Hatalmas összeget kapnak állampapírjaik után a magyarok; eurókötvény jöhet
A magyarok megtakarításaik egyre nagyobb részét fektetik állampapírba, és az inflációs környezetben ezek szépen fizetnek – derült ki az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) hétfői tájékoztatójából a 2023-as finanszírozási terve első féléves teljesüléséről.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján az első negyedévben a háztartások pénzügyi eszközein belül 12-ről 12,6 százalékra nőtt az állampapírok aránya. A növekedésben nagy szerepet játszott, hogy az idén meghirdetett PMÁP sorozatok kamatbázisa már a 2022-es átlagos éves infláció volt. Az infláció tavaly jelentősen megugrott, ezért más befektetési alternatívákhoz képest „kiemelkedő és értékmegőrző” hozamot biztosított a PMÁP.
A várakozások szerint hatalmas összeg, 2023-ban a GDP 0,7, 2024-ben pedig 1,6 százaléka fog visszakerülni a magyar háztartásokhoz a lakossági állampapírok után fizetett kamatok formájában – becsülte a jelentés.
Az ÁKK folyamatosan figyeli a piacot, és a lakossági termékek árazásáról ennek a fényében dönt – írta a jelentés. Mivel az MNB megkezdte a kamatok csökkentését, a június 1-jén induló PMÁP sorozatokat már 50 bázisponttal alacsonyabb kamatprémiummal hirdették meg, de még ezzel együtt is „az új sorozatok kamatai úgy kezdtek el igazodni a csökkenő kamatkörnyezethez, hogy továbbra is a piaci hozamok felett maradtak”.
Az ÁKK lakossági stratégiájában kiemelt cél
az ügyfélszám növelése, és hogy ezzel egyidejűleg ne csak kevesek részesüljenek a szép hozamokból,
ezért januártól a népszerűbb lakossági állampapírok esetében vásárlási korlátot vezettek be. Ezzel „az ÁKK a továbbiakban is aktívan élni fog, a korlátot az értékesítési és koncentrációs tendenciákhoz igazítva”. Május végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma elérte a 787 997 főt, ez 22 419-cel több ügyfelet jelent, mint a múlt év végén.
A forint lakossági piacon a 2023-as bruttó kibocsátási terv egyébként a fél év végére már 65 százalékban teljesült. A teljes lakossági állampapír-állomány, a háztartások tulajdonában lévő lakossági papírok állománynövekedése következtében, az év végi 8 972 milliárd forintról 9 569 milliárd forintra emelkedett, miközben az intézményi tulajdon csökkent.
Várható egy euró kötvény kibocsátása
A 2023-as tervhez képest a dollárkötvény kibocsátások 100 százaléka, az éves devizafinanszírozási terv 74 százaléka teljesült az első fél évben. Az adósságon belül a devizaarány mutató – egy átlagolt érték – június 30-án 25,3 százalékon állt, ez pedig bőven a 30 százalékos felső korlát alatt van.
Az év eleji rövid hátralévő futamidejű dollárkötvény visszavásárlásoknak köszönhetően
rekord alacsony szintre csökkent a következő években a devizakötvény lejáratok éves összege.
Az év második felében várható euróban denominált devizakötvény kibocsátása. Erre a finanszírozási terv szerint 750 millió euró értékben van tér – írta az ÁKK – de ha kedvezők a piaci körülmények, előfinanszírozás céljából azonban
ennél nagyobb, úgynevezett benchmark méretű tranzakció sem zárható ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.