A Világgazdaság érdeklődésére szinte az összes nagyobb hazai kiskereskedelmi lánc az árstopos termékek iránt megnövekedett forgalomról számolt be július utolsó hetében. Azok után küldtük el kérdéseinket a meghatározó piaci szereplőknek, hogy augusztus elsejével kivezeti a kormány az élelmiszer-árstopokat, ami az elmúlt egy év tapasztalata szerint a fogyasztói magatartást sem hagyja érintetlenül.
Egyedül a SPAR jelezte lapunknak, hogy nem érzékel megnövekedett forgalmat, a Lidl viszont azt írta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az ástopos termékek fogyását, és azon dolgoznak, hogy maximálisan kiszolgálják a vásárlókat.
A német diszkontlánc szerint a jelenlegi számok azt mutatják, hogy jelentősen élénkült az árstopos termékek iránti kereslet, főként a tartós, hosszabb távon is tárolható termékeket keresik a vásárlók, bár az elmúlt napokban a csirkemellből is érezhetően több fogyott.
Ezért, hogy minden igényt ki tudjanak szolgálni, a korábban bevezetett mennyiségi korlátozásokat továbbra is érvényben tartják.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak azt mondta, hogy egyáltalán nincs ok a pánikra, mivel a vevők nagyon széles akciós körrel találkozhatnak a boltokban.
Mi nem látjuk az okát annak, hogy felvásároljanak, ugyanis most egy a korábbinál is szélesebb körű termékcsoportból kap engedményeket a vásárló
– vélekedett az OKSZ főtitkára. Mindezt azzal magyarázta, hogy az árstop által érintett termékkör augusztus elsejétől tulajdonképpen hozzákapcsolódik a kötelező akciózásban részt vevő termékkörhöz. Ez utóbbi kapcsán két fontos változásra hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy a mostani akciós rend is módosul: húsz termékcsoportból hetente egy terméket kell kiválasztania a kereskedőnek, és augusztustól már nem 10, hanem 15 százalékkal kell olcsóbban árusítani. A másik, hogy az árstopos termékeknél továbbra is lesz árszabályozás, amelynek alapján a beszerzési ár átlagával kell majd számolniuk a kereskedőknek, és a nyolc árstopos termékcsoportból kettőt kell 15 százalékkal olcsóbban adniuk. Azt is jelezte, hogy folynak még egyeztetések a szaktárcákkal, hogy egyes kérdéseket hogyan kell értelmezni, ilyen például a kötelező készlettartás vagy a beszerzési ár számítási módja.
Vámos György arra is rámutatott, hogy a kötelező akciózáson és az árstopos termékeken túl vannak olyan élelmiszerek, amelyeknek tartósan csökkent az áruk az év eleji szintekhez képest. A kereskedő itt azért tud olcsóbban árulni, mert a beszerzési ár is alacsonyabb lett.
Hangsúlyozta, hogy az a kormányzati várakozás, hogy egy számjegyű legyen év végén az infláció, szerinte teljesíthető cél.
Feltettük azt a kérdést is a kiskereskedelmi láncoknak, hogy milyen árakkal találkozhatnak augusztus elseje után a fogyasztók, ám konkrétumot senki nem árult el, a Lidl üzleti titokra, a Tesco pedig a jogszabály adta keretre hivatkozott a válaszában.
2022 februárjában lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár, így a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát a 2021 október 15-i szintre állították vissza. Majd 2022 novemberében a tojással és a burgonyával egészítette ki a kormány az árszabályozás alá eső termékek körét, amelyek esetében a kiskereskedelmi ár a 2022. szeptember 30. napján alkalmazott bruttó kiskereskedelmi ellenértéknél nem lehetett magasabb. Az intézkedést többször kritizálta az elmúlt időszakban Magyar Nemzeti Bank, mert szerinte az ársapkák 3-4 százalékponttal megemelték az inflációt. Hogy így volt-e, azt nem tudni, mindenesetre a Világgazdaságnak megszólaló elemzők minimális inflációs hatással számolnak az augusztusi kivezetés után.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.