Hiába a gazdaság gyengélkedése, továbbra is saját útját járja az MNB
Újabb apró lépést tett a kamatok normalizációja felé a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely mai kamatdöntő ülésén tovább szűkítette a kamatfolyosó felső szélét, a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal, 16,5 százalékra. Mindez arra utal, hogy az irányadó rátának számító egynapos betéti eszköz kamatát is ugyanekkora mértékben vághatta vissza, ami már „csak” 100 bázispontra lehet a 13 százalékos alapkamattól. Hogy valóban így történt-e, azt a 3 órától kezdődő online sajtótájékoztatóján ismerteti Virág Barnabás alelnök.
A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy nagy meglepetés nem várható, annak ellenére sem, hogy a második negyedéves GDP a vártnál jóval rosszabb lett, ami felveti a kamatcsökkentések esetleg gyorsításának kérdését.
A mai döntéssel egyre nagyobb az esélye annak, hogy szeptemberben összeérhet az egynapos betéti eszköz kamata és az alapkamat, így leghamarabb októbertől napirendre kerül az utóbbi mérséklése.
Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ezt követően milyen ütemben folytatja a kamatvágásokat, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Bruttó adásában arról beszélt, hogy akár még kisebb tempóra is válthat a jegybank, azaz 100 bázispont helyett 50 bázisponttal mérsékelheti az alapkamatot, amely így jövő év eleje előtt aligha lesz egy számjegyű.
Közel két évig tartott a kamatemelési ciklus
A jegybank 2021 júniusában indította el kamatemelési ciklusát, amiben elég nagy cikcakkok voltak. Két ízben a korábbi döntését is felül kellett írnia: előbb 2022 júniusában az inflációs várakozások fokozódásával és az európai energiaválság súlyosbodása nyomán látott forintgyengülés állította kényszerhelyzetbe az MNB-t, ekkor 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelte az alapkamatot, majd októberben a pénzpiaci stabilitás megingása miatt kellett lényegében újraindítania az előző hónapban lezárt kamatemelési ciklusát. A jegybank akkori intézkedései, például a 18 százalékos betéti tenderek, a kamatfolyosó 25 százalékra történő kibővítése mindenesetre eredményesek voltak, a forint árfolyama egy-két volatilisebb időszakot leszámítva viszonylag stabil tudott maradni.
Májusban kezdődött el a kamatok csökkentése
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amit a Monetáris Tanács április végi kamatdöntő ülése követett, ahol 450 bázisponttal szűkítették a kamatfolyosót, miközben a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatához nem nyúltak. Elemzők szerint a piac már ekkor elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank. Eddig a Monetáris Tanács is eszerint hozta meg döntéseit, így szeptembertől jöhetnek csak az izgalmak, amikor már terítéken lesz az alapkamat megváltoztatása és a gazdasági növekedés beindításának kényszere.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.