogy a magyar gazdaság egy sor külső sokkot, valamint a költségvetési és monetáris ösztönző intézkedések időszakát követően stabilizálódik. A 2022-es áprilisi parlamenti választásokat követően a politikai döntéshozók a szigorúbb monetáris és fiskális beállítások felé mozdultak el, ami várakozásaik szerint 2023 hátralévő részében a belföldi kiadásokat fogja csökkenteni. 

A 2023 utáni növekedési kilátások véleményük szerint továbbra is egészségesek, bár a strukturálisan szűk munkaerőpiac és az uniós beáramlással kapcsolatos bizonytalanság korlátozza a potenciális növekedést. Úgy látják, hogy  kormány továbbra is elkötelezett marad a költségvetési konszolidáció mellett, ami a következő két-három évben csökkenteni fogja a GDP-arányos adósságot.

Abban az esetben minősíthetik le Magyarországot, ha az EU jelentősen csökkenti a támogatásokat, vagy ha Magyarország energiaellátása problémákba ütközik, mivel Magyarország továbbra is nagymértékben függ az oroszországi importtól. Szerintük bármelyik eredmény gyengítheti Magyarország gazdasági növekedési kilátásait, és azt eredményezheti, hogy a kormány eltér jelenlegi költségvetési konszolidációs stratégiájától, és további támogató intézkedéseket nyújt a gazdaságnak. Egy ilyen forgatókönyv a forint árfolyamára és az inflációra is kiható külső nyomással jár, ami tovább korlátozná a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának rugalmasságát.

Stagnálhat a gazdaság idén, politikai hangulat függvénye az uniós források lehívása

A hitelminősítő várakozása szerint 2023-ban 0,1 százalékkal nőhet a gazdaság, amit a belső kereslet csökkenése ellensúlyoz a magasabb nettó exporttal. A középtávú növekedésről azt írják, hogy az várhatóan megközelíti a 3 százalékot. Kiemelik, hogy több tényező együttesen azt eredményezi, hogy nem fog idén csökkeni a gazdaság teljesítménye, egyrészt a mezőgazdaság érdemben emelheti a kibocsátást, másrészről a visszafogott külső kereslet ellenére is idén jelentősen bővül az ország exportkapacitása, a kivitel 4 százalékos bővülését várják.

Mindenesetre továbbra is azzal számolnak, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból az elkövetkező években nem fognak jelentős összegeket csökkenteni, és hogy a jelenleg befagyasztott források egy része az év vége felé elérhetővé válhat. A rendelkezésre álló finanszírozás magas állománya azt jelenti, hogy az uniós források éves beáramlása a következő években átlagosan a GDP mintegy 4 százalékát teheti ki. Ezen alapok további késedelme vagy csökkentése befolyásolhatja a 2024-től kezdődő növekedési előrejelzéseiket.

Magasabb szinten ragadhat be az infláció

Várakozásaik szerint a harmonizált fogyasztóiár-indexben (HICP) kifejezett infláció 2023-ban átlagosan 18,1 százalék lesz, majd 2024-ben 5,1 százalék felé csökken. Viszont a következő 18 hónapban nem fog visszatérni az MNB céljához, és csak 2024 év végén fog a tűréssávba esni. Sőt, megnövekedett kockázatot látnak arra, hogy az infláció hosszabb ideig 5 -10 százalékos szinten marad, amennyiben a magas bérnövekedésből és a kiskereskedők növekvő átárazási erejének erős másodlagos hatásaiból adódóan a belföldi kereslet helyreállása után a kiskereskedőknél megnő az átárazási erő.