Szinte minden területre több jut 2024-ben, napokon belül szavaznak a jövő évi költségvetésről

Pénteken fogadhatja el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést, a kormány a kockázatok ellenére sem mondott le évtizedes gyakorlatáról, ami a büdzsé nyári hónapokban való elfogadását jelenti. Kockázatok vannak, ezt az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter Benő is elismerte, de azt is mondta, minden eshetőségre és forgatókönyvre felkészültek.

A Költségvetési Tanács (KT) jó néhány rizikófaktort azonosított véleményében, a növekedés alakulásától a magánberuházások helyreállásán át az uniós forrásokig vagy a jegybanki veszteségtérítésig, ugyanakkor azt is jelezte,

A legnagyobb bizonyossággal pedig azt állította, hogy a bruttó államadósság a GDP 66,7 százalékáig süllyedhet. A Fitch Ratings legutóbbi hitelminősítői véleményében sem tartotta elrugaszkodottnak a kormányzati várakozást, a londoni elemzők 3 százalékos növekedést jósolnak 2024-re, csökkenő hiány és államadósság mellett. Mindenesetre ezek a sarokszámok már szinte a Covid előtti éveket idézik, ha mindez megvalósul, akkor lényegében helyreállhat az az egyensúly a magyar gazdaságban, amelynek a hiányát annyiszor szóvá tette Matolcsy György jegybankelnök. Végignéztük, hogy mire juthat több és mire kevesebb jövőre.

Többet költ az állam működésre és jólétre, kevesebbet gazdaságra

• A korábbi évekkel ellentétben jövőre mintegy 400 milliárddal kevesebb jut gazdasági funkciókra, ezen belül a legnagyobb visszaesést a vasúti közlekedésügyek és szolgáltatások szenvedik el, amelyekre 300 milliárddal kevesebb jut, ahogy a környezetvédelemre is hasonló sors vár, 100 milliárddal kisebb összeg illeti a területet.
• Oktatásra az idei előirányzathoz képest 630 milliárd forinttal magasabb összeget szánnak, ami több mint 22 százalékos, tehát az inflációt jócskán meghaladó növekedés. A forrásbevonás nyertesei az egyetemek, 2024-ben 235 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak, mint az idén.
• Az egészségügyre a kormány 2024-ben 3225 milliárd forint tervez elkölteni, 425 milliárddal többet, mint 2023-ban, ez egy év alatt 15 százalékos emelkedés, tehát reálértértéken is emelkednek a kiadások. 

•  Ezzel öt év alatt megduplázódik az egészségügyi intézmények költségvetése az azóta végrehajtott béremeléseknek köszönhetően, amelyek nem állnak meg, folytatódik a szakdolgozók bérfejlesztése, ennek a fedezete is ott van a büdzsében.
• A 13. havi nyugdíj és az infláció is alaposan felduzzasztotta a nyugdíjkasszát, amely 2024-ben 6500 milliárdot tesz ki a mostani várakozások szerint, ez 3000 milliárdos növekedés 2019-hez viszonyítva. Öregségi nyugdíjakra 4521 milliárd, a 13. havira 449 milliárd, a nők40 programra 467 milliárdot különítettek el, emellett a nyugdíjprémium 20 milliárd forintos összege itt ott szerepel a kiadási tételek között.
• Míg a rezsivédelmi alap megfeleződik (2579 milliárdról 1361 milliárdra), addig a honvédelmi kiadásai érdemben emelkednek: jövőre 1309 milliárd forintra rúg, ez két és félszeres növekedés 2019 és négyszeres 2010 óta, amikor mindössze 308 milliárdot fordított erre a területre a kormány.
• Az állami kamatkiadások ugyanakkor elszállnak, az idei 2541 milliárd után jövőre 3144 milliárd forintot kell kifizetni adósságtörlesztésre. Ez az összeg 2019-ben 1139 milliárd volt.

Megkezdődik a különadók kivezetése, megugró szja- és áfabevétel

• A kormány elkezdi kivezetni a különadókat, amelyekből 540 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be, bár így is a Moltól, a bankoktól, a biztosítóktól, a légitársaságoktól és a távközlési szektortól mintegy 1600 milliárdos befizetésre számít. Arányaiban a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártói adó előirányzata csökken, 90 milliárddal 34 milliárd forintra.
• Az általános forgalmi adó előirányzata 8574 milliárddal szerepel a költségvetésben, ez 7,4 százalékkal (összegében 588,0 milliárd forinttal) haladja meg a 2023. évi előirányzatot. Bár itt azért vannak még kockázatok, májusban óriási elmaradás volt az előirányzathoz képest, ez pedig a jövő évi költségvetésre is hatással lehet a KT szerint.
• A legnagyobb rizikót a büdzsésre nézve az uniós források jelentik, amelyekből 2024-ban 2479,8 milliárd forintra számít a kabinet, és itt már nem a régi, hanem az új 2021–2027-es programozási ciklus forrásait tervezték be, tehát ezek nélkül bajban lehet a költségvetés.
• A személyi jövedelemadó-befizetések már nagyobb eséllyel teljesülhetnek, ennek az előirányzata 4475,8 milliárd forint, 10,2 százalékkal, összegében 415,3 milliárddal több a várható teljesítéshez mérten. 
• A jövedéki adó előirányzata pedig jelentősen, 212,8 milliárddal emelkedik a benzin jövedéki adójának emelése miatt.