BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Itthon nagyon jó a szamócaszezon, Németországban sokkal kevésbé

A hűvös tavasz és a gazdasági helyzet hatására a német szamócatermelés valószínűleg olyan rosszul alakul idén, mint legutóbb 1998-ban. A spárgatermés is átlag alatti. Nálunk már az indulása jó volt a földieperszezonnak, de Spanyolországban és a lengyeleknél sem hozott sok örömet a szamócatermelőknek az idei nyár eleje. Itthon egy ötéves ciklusnak vagyunk a csúcsán.

Az epertermés 2023-ban Németországban várhatóan rosszabb lesz, mint sok éve. Az első becslések szerint a gazdálkodók mintegy 84 700 tonnával várják a szabadban betakarított földiepret, ami 1998 óta a legalacsonyabb, ahogy a Szövetségi Statisztikai Hivatal csütörtökön bejelentette. (Nem mellékesen ugyanezen okok miatt a spárgatermést 105 700 tonnára becsülik, ami 2013 óta a legalacsonyabb mennyiség.)

A szövetségi hivatal adatai szerint 2017 és 2022 között Németországban átlagosan csaknem negyedével több vörös gyümölcsöt szedtek le a szántóföldeken, mint idén.
Fotó: Lang Róbert / Somogyi Hírlap

Az előzetes adatok szerint a szamóca mennyisége 14 százalékkal maradna el az amúgy is relatíve gyenge 2022-es betakarítási évtől, 98 500 tonnával. A szövetségi hivatal adatai szerint 2017 és 2022 között Németországban átlagosan csaknem negyedével több vörös gyümölcsöt szedtek le a szántóföldeken, mint idén – számolt be a Spiegel.

A spanyolok sem büszkélkedhetnek

Nem sikerült igazán jól az idei szamócaszezon Spanyolországban sem. A termésmennyiség visszaesését az export drágulása ellensúlyozta ugyan, de a belföldi értékesítés jövedelmezősége erősen romlott. A Freshuelva közlése szerint a 2022–23-as szezonban 243,3 ezer tonna szamócát takarítottak be, 10 százalékos a csökkenés az előző évi volumenhez képest. 

A dél-európai állam termőévét mély hullámvölgyek jellemezték, számos időjárási problémával: a kiültetés időszakában uralkodó rekkenő hőség miatt a növények közel 30 százalékát újra kellett ültetni.

Emellett az év eleji extrém hideg is súlyosan befolyásolta a termést, és az áprilisi szokatlanul magas hőmérséklet is negatívan hatott a szamóca minőségére. Mindez a termelés 10 százalékos visszaesését és kismértékű áremelkedést eredményezett, ami a termelők által viselt költségek növekedésével együtt a termés jövedelmezőségének jelentős csökkenéséhez vezetett. A gond elsősorban a belföldi piacon jelentkezett, mivel a betakarított mennyiség visszaesése ellenére az exporttételek áremelkedése miatt a kivitelből származó árbevétel a tavalyihoz képest 0,22 százalékkal emelkedett (571 millió euróra).

A lengyelek az ukránok miatt háborognak

A FruitVeB internetes oldalán az olvasható, hogy a Lengyel Gyümölcstermesztők Szövetsége a mezőgazdasági miniszternek írt levelében követelte, hogy állítsák le az Ukrajnából származó nagy mennyiségű, ipari felhasználásra szánt szamóca importját. 

Lengyelországban az Ukrajnából származó ipari szamóca miatt árnyomás észlelhető a piacon.
Fotó: Ádám János / Észak-Magyarország

A szövetség hangsúlyozza, hogy nem engedheti megismétlődni a gabonapiacon kialakult helyzetet, amikor az ellenőrizetlen import miatt hatalmas áresést okozva összeomlott a belföldi piac. Június elején a szövetség már közölte, hogy az Ukrajnából származó ipari szamóca miatt árnyomás észlelhető a piacon, és hasonló helyzet kialakulásától tart a frisspiaci szamóca esetében is.

Hazánkba ömlik az import, jövőre drágulás jöhet

„Magyarországon jelenleg egy ötéves ciklusnak vagy a csúcsán, vagy éppen utána vagyunk” – fogalmazott az Agrárszektor kérdésére Kelemen Péter, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. A jövőben alapvető hatása lesz a hazai termelés alakulására az egyre növekvő inputanyag-áraknak – műtrágyák, növényvédő szerek, fólia – és a munkaerő drágulásának.

Hazánkban az import kiemelt jelentőségű, és nemcsak a hazai igények kielégítése, hanem az árak alakulása szempontjából is. 

Két legfontosabb partnerünk Spanyolország és Görögország. Az ezekből az országokból származó tételek mindig a hazai termésű szamócánál hamarabb jelennek meg a piacokon, és mindig olcsóbbak is, mert ezekben a déli országokban már szabadföldi szamócát szednek akkor, amikor mi még az üvegházi termesztésű gyümölcsöt tudjuk csak betakarítani. A fűtött termesztés egyébként nem túl jelentős, mindössze pár tíz hektár Magyarországon, a teljes termőterület legfeljebb 2 százaléka lehet – fűzte hozzá Kelemen Péter.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.