A felgyorsuló világban nőnek a generációs különbségek

A munkaerőpiac szempontjából teljes mértékben aktívnak tekinthető generáció az X és az Y: az X tagjai 1965–1979 között jöttek a világra, vagyis 44 és 58 év közöttiek; az Y nemzedék tagjai pedig 1980–1994 között születtek, ők 29–43 évesek. A két legfiatalabb generáció közül a Z-nek nevezett tagjai már ismerkednek a munka világával, ők 1995 és 2009 között látták meg a napvilágot, vagyis 14–28 évesek, míg az Alfa nemzedék tagjai 13 évesek vagy annál fiatalabbak, 2010-ben vagy utána születtek.

A teljes kép érdekében a tanulmányt készítő Erdélyi Dóra szenior makroökonómiai elemző már az összeállítás elején kitér a már nyugdíjba vonult generációkra, és a végén megemlíti azokat, akik még világra sem jöttek. „Az úgynevezett veteránok generációja 1946 előtt született, vagyis a legfiatalabb tagjaik is 78 évesek. Őket követik a baby boomerek, vagyis az 1946 és 1964 között születettek (59–77 évesek). E generáción belül 1958 jelenleg a határvonalat, mivel ez az előtt születettek már elérték a hazai öregségi nyugdíjkorhatárt, míg az 1958 utániak a gazdaságilag aktívak táborát erősítik” – áll az elemzésben. 

A tanulmányban bemutatott generációs jellemzők egyénenként eltérők lehetnek, befolyásoló tényező a kultúra, az adott terület sajátossága. 

A szakirodalomhoz igazodva, az Oeconomus Alapítvány áttekintése az USA társadalmát veszik alapul, a magyar jellemzőket külön emelik ki.

Az X-ek, akik több válságot is megéltek

Az 1964–1978 közötti éveket a termékenységi arányszám globális csökkenése jellemezte, mivel ez az időszak a nők munkába állásáról, fogamzásgátló tabletták elterjedéséről szólt. A gyerekek inkább egymással töltötték az időt a család helyett, így a baráti kapcsolatok lettek inkább fontosak számukra. Az X generáció tagjai politikailag kevésbé szervezettek, mivel nem élték át az egymásrautaltságot közösségileg. Általánosságban felelősségteljesek a munkavégzésben, önállók, és vonzza őket a technológia. Mivel a korszak, amelyben felnőttek, mind társadalmi, mind kulturális viszonylatban igen változó volt, 

Több pénzügyi válságidőszakot is megéltek a generáció tagjai aktív munkavállalóként, köztük a 2000-es évek eleji dotkomlufit, illetve a 2008-as globális gazdasági és pénzügyi válságot; mindezek a megtakarításaikat is kedvezőtlenül érintette. 

Amiben eltér az amerikai és magyar X generáció „tipikus” tagja, az  hazai lassabb technológiai fejlődés. Ugyanakkor idehaza is jelentős társadalmi, kulturális átalakulásokat éltek meg a generáció tagjai (szocializmus, rendszerváltozás, az 1990-es évek gazdasági nehézségei), vagyis a hazai nemzedéket is jellemzi az önállóság és rugalmasság. Akik tudtak élni a korszak adta lehetőségekkel, sikeres vállalkozást építhettek fel – mutat rá az elemzés szerzője. A rendszerváltozást követően megjelenő nemzetközi nagyvállalatok pedig keresték a friss tudású, terhelhető munkavállalókat, így e generáció tagjai gyorsan haladhattak előre a céges ranglétrán.

Az Y-ok, más néven az ezredfordulós korosztály

Az Y generációval – más néven millenniumi vagy ezredfordulós korosztály – kezdődött el az új „típusú” munkavállalók korszaka, akik már beleszülettek a digitális, számítástechnikai vívmányokba. Általánosságban jellemző rájuk a gazdaság és a munka világa szempontjából a mobilitás, a folyamatos tanulás, 

Fontos továbbá számukra a munka-magánélet egyensúlya, kevésbé hajlandók csak a munkának áldozni életüket, mint a szüleik, így, ha szükségét érzik, munkahelyet váltanak, akár gyakrabban is. A generáció tagjai a digitális megoldások mellett a fogyasztói társadalomba is beleszülettek, annak szerves alakítói.

Jelentős eltérés az X és Y generáció tagjai között a pesszimizmus-optimizmus: az X nemzedék tagjai általánosságban borúlátóbbak az Y generációnál, miközben az Y tagjai határozottan derűlátók az életükkel kapcsolatban. 

A Z-k a digitális bennszülöttek

A Z generáció tagjai, vagyis az 1995–2009 között születettek joggal nevezhetők digitális bennszülöttnek, már az okoseszközök is sokuk gyerekkorának részét képezi/képezte. A Z-k nagy része az X nemzedék gyermeke, bár néhányan a későbbi baby boomerek csemetéi is lehetnek. Az Y és a Z generációt gyakran kombinálják, és sok közös jellemzőjük van, különösen a technológiában való jártasság és a globális világgal való komfortérzet.

Mivel a Z nemzedék tagjai 14–28 évesek, a gazdaságot meghatározó jellemzőik kevésbé kiforrottak, nem is mindenki lépett még a munkaerőpiacra. 

A fogyasztásukat a saját identitásuk részeként kezelik, a vásárlásaikat online intézik.

A generáció jellemvonása közé tartozik az egyén önkifejezése, a párbeszéd és a visszajelzések fontossága a magánéletben és a munkában egyaránt. Pénzügyek kezelése tekintetében – amennyiben van már saját keresetük vagy megtakarításuk – konzervatívnak tekinthetők: hitelt kevésbé szeretnének felvenni, az online bankolást részesítik előnyben és igényük van a pénzügyi tudatosságuk növelésére. A munkát viszonylag korán kezdik, ahol nem annyira munkavállalóként, hanem felhasználóként tekintenek magukra. Egyszerre több feladatot is el tudnak látni színvonalasan, és fontos számukra a kötetlen munkaidő, a munkavégzés szabadsága.

Folytatódik a világ a görög ábécével?

Az Alfa generáció tagjai 2010-ben vagy utána születtek, azaz 13 évesek vagy annál fiatalabbak jelenleg. Míg a Z nemzedékről már lehetnek előrejelzések, illetve kezdetleges tapasztalatok a munkaerőpiaci, gazdasági jellemvonásaikat tekintve, az Alfa tagjairól egyelőre nincsenek ilyen információk.

Így sokkal több szabadideje lesz az Alfa nemzedék tagjainak, amelyet az őket foglalkoztató kérdésekre fordíthatnak, akár tanulásra.

Hogy mi várható a jövő generációinál? – teszi fel a kérdést a szerző. 2025 és 2039 között a Béta generáció tagjai jönnek világra, ha a szakemberek az elnevezés tekintetében maradnak a görög ábécének a folytatásánál. Az mindenképp megállapítható – sommázza Erdélyi Dóra –, hogy a világ fejlődése felgyorsult, és a (digitális) technológia soha nem látott sebességgel fejlődik.