A pénzügyi innováció nemcsak a pénzügyi piac hagyományos, régebben jelen lévő szereplőihez köthető, hanem az új piaci szereplők is egyre jelentősebbek a digitális pénzügyi csatornák, szolgáltatások és termékek fejlesztése terén. Ez igaz mind a dedikáltan fintechszolgáltatások nyújtására alapított új vállalkozásokra vagy a más iparágakból érkező, de termékeik és szolgáltatásaik diverzifikációjával a pénzügyi szolgáltatások piacán is megjelenő technológiai óriásvállalatokra.
Szombati Anikó rámutatott: a digitális fejlesztések során továbbra is kiemelkedő fontosságú a kiberbiztonság, valamint a kibertámadások elleni küzdelem, amelyben a mesterséges intelligenciára épülő megoldások egyre inkább megkerülhetetlenné válnak.
A szektor szabályozását tekintve az európai uniós jogalkotási folyamat a Digitális Pénzügyi Csomag elfogadásával beérett, a pénzügyi ágazat digitális működési ellenálló képességének megerősítése és az új technológiákra, különösen a mesterséges intelligenciára adott szabályozói válaszok a várakozások szerint hozzájárulnak majd ezen a területen is egy innovatívabb és versenyképesebb uniós közös piac működéséhez.
A fintechszektort 2021-ben a bizonytalan piaci hangulat ellenére jelentős árbevétel-növekedés jellemezte:
Magyarországon szektorszinten az árbevétel összességében meghaladta a 220 milliárd forintot, amely 50 milliárd forintos növekedést tartalmaz. A növekvő árbevételű cégek átlagosan 421 millió forinttal, a medián szerint 150 millió forinttal tudták árbevételüket gyarapítani, amely a 2020-as év azonos adatainak majdnem a duplája.
A bővülő profittal rendelkező cégek átlagos adózotteredmény-növekedése 150 millió forint felett volt, míg ugyanezen időszakban a medián érték 41 millió forintot ért el – a piacon működő vállalkozások tehát hatékonyabban tudtak működni az előző évhez képest. A jelentésben kitérnek arra is, hogy a globális fintechszektor befektetéseinél a 2021-es év rekordjai után 2022 jelentős visszaesést hozott, és a bizonytalan makrogazdasági helyzet miatt a földrajzi megoszlás és a fókuszterületek is átalakultak. Az új szolgáltatók térnyerése mellett a digitális transzformáció a bankokat szolgáltatásaik folyamatos fejlesztésére sarkallja, amelyben immáron jelentős szerepet kapnak a fintechpartnerségek is, azonban jelentős kihívás a digitális átalakuláshoz kapcsolódó finanszírozási, és különösen az IT-költségek emelkedése.
Az MNB felmérése szerint a hazai bankrendszer digitális fejlettségi szintje a korábbi évekhez képest kisebb mértékben, de tovább javult. Az MNB 2022-re vonatkozóan ismét felmérte a hazai bankrendszer digitális fejlettségi szintjét, hét fő pillért vizsgálva. A bankok digitális érettsége évről évre fejlődik, azonban a bankszektor egészét tekintve a közepes fejlettségi szintről való elmozdulás még továbbra sem valósult meg.
Az átlagos index 2022-re vonatkozóan 62-es szintet ért el, ami az egy évvel ezelőtti 60-as mértékhez képest – a módszertani változtatásokba beépített magasabb elvárások mellett is – kismértékű fejlődést tükröz.
A jelentés szerint tavaly tovább javult a hazai biztosítók digitalizációs szintje is. A biztosítói szektor medián digitális érettsége a tavalyi 62-es értékről 64-re nőtt, ami továbbra is folyamatos fejlődést mutat. A hazai biztosítók sok esetben eltérő megközelítést alkalmaznak a főbb termékek és szolgáltatások, valamint az ügyfelekkel való interakció tekintetében (például az élet és nem élet típusú termékek közötti különbségeket nézve), és ezen eltérések a digitalizációs transzformáció kapcsán is észrevehetők az intézmények közötti nagyobb szórásban. A belső működés digitalizációja kapcsán fontos előrelépések történtek a szektorban, ugyanakkor a belső folyamatok digitalizációja továbbra is fejlesztésre szorul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.