Gőzerővel zajlik a toborzás, eddig 25 kölcsönzőcég szerzett minősítést, hogy egyszerűsített eljárással vendégmunkásokat hozzon Magyarországra
– mondta a Világgazdaságnak Karácsony Zoltán, a HR Portal álláspiaci szakértője, aki arról számolt be, hogy folyamatosan bővül a megrendelők köre, már nemcsak gyártó-, hanem szolgáltatócégek is alkalmaznának vendégmunkásokat, például a szállodák takarítására is így keresnek munkaerőt.
Magyarországon a következő években mintegy félmillió új munkahely jöhet létre, ami a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet alapján
minimum 200-300 ezer vendégmunkás bevonását indokolja a mostani százezer körüli létszám felett.
A helyzet annyiban mindenképpen meg fog változni, hogy míg idáig döntően a szomszédos országokból érkeztek hazánkba külföldi munkavállalók, és a harmadik országbeli állampolgárok száma alig pár ezerre tehető, ez Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint meg fog változni. Ezért fogadta el az Országgyűlés azt a novembertől életbe lépő jogszabályt, amely szigorú feltételek mellett engedélyezi a vendégmunkások hazai alkalmazását, ám esélyt sem adva nekik, hogy letelepedjenek Magyarországon.
Karácsony Zoltán szerint most az első számú célország a Fülöp-szigetek, de Vietnámból, Indonéziából, Mongóliából és Kirgizisztánból is toboroznak nagyobb számban munkavállalókat.
A többségüket betanított munkára hozzák, de egyre több a szakmunkáskeresés is, például hegesztő, teherautó-sofőr, targoncás pozícióba keresnek munkaerőt. Probléma azonban a szakértő szerint, hogy egy toborzás átfutási ideje 14-15 hét, az adminisztráció – például a hatósági engedélyek kiadása – ugyanis lassítja a folyamatot.
Karácsony Zoltán arra is rámutatott, hogy 2023 első negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal 2020 óta először mért kevesebb üres álláshelyet, de még így is 83 ezer pozíciót tartott nyilván A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások körében volt, az összes üres álláshely csaknem negyede tartozott ide. Míg a vezetői, a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, valamint a mezőgazdasági foglalkozások körében nőtt az üres álláshelyek száma, addig a többi foglalkozási főcsoportban csökkent.
Ha EU-s összevetést nézünk, akkor az látszik, hogy tőlünk nyugatra jóval nagyobb a munkaerőhiány. 2023 első negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,8 betöltésre váró jutott. A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát, Belgiumot és Hollandiát (mindegyikben 4,7 százalék) jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát, Spanyolországot, Lengyelországot és Romániát (0,9 százalék). A magyar adat 2,5 százalék.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.