késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Brazil madárinfluenza: olcsóbb lesz a csirke?
A távol-keleti országok már a brazil madárinfluenza megjelenésének első hírére tilalmat vezettek be az ottani baromfihúsimportra, az Európai Unió viszont eddig minden kaput nyitva hagyott, tekintettel arra, hogy élénk a két állam kereskedelme.
Az EU most a kölcsönösség alapján indít regionalizációs tárgyalásokat a világ csirkehústermelésének mintegy 16-18 százalékát adó Brazíliával.
Az országból évente mintegy 200-250 ezer tonna fagyasztott árut érkezik az EU-ba, cserébe nagy mennyiségű iparcikk megy visszafelé.
A legkevésbé lenne kívánatos tehát, hogy egy szigorú baromfihús-behozatali korlátozásra a másik fél hasonló intézkedéssel reagáljon. Ráadásul a regionalizációs megállapodás hiánya jelentősen korlátozhatja az exportként értékesíthető csirkehús mennyiségét. Ám a brazil érdek az, hogy az a kevés termék, ami még el tud indulni az unió felé, vámmentesen és állategészségügyi akadály nélkül érkezhessen meg a célországokba.
Jön az ezerforintos csirkemell?
Az EU-ban nyitott kapuk ellenére azonban marad a brazilok számára kedvezőtlen piaci környezet, magyarán, hogy Ázsia nem vásárol tőlük, ami tovább nyomja a brazil csirkehús árát. Ez pedig nagymértékben letörheti az árakat Európában, így Magyarországon is. Bárány László, a magyar baromfiágazat meghatározó cégének számító MasterGood alapító tulajdonosa, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja kora őszre 900-1000 forintos csirkemellfilé- és 400-450 forintos csirkecombárat vár a nagykereskedelemben.
Ez ugyan csak a fagyasztott árura vonatkozik, hiszen a friss hús repülővel történő szállítása nem kifizetődő, de a fagyasztott termék árletörő hatása a friss áru piacára is kihat.
A nyomott árú brazil csirkehúsnak a baromfiágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait némileg mérsékli, hogy a kész áru árának 60 százalékát kitevő takarmány a jó termés miatt sokkal olcsóbb, mint tavaly, és az elképesztően magas energiaárak is mérséklődtek. A MasterGood további megtakarítást tud elérni azzal, hogy villamosenergia-szükségletének jelentős részét napelemekkel állítja elő, a piacról beszerzendő gáz mennyiségét pedig a hulladékhő hasznosításával tudja nagymértékben csökkenteni. Mindezekkel együtt látni kell, hogy a baromfiágazat újra nagyon kemény kihívásokkal fog szembenézni, amit csak azok a cégek lesznek képesek megoldani, amelyek képesek kilépni az exportpiacokra.
Mi ez a betegség?
A madárinfluenza kapcsán Bárány László nyomatékosította, ez az állatpandémia a gazdasági következményeivel együtt 15-16 éve itt vannak velünk Európában. „Tudni kell, hogy a madárinfluenza kifejezetten baromfibetegség, és elsősorban a vadon élő költöző madarak hurcolják. 2006–2007-ben ijesztő hír volt – és kezdetben a fogyasztást is negatívan befolyásolta –, hogy az embert is megfertőzheti. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a betegség gazdasági rombolása óriási, mivel az utóbbi hat-nyolc évben átterjedt a haszonállatokra, elsősorban vízi baromfiakra, a libára és kacsára is. Ezek a legérzékenyebbek, de amint a brazil példa jól mutatja, a csirke-pulyka is képes megfertőződni, ám az emberre mára veszélytelen.”
Éppen emiatt mintegy négy-öt éve a nagyobb importőr országok – az EU is – csatlakoztak a regionalizációs rendszerhez. Eszerint az egyes országok azon régióiból, ahol bizonyítottan nincs madárinfluenza, továbbra is szabadon lehet baromfit exportálni. „Ebbe a szabályozott és folyamatos állategészségügyi koordinációt igénylő helyzetbe robbant be az a tény, amit egyébként mindenki tudott, hogy Brazília baromfitermelő szektora erősen átfertőzött a madárinfluenzával. Vagyis szó sincs arról, hogy egy új és vad törzs jelent volna meg Brazíliában.”
Mivel a brazilok egyetlen országgal sem kötöttek eddig regionalizációs megállapodást, a madárinfluenza bejelentése azonnali drasztikus piaci következményekkel járt. Japán, Dél-Korea és Tajvan leállította az importot, ami hatalmas mennyiségi kiesést okozott a brazil termelőknek, Európa és a közel-keleti országok pedig továbbra is vásárolnak, de csak nyomott áron.
Sportszerűtlenség
Csobai Attila, a Baromfi Terméktanács titkára úgy véli, az Európába érkező élelmiszerimport – így a brazil csirkehús kereskedelme is – meglehetősen sportszerűtlen a belpiaci termelőkkel szemben. Az európai termelőknek ugyanis nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi, állatjóléti szabályokat kell betartaniuk, ezek jelentős költségnövelő tényezők, az Európán kívüli szállítókkal szemben azonban semmi ilyen követelmény nincsen. A brazil madárinfluenza kapcsán rámutatott, az ottani hatóságok tájékoztatása szerint a vírus csak vadmadarakban, illetve kereskedelmi forgalomba nem kerülő állományokban ütötte fel a fejét. „Ebben sajnos teljesen biztosak nem lehetünk, így egyrészt annak a veszélye áll fenn, hogy a világ baromfiellátásában jelentős brazil állományt csökkenti le drasztikusan a kór, másrészt pedig azt a veszélyt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy a brazil importcsirkehússal behurcolták a fertőzést is Európába, amit az európai árualap fog megsínyleni. Mindkét eset azzal a következménnyel jár, hogy a kínálati oldal visszaesik, ami az árak nagyarányú emelkedéséhez vezet.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.