késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Egyik szemük nevet, a másik sír – kétarcú a magyarországi lízingpiac
Hogyan alakult a lízingcégek második negyedéve?
A gépjárműveknél a bruttó eszközérték mintegy 70-75 százalékát finanszírozták a hazai lízingcégek. Ha a tavalyi második negyedévi összlízing-teljesítményt egy egyedi nagyobb tételtől megtisztítjuk, akkor egy év alatt hozzávetőleg 16 százalékkal nőtt a lízingcégek által finanszírozott nettó eszközérték. A lízingszerződések száma viszont 2020 első negyedéve óta folyamatosan csökken. Ha a tényszámokat vesszük alapul, akkor a lízingüzlet-kötések darabszáma 2019-hez képest jelentősen, 30 százalékkal esett vissza. Ha szektorbontásban is megnézzük a lízingelést, akkor az idei első fél évben az üzletek körülbelül 75 százalékát a kis- és középvállalkozások (kkv-k), mintegy 18-20 százalékát a nagyvállalatok kötötték, míg a lakosság szerepvállalása a korábbi 25-ről mára 5 százalékra esett vissza.
Mi volt az oka annak, hogy különösen a Covid előtti utolsó év, 2019 óta a finanszírozott összeg jelentősen nőtt? Hogy alakult a személyautók lízingelése?
Valóban, a finanszírozott összeg az előző év azonos időszakához képest ugyan csupán 2 százalékkal nőtt idén az első fél évben – a tavalyi első hat havi 420,4 milliárd forintról 429,11 milliárd forintra –, de valamivel biztatóbb a változás, összesen 15,7 százalékos bővülésről tanúskodnak az adatok, ha a már említett egyszeri 50 milliárdos ingatlanlízing-étellel korrigáljuk. A finanszírozott állomány növekedésének elsődleges okát az eszközök árának drámai emelkedésében, a nyersanyagárak növekedésében és az inflációban kell keresni, míg az árfolyamváltozások kevésbé éreztették hatásukat ebben az évben. Annyi bizonyos, hogy ezek a tényezők a magas kamatkörnyezettel együttesen negatívan hatottak a beruházási kedvre, így a lízingmegoldásokra is.
Az idei második negyedévben tehát mintegy 429 milliárd forintot tett ki a kihelyezések nagysága, míg a Covid előtti utolsó évben, 2019 hasonló időszakában hozzávetőleg 350 milliárd forintot ért el. Most a bérek alakulása, a jelentős infláció, a növekvő üzemeltetési költségek miatt leginkább a 2-3 millió forintba kerülő használt személygépkocsikat keresi a lakosság.
A prémiumautók iránti kereslet kevésbé csökkent, az autómegrendeléseknek, a forgalomba helyezéseknek 20 százalékát tették ki. Az is jellemző volt, hogy a 2021., illetve 2022. évi megrendelések teljesítése átcsúszott 2023-ra. Jól érzékelteti az autópiacon lezajlott drágulási folyamatot, hogy míg a lízingelt autók átlagos bruttó beszerzési ára 2019-ben még 6,7 millió forint volt, addig napjainkban ez felugrott 12,8 millió forintra.
Gyakran hallani, hogy az elmúlt években az európai autógyárak nagy része a készletét gyarapította, az autóértékesítés, az autók lízingbe adása viszont visszaesett. Mennyire igaz ez?
Ez az elmúlt fél, egy évben igaz, bár márkánként eltérők az arányok. 2021–22-ben keresleti piac volt, most inkább már kínálatiban vagyunk.
A beszállító autóimportőrök árkedvezménnyel operálnak, illetve a lízingvállalatokkal közösen, különböző egy számjegyű vagy akár nullaszázalékos kamatszintű finanszírozási akciókkal igyekeznek csökkenteni a készleten lévő eladatlan autóállományt és egyszerre ösztönözni a keresletet.
A személy- és kishaszongépjárművek esetében, azaz a 3,5 tonna alatti járműveknél van olyan szegmens, ahol 50 százalékkal zuhantak vissza az idei megrendelések a tavalyi év azonos időszakához képest. A kereslet általános visszaesése valójában európai szinten is kimondható, azt látjuk, hogy elkezdtek felhalmozódni a készletek például Németországban, Hollandiában, sőt keleten, Romániában is csökkenő tendenciát tapasztalni az új autók piacán. A Nyugatról beérkező új személyautók egy részét a magyarországi autókereskedők reexportálják, azaz innen továbbítják, küldik vissza, akár a gyártó országának piacára. A reexport nem új keletű tevékenység, de az általános kereslet-visszaesés és a gyárak koncepcióváltása miatt ez a tevékenység is csökkent az utóbbi időben.
Milyen ügyfélszempontok húzódnak meg a beruházások mögött, ha lízingről van szó?
Ennek megítéléséhez tudni kell, hogy a különböző lízingtípusok közül Magyarországon a pénzügyi lízing a legkedveltebb eszközberuházási konstrukció. A pénzügyi lízing olyan háromoldalú szerződés, ahol az eladó is szerepet kap. A lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által kiválasztott lízingtárgyat azért, hogy annak használatát a lízingbe vevő cégnek vagy fogyasztónak díjfizetés ellenében átengedje.
Gyakran felmerül az a kérdés, hogy ha az operatív és pénzügyi lízinget összevetjük, közülük melyiket, mikor érdemes választani. Az alapvető különbség a két megoldás között az, hogy a pénzügyi lízing végén az ügyfél tulajdonjogot szerezhet a lízingelt gépre, eszközre.
Egyszerűen fogalmazva, a pénzügyi lízing esetében eszközbeszerzésről beszélhetünk, amelynek az árát részletekben fizetjük meg, miközben az operatív lízing egy szolgáltatás, amely nem a tulajdonszerzésre irányul, továbbá tartalmaz üzemeltetési szolgáltatásokat is ez a konstrukció. A bérletre vagy operatív lízingre akár egy targonca vagy egy toronydaru bérlése is jó példa lehet, mivel bizonyos eszközök csak egy-egy munkára, projektre szükségesek a felhasználói oldalon. Az úgynevezett „köztes verziónk” a nyílt végű pénzügyi lízing, ahol a futamidő lejártával eldöntheti a vállalkozás, hogy tulajdonjogot szerez, vagy visszaadja a lízingelt tárgyat, vagy egy harmadik személy kapja meg a lehetőséget, akit ő jelöl ki. A nyílt végű és az operatív lízing személyautók céges beszerzése kapcsán áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosít a saját forrásból beszerzett eszközökkel szemben.
A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai igen erőteljesen részt vettek a jegybank NHP programjában. Az új állami programokban milyen mértékben vesznek részt a lízingcégek?
Államilag támogatott konstrukciókat indított a KAVOSZ Zrt. 2021-ben, amely mára a harmadik lízingprogram-csomagnál tart.
A Széchenyi Lízing Max Plusz azért nagyon kecsegető, mert például ezzel a konstrukcióival a kis- és nagyhaszongépjárművek és egyéb termelőeszközök finanszírozását 5 százalékos fix kamatozással tudják a tagvállalatok kínálni a kkv-knak. Több éve partner a lízingelésben az Exim Bank is, amely a Baross Gábor Újraiparosítási Programban lízingtámogatási konstrukciókat is biztosított.
Ahogyan az elmúlt években, az idén is népszerűek a támogatott finanszírozási programok, 2023 első fél évében, az államilag támogatott konstrukciók keretében összesen 81,9 milliárd forint kihelyezése valósult meg, ami 5231 darab szerződést jelentett. A támogatások megoszlása alapján a mezőgazdasági gépek 24 milliárd forint kihelyezéssel végeztek az első helyen, amelyeket a kishaszonjárművek 22,8 milliárd forinttal, a nagyhaszonjárművek 22 milliárd forinttal, az ipari gépek 7,8 milliárd forinttal és az építőipari gépek 2,4 milliárd forintos finanszírozással követtek. Ennek a legnagyobb részét, 62,4 milliárd forintot a KAVOSZ Széchenyi Lízing programok teljesítették, amelyekben 4423 darab új szerződés jött létre. Fontos, hogy a Széchenyi Lízing programok folytatódnak a második fél évben is, sőt, a Lízing Max Plusz jelenleg elérhető termék maximális limitjét a Gazdaságfejlesztési Minisztérium megduplázta, így 400 millió forintos hitelösszegig adható. A támogatások másik meghatározó csoportját alkotják az Exim Bank termékei, a már említett Baross Gábor Újraiparosítási Program lízinglábát hamar „elkapkodta” a szállítmányozási piac.
Milyen új jelenségek tűntek fel a hazai lízingpiacon?
A nemzetközi szállítmányozó cégek eszközbeszerzései és a gyártógépbeszerzések mellett a személygépjárművek és a kishaszonjárművek is beléptek az eurófinanszírozásba, az autók 10 százalékát már euróban lízingelték az ügyfelek az elmúlt fél évben. Ez persze azoknál a cégeknél valósulhat meg, amelyek euróban befolyó bevételre is szert tesznek.
Jelenleg nincs a mezőgazdaságban a gépbeszerzések bekerülési árát támogató állami program. Ezek újbóli bevezetése azért lenne fontos, mert a mezőgazdaságban egyre inkább nagy értékű, precíziós gépeket használnak a gazdák mind a földművelés, mind a termények betakarítása terén. Emellett az elmúlt években hozzá is szokott a vételár-támogatáshoz a szektor, ami most kivárásra ösztönzi a gazdákat. Ebben a szektorban nőttek a leginkább az egy szerződésre jutó finanszírozások, ami arra is visszavezethető, hogy az elmúlt években a folyamatos technikai fejlődés komoly hatékonyságnövelést hozott, nagyfokú automatizáltsággal. A korábban két gép által kiszolgált területet mára egy nagyobb géppel lehet sokkal kedvezőbb költségszinttel megművelni, vagy a terményt betakarítani róla. A gépjárművek esetében a szállítási idők ugyan csökkentek, de a még egy-másfél éve megrendelt gépjárművek egy részénél a rendelések visszamondása is tapasztalható közvetlenül az eszközök megérkezése előtt. A beszerzési döntések még egy kiszámíthatóbb gazdasági környezetben születtek, a mai helyzet merőben más kilátásokat mutat. A magas infláció és annak hatásai óvatosabbá tették az ügyfeleket. Általános tünet a piacon a kivárás is, az ügyfelek az eszközök árának csökkenésére és a kedvező kamatokra várnak már a közeljövőre nézve.
A lakossági partnereknél mostanában nemegyszer előfordul, hogy bár időben leszállítják a lízingelni kívánt tárgyat, de a lízingeléshez szükséges jövedelemarányos törlesztési feltételeknek nem tud megfelelni már az ügyfél, ezért egyszerűen visszalép.
A nyugat-európai és hazai lízingszektorban egyre növekvő részt tesz ki a hajólízingelés. Mind a Balatonnál, mind az adriai nyaralásoknál egyre népszerűbb a nagy értékű, több tízmillió forintot vagy még ennél is többet érő hajók, jachtok lízingje, bérlése.
Hogyan látja a lízingpiac helyzetét, melyek a lízingszövetség céljai?
A lízingcégek fontos szerepet töltenek be a gazdaságban, különösen a kkv-k, azon belül a mikro- és kisvállalkozások beruházásainak megvalósításában. Az elmúlt években a különböző terhek, úgymint a törlesztési moratórium, a szektorra kivetett extraprofitadó vagy a kamatstop költségei jelentős terhet róttak a tagvállalatokra. A lízingcégek egy része a teherviselő képességének határára érkezett, és akár már veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2022-ben, tekintettel a központi gazdasági támogatásban vállalt szerepére és az enyhén romló portfólió miatti értékvesztésre. A finanszírozási aktivitás magas szinten tartása és a további hatékonyságjavítás céljából a lízingszövetség szorgalmazza a digitális szerződéskötés jogi és technikai hátterének mielőbbi megteremtését, amelynek kapcsán a szakmai egyeztetések felgyorsítását kezdeményezi az illetékes minisztériumokkal.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.